Készült: 2009. április 16. csütörtök

A növényvédelem a termesztéstechnológiákon belül egyre nagyobb költségeket emészt fel. A védekezést elhagyni, csökkenteni nem lehet, mert annak a termés látja kárát. A gépek okos megválasztásával és az üzemeltetési költségek csökkentésével viszont mérsékelhetők a ráfordítások.


Magyarországon 42 gyártó több mint 3700 permetezőgép-típust kínál. Kevés ország rendelkezik ekkora gépkínálattal, ami annak is köszönhető, hogy a hét hazai gyártó- és összeszerelő-üzem mellett Olaszország 10, Németország, Franciaország és Lengyelország 5-5 gépcsaláddal is szerepel a hazai kínálatban. Rajtuk kívül cseh, dán, holland, horvát és szlovén gyárak termékei is megtalálhatók a piacon.

Magyarországon jobb években 1200?1400 darab permetezőgép is gazdára talál.

Növekvő tartályok

A permetezéstechnika fejlesztésénél két fő szempont érvényesül. Egyrészt igyekeznek növelni a gépek termelékenységét, ami a permetlétartályok térfogatának és a szórókeret munkaszélességének növelésében, valamint a ? minél kisebb vízmennyiség felhasználásával elérhető ? kedvező permetfedettségben mutatkozik meg.

Másrészt a cseppképzés, a permetfedettség minőségi fejlesztésében, a permetezés helyspecifikus vezérlésében, a GPSsorvezető rendszerek és automatikus kormányzások alkalmazásában, erőgépnyomkövető megoldásokban figyelhető meg a fejlődés. Az előbbiekben felsorolt megoldások közül minél több található meg a permetezőgépben, annál korszerűbbnek tekinthető, és annál kedvezőbb munkaminőség, takarékosabb vegyszerhasználat és nagyobb környezetkímélés valósítható meg vele.

A permetezőgépek tartályának térfogata függesztett gépek esetében ma már 200 litertől akár 2 ezer literig terjedhet, jellemző azonban a 300 és 1200 liter közötti tartálytérfogat. A szórókeretek munkaszélessége is folyamatosan növekszik, akár 18 méter is lehet.

A vontatott szántóföldi permetezőgépek tartálytérfogata 1500 és 14 ezer liter között mozog, jellemző a 3?5 ezer liter közti méret. A szórókeretek munkaszélessége nagyon sok variációban választható meg 15 és 42 méter között.

A nagyobb területek kiszolgálására tervezett magajáró permetezőgépek 2500?10 ezer liter közötti tartállyal ésjellemzően 18?36 méter munkaszélességű szórókeretekkel rendelkeznek. A magajáró gépek zöme ?hidas? kialakítású ? általában nagyobb (1,2-3,0 méter) hasmagassággal ?, tehát a fejlettebb növényállományban is bevethető, továbbá érésgyorsító és betakarítást könnyítő (deszikáló) szerek kijuttatására is használható. A vontatott gépek ezeket a feladatokat csak művelőutas technológiákban képesek ellátni.

Szivattyúk, automatika

A permetezőgépek fontos részegysége a permetlészivattyú, amely a legtöbb típuson 3?6 kamrás membrán folyadékszivattyú, és rendszerint 15?20 bar nyomáson dolgozik. Feladata a szórófejek megfelelő kiszolgálása permetlével és a tartályban lévő folyadék folyamatos keverése. Ritkább a dugattyús szivattyú, amelynek előnye, hogy nagyobb (15?50 bar) nyomással dolgozik, de bonyolultabb és drágább megoldást képvisel.

