Készült: 2009. június 23. kedd

Vannak olyan takarmányféleségek, amelyek vagy nem alkalmasak a falközi silóban való tárolásra, vagy egyszerűen ?jobbat érdemelnek?. Fóliába csomagolva, illetve töltve a lucernaszenázs vagy a sörtörköly is minimális veszteséggel tárolható.


Kérődzőink téli takarmányellátására már most fel kell készülnünk. A problémát az jelenti, hogy ezt a szálas és tömegtakarmányokra alapozott hatalmas takarmánymennyiséget jelentős veszteségű silózási eljárásokkal állítjuk elő. A nyugat-európai gyakorlatban jól bevált bálacsomagolási és silófólia-töltési eljárások viszont új alapokra helyezik a takarmányellátást. A tartósítás és a tárolás velük minimális veszteségek mellett kitűnő minőségű takarmányt eredményez.

Mikor nem célszerű a falközi siló?

A takarmánynövények silózásakor a tartósítás és tárolás komplex folyamatában különböző veszteségforrásokkal kell számolnunk. A szántóföldön alapvetően mechanikai, lélegzési és kilúgozási veszteségek jelentkeznek, míg a tárolás alatti veszteségeket a lélegzési, fermentációs, lécsurgási, felületi, denaturálódási és utóerjedési veszteségek adják. Értékük mindkét esetben 15?20 százalék között alakul.

A falközi silókat általánosan használjuk takarmánytartósításra és tárolásra, de tudnunk kell, hogy vannak olyan takarmányféleségek, amelyek csak nagyon nehezen tárolhatók bennük, vagy ezt a tárolási módot egyszerűen nem ?érdemlik meg?. A szecskázott lucernaszilázs elsősorban értéke miatt, míg mondjuk a sörtörköly már fizikai állapota miatt sem igazán alkalmas ilyesfajta tárolásra. Ilyen jellegű takarmányokat az első esetben sokkal kisebb veszteséggel lehet fóliatömlőbe töltve vagy csomagolva tárolni, míg a második esetben a fóliatömlős tárolás az ésszerű.

Bálacsomagolás

Bálacsomagoláskor korrekt műszaki háttér mellett is csak akkor tudunk jó végterméket készíteni, ha az alapanyag megfelelő tömörségéhez és fermentációjához szükséges optimális nedvességtartalmat is biztosítjuk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állandókamrás bálázókkal előállított 1200 × 1200 milliméter méretű és 600?650 kilogramm tömegű bálák 60 százalékos nedvességtartalmához a bálázást ? főleg meleg és szeles időben ? már 65 százalék nedvességtartalomnál el kell kezdeni.

A fermentációs adalékanyagokat szükség esetén a bálázással egy időben és folyékony halmazállapotban juttatjuk ki. A maximálisan tömörített bálákat legkésőbb egy órán belül a tárolás helyszínére kell szállítani, és a csomagolást azonnal meg kell kezdeni. A deformálódott geometriai alak és a definiálhatatlan tömegközéppont ugyanis bizonytalanná teszi a csomagolási műveletet, illetve a fedőrétegek tökéletes légzárását is károsan befolyásolja. A bálák megfogása és mozgatása csak speciális adapterekkel történhet. Csomagoláskor a fedőrétegek tökéletes tapadását a 0,02?0,03 milliméter vastag csomagolófólia előfeszítésével hajtjuk végre.

Az innováció legfontosabb lépcsőfokait a csomagolási művelet automatizálása és távvezérlése, a becsomagolt bálák talpfelületükre történő lehelyezése, valamint az úgynevezett egymenetes bálázás és csomagolás megvalósítása jelentették. Ez utóbbi módszer első lépésben olyan egy- vagy kéttengelyes speciális felépítmény kifejlesztését takar-ta, mely a bálázón kívül a hengeres és a szögletes bálák csomagológépét is tartalmazta. Ezt a megoldást követte az a konstrukció (például Taarup Bio), amely a bálakészítés és a csomagolás műveletét már egy térben, a bálakamrában oldotta meg.

