Készült: 2009. november 20. péntek

Ne gondoljuk, hogy az öthektáronként vett talajminta reprezentálja tábláink tápanyag-szolgáltató képességét. Minél pontosabban ismerjük a termőhelyet, és minél precízebben tudjuk ennek megfelelően trágyázni, annál kisebb költséggel teszünk eleget növényeink valamennyi igényének.


A mai, alapvetően ipari alapanyagokra épülő mezőgazdasági termelésben a műtrágya-felhasználás során a termelők ? a technológia más elemeihez képest ? talán a legkevésbé alkalmazzák a tudomány legújabb eredményeit. Ez azért nagy baj, mert miközben a beáramló ipari termékek ára folyamatosan nő, a termények ára ciklikusan és minimálisan emelkedik, vagyis nyílik az agrárolló. Hol vagyunk már a háború utáni választási jelszótól, amikor még reális cél volt egy pár csizma áráért eladni egy mázsa búzát!

A termelők annak ellenére, hogy a tábla meghatározásában mindig is benne volt a homogén termőképesség, ezt a követelményt rendszeresen feláldozták a gépesítési szempontok oltárán ? esetenként több száz hektáros heterogén területeket vonva össze.

Homogén termőzónák

A precíziós gazdálkodás a késő huszadik század technológiájának felhasználásával megoldást kínál a gépesítési és az agronómiai szempontok közötti ellentmondás kibékítésére. Ebben a gazdálkodási formában a gazdálkodás alapegysége nem a tábla, hanem a homogén termőzónák figyelembe vételével kijelölt 1?5 hektáros talajmintatér. Ezeken a GPSszel körbehatárolt táblarészeken ma már képesek vagyunk megoldani a szelektív tápanyagellátást és művelést.

A technológia elterjedésének egyik gátja a bonyolultság és a célgépek magas ára. E cikk szerzője által használt szórógép új ára ? felszereltségtől függően ? 60 millió forint körül van, ezért a nagyon nagy gazdaságok kivételével jobban megtérül a bérvállalkozók alkalmazása.

A termőhelyhez illeszkedő műtrágyázás előfeltétele, hogy ismerjük a trágyázandó terület adottságait, termőképességét. Ha nincs 4-5 év tapasztalatunk a táblákon belüli termőzónákról, nem készíthetünk céltermés-térképeket. Vagy mégis? A megoldás érdekében közös kísérletekbe kezdtünk a FÖMI Távérzékelési Központjával. Ők multispektrális műholdfelvételek kiértékelésével elkészítették a tesztterületek terméseloszlását reprezentáló vegetációsindextérképeket.

Hazánkról sok éve készülnek többcsatornás műholdfelvételek. Ezek olyan adatbázist jelentenek, amelyből a táblá-kon belüli termőképességeltéréseket ki tudjuk mutatni referenciaadatok gyűjtése mellett. Módszerünk különböző növények és különféle időjárási viszonyok között is jól működik. A végeredmény az, hogy az adott talaj tápanyag-szolgáltató képességéről növényfajonként képet kapunk.

Hogyan szórunk?

A vegetációsindex-térképek lehetőség szerint több év adatait tartalmazzák. Ennek alapján határoljuk el a homogén termőzónákat. Számunkra is nyilvánvaló, hogy különböző évjáratokban és növényeknél a homogén termőzónák határa változik, de ezek a módosulások nem radikálisak: a leggyengébben termő területek nem válnak a legjobban termőkké, és fordítva. Emellett több év átlagában kirajzolódnak az azonosan viselkedő termőzónák, amelyekre a mintavételi területeket alapozni lehet.

A talajmintavételi területeket 1-5 hektáros nagyságrendben jelöljük ki a termőzónákon belül. A mintavétel után a labormunka, majd a tanácsadás és a szórástérképek előállítása következik. A céltermés- térképekhez, ha lehet, a termesztendő növénnyel azonos növényről készült műholdképet dolgozzuk fel. Ha ilyen nincs, akkor az őszi vetésűekhez őszit, a tavasziakhoz pedig tavaszi vetésű növényről készült fotókat. Természetesen a táblaszintű céltermést a megrendelő jelöli meg a táblatörzskönyvi adatokra alapozva, mi csak a táblán belüli eloszlást határozzuk meg.

A szórástérképek előállításához az AgLeader SMS szoftverét használjuk. A szórástérképek alapján a megrendelő vagy a saját eszközeivel végzi el a szórást, vagy mi a Terra Gator 9103 Soilection pneumatikus szórógépünkkel. Ez a gép egyidejűleg kétféle szilárd műtrágyát tud kijuttatni digitálistérképvezérléssel, illetve kisebb mennyi ségben nyomelem-granulátumot a hiánytünetek kezelésére. A rendszer alkalmas a ténylegesen kiszórt műtrágya mennyiségének rögzítésére.

A következő évben a termesztett növény aratása előtt referenciaadatokat gyűjtünk a kezelt táblákról, amelyeket a következő évi céltermés-térképek készítésénél használunk fel.

Több termés kis ráfordítással

2009 tavaszán kukoricában beállítottunk egy háromismétléses tenyészedényes kísérletet. Ebben azt próbáltuk meg tisztázni, hogy milyen eredményeket lehet elérni csak nitrogén, nitrogénbaktérium, nitrogén-talajkondícionáló, 3 × 15-ös komplex trágya ésteljes tápanyag-ellátás esetén ? garantáltan kontrollált körülmények között. Az eredményekből az derült ki, hogy a csak nitrogén műtrágyázáshoz képest a mérsékelt PK-műtrágyázás 20 százalékos, a teljeskörű pedig 38 százalékos terméstöbbletet hozott, ami egybevág az irodalmi adatokkal.