Szintén fontos része a gépeknek a permetlé elosztását és a kijuttatás szabályozását végző armatúra, illetve szabályzó automatika. Ez a legkorszerűbb gépeknél már a teljes folyamatot vezérlő fedélzeti komputer, a permetezőgép agya. Feladatai:

  • a folyadéknyomás és az egyenletes szétosztás szabályozása,
  • a fajlagos permetlé-felhasználás (l/ha) tartása munkasebességtől függetlenül,
  • a teljes permetezési technológia nyomon követése (üzemi nyomás, szórásteljesítmény, kezelt terület nagysága, kiszórt permetlé mennyisége stb.).

A legkorszerűbb megoldás vezérli a keverést, a mosást, tisztítást, a permetlétartályban lévő folyadék ellenőrzését, a szórókeret automata szakaszolását, a szórófejek programozását és a szórókeret magasságának önműködő állítását is. Mindezt a traktor vezetőfülkéjébe telepíthető fedélzeti komputerrel valósítják meg.

Szórókeret

A permetlé szétosztásának eszköze a szórókeret, amely munkaszélességénél fogva nyitható és összecsukható kivitelben készül. Kisebb munkaszélességek és kisebb gépek esetén a nyitás és összecsukás kézzel is történhet. Nagyobb (10 méter fölötti) munkaszélesség esetén már kihelyezett hidraulikus munkahengerek végzik el ezt a feladatot.

A keret konstrukciós kialakítása, magasságának állítása, lengéscsillapítása, permetlé-áramoltatási rendszere jelentősen kihat a permetezés minőségére is. A keret hordozhat külön levegőelosztó vezetékeket vagy légzsákos, illetve légfüggönyös kiegészítő adaptert. Ezek a cseppképzésben és a permetcseppek irányított célba juttatásában segítenek.

Ne sajnáljuk a pénzt a fúvókákra!

Alapvetően meghatározzák a permetezés minőségét a fúvókák. Osztásuk a szórókereten rendszerint 500 milliméter, és a keret szélességében 8-9 fúvókánként a permetlé odavezetését szakaszolják is, hogy minél kisebb legyen a nyomásesés, illetve a munkaszélesség ennek révén is változtatható (például táblaszélen). A permetező fúvókák munkáját anyaguk, kopásállóságuk és cseppképzési rendszerük befolyásolja. A fúvókán nem szabad spórolni: célszerű fokozottan kopásálló, állandó szórásteljesítményű fúvókákat venni. A jelenleg kapható fúvókák zöme műanyagból készül, de lehet bronzból és kerámiából is.

A szántóföldi permetezőgépeken főként a réses fúvókákat alkalmazzák, amelyek szóráskúpja és cseppképzése egyenletes. Finomabb (50?100 mikrométeres) permetcseppjeik azonban hajlamosabbak az elsodródásra, ezért szeles időben nem ajánlatos velük dolgozni. A kisebb cseppméret hátránya, hogy melegben gyorsan elpárolog a növény felületéről.

Nagyobb (200?400 mikrométeres) cseppekkel dolgoznak, és ezáltal kevésbé érzékenyek az elsodródásra a levegőrásegítéses, passzív injektoros fúvókák. Előnyük, hogy nagyobb, légbuborékos cseppjeik gyorsabban érik el a növény felületét, és ott becsapódva tovább porladnak. A passzív injektoros fúvókák rendszerint csereszabatosak a hagyományos fúvókákkal. Nagyobb munkasebesség esetén jobban megfelelnek, mint a réses fúvókák.

Több permetezőgép-gyártó is alkalmaz levegőrásegítéses, úgynevezett aktív injektoros fúvókákat, ezekhez azonban külön levegőelosztó rendszer és odavezetés kiépítése szükséges. Ezeknél a permetlé és a levegő nyomásának együttes módosításával lehet a permetcseppek méretét és tömegét változtatni. Ezeket hívják szabályozott cseppméretű permetezőgépeknek.

Technikai újítások a cseppképzésben

Előszeretettel alkalmazzák az elsodródás csökkentésére a légzsákos vagy légfüggönyös permetező rendszereket ? különösen akkor, ha zárt, sűrű növényzetbe kell behatolnia a permetlének. Ezek a rend-szerek a permetfüggönyt levegőárammal irányítják, így növelve a permetezés hatékonyságát.