 

A szecskabálázás-csomagolás hagyományos bálacsomagolással szembeni legnagyobb előnye a 800 kg/m3-t is megközelítő és a tökéletes fermentációt is biztosító térfogattömege. Ez már vetekszik a silófólia- tömlőkben kialakuló, de túllépi a falközi silókban ideálisnak tartott 550? 700 kg/m3 értéket. A homogén szecskaeloszlás hatására a bálamag és a bálapalást közötti térfogattömeg-különbségek kiküszöbölhetővé válnak. Mivel a csomagolás másodperceken belül megtörténik, elmarad a kémiai átalakulás és a geometriai deformáció. A nagymértékben megnövekedett friss vágási felület miatt a szecskázott anyag intenzívebben és gyorsabban fog megerjedni.

Az eljárás további előnye, hogy a szecskázott alapanyagnak egyenletesebb és kiegyenlítettebb a minősége (tápanyagtartalom és erjedési értékek). Fontos szempont az is, hogy a bálabontás sokkal könnyebb és kíméletesebb, így a bálabontók és a keverő-kiosztó kocsik is lényegesen kisebb terheléssel üzemeltethetők. Az eljáráshoz hazánkban a Kroll & Kroll Kft. által forgalmazott Göweil LTMaster berendezést használjuk.

Silófólia-töltő présgépek

A silófólia-töltő présgépek esetében a takarmányféleségeket egy fésűs-hengeres vagy csigás présegységgel juttatjuk a speciális háromrétegű fóliatömlőkbe. A módszer a szálas- és tömegtakarmányainkon kívül a nedves szemes terményeink, növényi zúzalékaink, valamint egyéb mezőgazdasági melléktermékeink (cukorrépaszelet, sörtörköly, csemegekukorica- csuhé, rostaaljak stb.) szecskázott és aprított vagy bálázott formában történő tartósítására és tárolására alkalmas.

Az eljárás előnyeinek köszönhetően (például a konzervatív veszteségforrások jelentős csökkentése, a tárolt takarmányok lényegesen jobb tápanyag-hasznosulási mutatói, praktikus kivitelezhetőség és alkalmazhatóság, környezetkímélés) az új beruházások esetében is egyre nagyobb teret harcol ki magának.

A traktor- vagy belsőégésű motoros meghajtású stabil, illetve mobil gépek közül mind darabszámukat, mind pedig minőségüket és megbízhatóságukat tekintve a Bagger gépcsalád tagjai emelkednek ki. Emellett meghatározó szerepet töltenek még be az olasz Apiesse gépcsalád silóprései is. A felhasznált fóliahengerek átmérője 1,2?3,6 méter, a névleges vastagságuk 0,24 milliméter, míg hosszuk a gyakorlatban 45?75 méter között változik. Az 50?200 t/h teljesítményű gépek kiszolgálásához nagy raktérfogatú szállítójárművekre és/vagy nagy kanálméretű rakodógépekre, valamint jó logisztikára van szükség.

A nehezen erjeszthető anyagok esetén a fermentációs folyamat irányításához és az aerob stabilitás fenntartásához itt is adalékanyagokat használunk, melyeket közvetlenül a préselés előtt, folyékony halmazállapotban kell kijuttatni. A betárolás nyomásviszonyait döntően a takarmányféleségek és fizikai tulajdonságaik határozzák meg (például lucernaszilázsnál 55?60 bar, silókukoricánál 35?40 bar, répaszeletnél és törkölyféléknél 0?5 bar). A gyakorlat a nyomásviszonyok alakulását a fóliatömlőkre festett gyári mérőjelek nagyságának megváltozásával ellenőrzi.

A bálázott szálastakarmányok fóliatömlőbe történő töltésekor a külön belsőégésű motorral meghajtott Apiesse Roto- Tube 170/D és Bagger Flex Tuber 5603, valamint Bagger MR 802 berendezésekkel a hengeres bálák az első esetben egyenként, míg a másodikban mindkettő egyenként, vagy rakatok formájában kerül betöltésre.

A silófólia-töltési technológiát mintegy 40?45 gazdaságban évenként több mint félmillió tonna erjesztett takarmány tárolására alkalmazzák. Megközelítőleg 60 százalékban szálastakarmányszilázsok és -szenázsok, 30 százalékban silókukorica, szem-csutka keverék, csöveskukorica- és teljes növényi zúzalékokkészülnek, de emellett számottevőnek mondható a melléktermékek és az aprított nedves szemes termények tartósítása és tárolása is. A szenázsbálák fóliatömlőbe történő töltésére egyelőre még kevés példát láthatunk.