Táblázatunkban négyféle műtrágyázási technológiát vetettünk össze, azonos hatóanyag-tartalom kijuttatását feltételezve. Az I. a hagyományos 3 × 15- ös komplex trágya plusz pétisó, a II. a 3 × 15-ös kevert trágya plusz pétisó, a III?IV. technológia pedig a mono műtrágyákkal történő precíziós műtrágyaszórást mutatja ? saját eszközzel vagy Terra Gator bérszóró géppel. Látható, hogy az alapanyagszórás és az előkészítés költségét tekintve nincsenek túl nagy különbségek. A legolcsóbb a kevert technológia, azt követi a Terra Gator 9103 Soilection ? a kéttartályos kivitelnek köszönhetően.

Az igazi nyereség abban van, hogy helyspecifikus szórással csak annyi műtrágyát juttatunk ki ? és csak oda ?, amennyit a növény agronómiailag igényel. Ezért ha a tenyészedényes kísérletben a mérsékelt PK-műtrágya és a teljeskörű tápanyagellátás között kapott 18 százalékos terméstöbblet felével számolunk, még akkor is 9 százalékos terméstöbbletre, vagyis 18 ezer forint pluszjövedelemre tehetünk szert hektáronként, minimális ráfordítással. Ennél több nyereség csak akkor realizálható, ha az időjárási és egyéb termesztési feltételek hasonlóak a viszonyítási időszakhoz. Megjegyzem, a számításban viszonylag kedvező komplex árral számoltunk. További megtakarítást jelenthet azoknak a táblákon belüli területeknek a termelésből való kivonása, ahol belvíz, sótartalom, erózió miatt semmiképpen nem lehet eredményes gazdálkodást folytatni.

Ez a technológia annál eredményesebb, minél kisebb területűek a mintaterek. Ha a jelenlegi 5 hektáros mintatereket az Egyesült Államokbeli gyakorlatnak megfelelően 1 hektárosra csökkentenénk, a plusz költség hektáronként akkor is csak 1000 forint körül lenne, viszont jelentősen emelkedhetne a műtrágyázás hatékonysága.

Nem csupán a nagyüzemeknek lehet ajánlani ezt a technológiát. Megfelelő szórástérképek birtokában a kisebb termelők is képesek alkalmazni, de az igazán nagy segítséget a legalább több tíz hektáros táblákon termelőknek jelentheti. Gondoljuk meg, hogy egy tejelő tehén ára csak 20- 30 százaléka egy hektár föld árának, gazdái mégis a teljesítménye szerint etetik. Talán a termőföld is megérne ennyit.

SZEMLÉLET DOLGA

A zalaszentgróti Szabó Kornél édesapja cégében végzi a precíziós szolgáltatást. ?A módszer alkalmazásához elegendő az is, ha rendelkezünk némi mezőgazdasági tapasztalattal, mondjuk traktoroztunk, kombájnoztunk már? ? állítja. ?Mi úgy láttuk, hogy a gazdálkodók nem is annyira a módszertől, hanem inkább a ráfordításoktól idegenkednek. Megrendelőink jobbára 1000-200 hektáros gazdák, de vannak 20-30 hektáros kicsik is, akik összefognak, és az így adódó 100-150 hektárt két-három nap alatt leszórjuk.

A munkák meghatározásához szükséges adatokat a Google-Earth-féle területdigitalizálás segítségével a FÖMÜ végzi, ezeket saját szoftverünk fordítja le: miből, mennyit, hová? Az így kapott eredményeket egyszerűen egy pendrive segítségével továbbítjuk a munkagépek agyába, és ez alapján történik a műtrágyaszórás. Ha nincs szükség mondjuk foszfátra, vagy nitrogénre, akkor nem keverjük bele a trágyába. Így kerülhetjük el azt a pazarlást, amit a ?megérzés? és ?szokás? alapján megtennénk, és természetesen kíméljük a környezetet is. Kell még 5?10 év ahhoz, hogy a gazdák tömegesen átvegyék ezt a szemléletet.?

NINCS PAZARLÁS

?Hazánkban még kevesen hisznek benne, pedig a módszer kézenfekvő? ? állítja Farkas László, zimányi gazdálkodó, aki 2003. óta maga is ?precízen? műveli a földet. ?Miért juttassunk több vetőanyagot oda, ahol a talaj termőképessége csak meghatározott mennyiségű terményt tud felnevelni? Vagy miért legyen olyan kicsi a tőtávolság, hogy a növények egymás elől vegyék el a tápanyagot? Vagy itt van például a gabonagyomirtás: a saját gyakorlatomban volt olyan, hogy egy adott területnek csak a 47 százalékán volt szükséges a gyomirtás?

A módszer előnye tehát a pazarlás elkerülése. Az optimális anyagbevitel meghatározásához szükséges adatokat a műholdas technika és az ehhez kapcsolódó szakembergárda szolgáltatja. A GPS pedig abban segít, hogy az egymástól eltérő tulajdonságú területeket (a kezelési egységeket) markánsan el tudjuk különíteni egymástól. A munkagép mindig tudja, hol, miből, mennyit kell kiszórni, akár 2 cm-es pontossággal! S ami még nagyon fontos: mivel a technika számol és dönt, az emberi hiba kizárva! Én minden gépemet felszereltem ilyen precíziós eszközökkel, a többletköltségeim mégsem haladták meg a gépek árának 10?20 százalékát. A megtakarítások viszont hamar meghaladták a kiadásokat!?

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!