Az egyenletesebb kijuttatás érdekében alkalmazzák a permetlé-áramoltatás nyomás alatti cirkulációs rendszerét (DUS), amely üzemi nyomáson folyamatos és állandó permetléellátást biztosít minden szórófejnél. Így újbóli bekapcsoláskor azonnal a beállított permetmennyiség kerül kiszórásra.

A szórófejeket gyakran revolvertartóban, csoportosan helyezik el a szórókereten, ami gyors átváltást tesz lehetővé a munkák során, és nem szükséges minden fúvókánál külön-külön betétet cserélni. A szórókeret szélére pedig gyakran építenek be külön vezérelt szegély- vagy végfúvókákat, ezek a tábla szélein tesznek jó szolgálatot.

A helyspecifikus növényvédelemre alkalmas, GPS-vezérlésű permetezőgépeken elektromos-pneumatikus működtetésű szelepekkel szerelik fel a szórófejeket. Ezek egyenként és külön-külön is vezérelhetők ? a permetezési célnak megfelelően.

Ritkább a szélerősséggel arányos permetezési technika, ahol a gépen elhelyezett szélsebességmérő állítja be automatikusan a permetezőgépeken a permetcsepp méretét és a nyomásviszonyokat.

A precíziós gazdálkodás során a helyspecifikus permetezéshez ? amelyet gyom- és kártevőtérkép alapján végeznek ? GPS-vevővel, ISO-BUS adatátviteli és vezérelhető fúvókarendszerrel szerelt gépek alkalmazhatók. Az ilyen gépekkel pontos a fogáscsatlakozás, és a már permetezett sávok újbóli permetezése kivédhető a fúvókák elzárásával vagy a szórókeret automatikus szakaszolásával. A permetezés automatikus vezérlése pedig nagyobb munkasebességet és területteljesítményt eredményez.

Hogyan válasszunk gépet?

Csak olyan permetező beszerzése javasolható, amely rendelkezik érvényes típusbizonyítvánnyal, különben a gépet az MgSzH eltilthatja a munkavégzéstől, és bírságot szabhat ki az üzemeltetőre. A magyarországi típusbizonyítvánnyal rendelkező permetezőgépek jegyzéke megtalálható az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet honlapján (www.fvmmi.hu).

Néhányszor tíz hektáros területre elegendő a kisebb teljesítményű, függesztett permetezőgép is, 400?800 literes tartállyal, 12 méteres, mechanikus szórókerettel. Ahogy nő a permetezendő terület, úgy növekszik a védendő kultúrák és a védekezések száma is, tehát egyre nagyobb teljesítményű gépet célszerű választani. Szerencsére elég finom méretlépcsők állnak rendelkezésre.

A kapacitásokat úgy ajánlott méretezni, hogy a védekezésre optimális időben kerülhessen sor. A folyamatos üzemhez gondoskodni kell a gépek megfelelő kiszolgálásáról, alapos karbantartásáról.

A magajáró szántóföldi permetező gépek a bérmunka-szolgáltatóknak és a nagyobb vetőmagtermelő üzemeknek ajánlhatók, ahol biztosított a gépek évi 15?20 ezer hektáros teljesítménye. Ezeknek a gépeknek igencsak borsos (30?70 millió forintos) a beszerzési költségük, ám ez megtérül a nagy termelékenység és a minőségi munka révén, valamint azáltal, hogy az értékes növény bármely életciklusában elvégezhető a beavatkozás.

A magajáró gépek akár 15 km/h sebességgel is tudnak dolgozni, ami rugózott járószerkezetüknek és speciális csillapítású szórókeretüknek köszönhető. A szórókeret növény feletti magasságát rendszerint ultrahangos távolságmérők vezérlik. Automata kormányzásuk révén a gépek pontosan tudják követni a növényi sorokat és a fogáscsatlakozásokat. Nem véletlen, hogy számuk az egész világon és Magyarországon is egyre növeksz.