A csomagolásos és fóliatömlős tartósítás alapszabályai:

 

  • 1. Ügyeljünk a takarmánynövények betakarításának optimális idejére (tápérték, nedvességtartalom).
  • 2. A lucerna kaszálását rotációs-tárcsás és hengeres-szárzúzós berendezésekkel, a szükséges rendkezelést pedig vezéreltujjas gépekkel hajtsuk végre.
  • 3. A fonnyasztást 35 százalék szárazanyag- tartalom eléréséig végezzük.
  • 4. A szecskázást rendfelszedővel, illetve silókukorica-adapterrel ellátott szecskázóval hajtsuk végre. A szecskahossz nagysága maximum 20 milliméter legyen.
  • 5. A csomagolási és töltési folyamatot a betakarítógépek teljesítménye és a szállítópark kapacitása alapján tervezzük meg.
  • 6. A bálákat 1?3 min/t, a silófólia-tömlőket 0,4?1 min/t értékhatárok mellett csomagoljuk és tároljuk be.
  • 7. Az adalékanyagokat a bálázással vagy a betárolással egy időben és csak folyékony halmazállapotban juttassuk ki.
  • 8. A szálas- és szecskabálák térfogattömegét az anyagféleségtől függően 440?480, valamint 700?800 kg/m3 értékhatárok között állítsuk be. A fóliatöltetek térfogattömege 550?850 kg/m3 lehet.
  • 9. Az anaerob feltételek biztosításához a bálákat légmentesen, több rétegben fedjük, a tömlőket pedig speciális össze fogó sínekkel zárjuk.

 

Takarmányfogyás

A csomagolási gyakorlatban általános előfeszítés esetén az 500 milliméter széles fólia 380 milliméterre csökken. Ezzel a fóliával kell a tároláshoz szükséges minimum 0,08?0,15 milliméteres fedőréteg- vastagságot biztosítanunk. A bálák becsomagolását 8 hónapnál hosszabb tárolás esetén minimum négyszeres rétegátfedéssel hajtsuk végre. A fóliatömlők esetében a vastagságcsökkenésnek ? ha a mérőjel-megnyúlás a maximális 13 százalékos határon belül marad ? nincs érdemi jelentősége.

A csomagolt bálák a fedő- és kötözőréteg felbontása után szecskázott anyag esetén azonnal, szálas anyagnál pedig a bálabontást követően kerülnek a keverő- kiosztó kocsikba. Figyelembe véve, hogy tejelő teheneink naponta szálas vagy szecskázott lucernaszenázsból, illetve -szilázsból 8?10 kilogrammot, silókukorica- szilázsból 18?20 kilogrammot fogyasztanak, maradékkal bálaetetésnél és az 5?10 állatot tartó vállalkozások esetén kell számolnunk.

Fóliatömlős technológia esetében a rakodógépes kitermelés intenzitását a takarmányféleségek, a tömlőátmérők és az évszakok függvényében kell megadnunk. Míg télen és 2,4 méteres átmérő esetén szilázsoknál 0,3 méteres réteget (mintegy 0,8 tonnát) kell kitermelnünk, addig nyáron 0,6 méterrel és 1,6 tonnával kalkulálhatunk. Ezek az értékek a tömlőátmérő növekedésével és a könnyen romló melléktermékek tárolásakor értelemszerűen nőni fognak. Ennek megfelelően télen és 3 méteres tömlőátmérőnél a szálas és tömegtakarmány-szilázsokból naponta 0,6 méter (2,5 tonna) fogy, nyáron pedig 0,75 méter (3,1 tonna). Cukorrépaszelet esetén a téli 2,8 tonnával szemben nyáron már 3,6 tonna felhasználásával kell számolnunk.

A leírt eljárásokkal ? a technológiai fegyelem betartása mellett ? már biztonságosan ki tudjuk elégíteni a legkülönbözőbb méretű és gazdálkodási formájú vállalkozások takarmányozási igényeit is.

Bellus Zoltán, FVM MGI

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!