Hajdú József

A GÉPVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI

  1. Mekkora területet kell évente permetezni?
  2. Milyen kultúrában és mikor kell használni a gépet?
  3. Mekkora dózissal, cseppmérettel és permetfedezettséggel kell a gépnek dolgoznia?
  4. Milyen erőgépek állnak rendelkezésre az üzemeltetéshez?
  5. Milyen az üzemeltetői és a kiszolgáló háttér?
  6. Mekkora a gép kezelési, karbantartási, szerviz- és javítási igénye, költsége?

SIMON LÁSZLÓ, Nobilitás 21 Kft., Verpelét

21 hektár szőlőt kell a vegetációs időszakban 10-12-szer lepermeteznem. Kritikus időszakban egy nap késéssel is milliókat veszíthetek. Éppen ezért nálam az üzembiztonság az első. Nyolc évvel ezelőtt támogatással, 1,6 millió forint nettó áron vettem egy német gyártmányú, 1000 literes, vontatott Holder típusú permetezőgépet. Azt gondoltam, hogy a németek precízek, bizonyára az lesz a gépük is. Hát precíznek precíz a gép, tip-top technikai megoldásokkal, takarékos működéssel, de a magyar igénybevételhez nincs hozzászokva! A német gazdáknál átlagosan csak 5 hektárt kell kiszolgálnia egy ekkora gépnek, nálam viszont 21 hektárt kell bírnia szinte éjjel-nappal. Kétéves korában már szétrepült az ékszíjtárcsája az állandó rázkódás, a por és a nagy igénybevétel miatt. Mivel gépészmérnök vagyok, magam csináltam neki új ékszíjtárcsát. A következő évben egy anyaghibás tengelyt kellett kicserélnem, aztán egy hajtómű romlott el. Az utóbbi két évben pedig a szórás lelke, a ventilátor hajtóműve romlik el folyton. Idén a hiba kiküszöbölésére még a szezon előtt elvégzek egy átalakítást rajta. Különben elégedett lennék a géppel, hiszen a szivattyúja precízen működik, jól szabályozható a nyomás. Az Albuz kerámia ütközőtestes szórófejek nagyon precíz szórásképet biztosítanak. A két, külön-külön oldalra dolgozó, radiális ventilátorok légárama kiváló. Az elektromechanikus szabályozó rendszerrel a traktor fülkéjéből, művelet közben tudom szakaszolni a permetezést, változtatni és ellenőrizni a nyomást a fejeknél. Három-négy hektárt tudok hatékonyan (!) bepermetezni az 1000 literrel. Talán túl finom is ez a szerkezet az ilyen nagy igénybevételhez, ezért ez a sok hiba. Minden munkagépnél fontos a folyamatos karbantartás, tapasztalatom szerint ez a típus különösen igényli ezt.

Éppen ezért egy hónapja úgy döntöttem, hogy veszek még egy gépet, hogy meghibásodás miatt egyetlen nap se ússzon el. Egy 1500 literes, vontatott, olasz Favaro permetező mellett döntöttem. Szempont volt a stabil, egyszerű konstrukció. 15 évesen, használtan vettem Ausztriában. Ilyen árfolyamok mellett is megérte kimenni érte 1500 euróért! Ennek a permetezőnek semmi más dolga nincs, mint menetkészen állni, ha a főgép elromlana.

Van még egy függesztett, ugyancsak olasz gyártmányú 400 literes permetezőm is, amit csak gyomirtásra használok. Elvileg ez is alkalmas lenne növényvédelemre, de egyszerűbb és főként biztonságosabb, ha külön gépet használok a vegyszeres gyomirtásra. Ez egy 12 éves eszköz, amelyhez két éve vásároltam egy remekül működő szórókeretet.

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!