Készült: 2008. szeptember 17. szerda

Pár hónap pihenő után újra munkába állíthatók a gabonakombájnok. Idei utolsó feladatuk a kukorica (és a napraforgó) minél kisebb veszteséggel járó betakarítása. Cikkünkben a kukoricacsőtörő adapter beállításához, járatásához adunk veszteségcsökkentő, hasznos tippeket.


Az őszi mezőgazdasági munkák közül az egyik legnagyobb volumenű és fontosságú feladat a kukorica termésének betakarítása. Hazánkban a termőterület 1,2 millió ha, a termett szem mennyisége 6?8 millió tonna körül alakul évente. Ez a termésátlag ingadozásával (3,6-7,56 t/ha) együtt eltérő terhet ró az arató-cséplő gépre. A gyakorlatban a kukoricát a kalászos gabona aratására használatos különböző konstrukciójú kombájnokkal takarítják be, csőtörő adapterrel felszerelve őket.

Konstrukciós megoldások

A mai arató-cséplő gépeket ? konstrukciójukat tekintve ? az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

  • az anyagáram irányára merőleges verőlécekkel szerelt, tangenciális leválasztású dob (esetenként forgóleválasztó dobokkal kombinálva) és a gép hosszanti szimmetriatengelyével párhuzamosan elhelyezett szalmarázóládák;
  • tangenciális leválasztású dob, spirális anyagszállítású forgó szalmatovábbító és -leválasztó hengerek;
  • axiális magleválasztású cséplő és spirális szalmatovábbítású forgóleválasztó.

A konstrukciótól függetlenül a betakarítógép nagyságrendjének kiválasztásánál figyelembe kell venni a területi adottságokat, a vetésterület nagyságát, osztottságát, a rendelkezésre álló időszakot, a fajtaösszetételt, az üzemeltetési adottságokat (bérvállalkozás; vándorlási, átszerelési idő stb.). Szemes kukorica esetében az időjárási viszonyok és a szárítókapacitás jelenti a korlátot és az a tény, hogy a termőterületet minél előbb szabaddá kell tenni az őszi kalászosok vetésének biztosítására.

A korszerű arató-cséplő gépek többségükben már univerzális dobkosárral rendelkeznek, és alapesetben biztosítják a betakarításhoz szükséges 400-450 fordulat/ percre történő beállítást.

Univerzális adapetrek, rugalmas törőlécek

Ahhoz, hogy a szemes kukoricát morzsolva takarítsuk be, az arató-cséplő gépeket csőtörő adapterekkel kell felszerelni. Ezek kialakítása igazodik a kukorica ? és az adapterrel betakarítható egyéb növények ? morfológiai adottságához, termesztéstechnológiai jellemzőihez és a betakarításra használt arató-cséplő gépek műszaki paramétereihez. Fontos, hogy a gép műszaki paramétereinek (áteresztőképesség, munkaszélesség, betakarítható sorok száma) megfelelő csőtörő adaptert válasszuk ki.

A kukoricacsőtörő adapterek soros kivitelben, az adott termeléstechnológiának megfelelő, esetenként állítható sortávolsággal, vagy legújabban a sortávolságra kevésbé érzékeny kivitelben családelven készülnek. Csatlakozó felületeiket és a hajtásátvitelt tekintve általában valamennyi arató-cséplő géphez alkalmas, átszerelhető készlettel rendelkeznek. Az utóbbi időben az egyre szigorodó közlekedésrendészeti előírások miatt, valamint az arató-cséplő gépek megnövekedett áteresztő- képességének kihasználására épí-tett nagyobb munkaszélességű változatok esetén gyakori az összecsukható vázkeretű adapter is.

Hegesztéssel csatlakoznak a vázkeret mellső tartóihoz a törőhengereket és a hajtóműveiket tartó zártszelvényű konzolok. A mellső konzolok egyben a behúzó fülesláncok lánckerekeinek, hajtó- és láncfeszítők csapágyazásának is bázisfelületét képezik.

A behúzóláncok a törőhengerek elé nyúlnak, a kukoricaszárat a csővel együtt behúzzák a törőhengerek közé, ezek pedig áthúzzák a kukoricacsövet a törőléc által határolt résen, és letörik. Általában központilag állítható a törőlécek távolsága, az állomány szárvastagságához igazodóan. Az Olmac Drago típusú adaptereknél a törőléc rugalmasan követi a szárvastagság változását, automatikusan beállítva magát. Végül a letört csövek az adapter anyagtovábbító csigájához, majd az arató-cséplő gép ferdefelhordójára jut.

Csavarkötések rögzítik a behúzóláncok meghajtó lánckerekeinek csapágyházát, de a másik lánckerék csapágyháza általában csavarorsó segítségével elmozdítható, tehát a láncok feszessége beállítható. A behúzó láncok kiváltására egyes gyártmányoknál ? mint például a Kemper cég Cornstra típusainál ? forgórendszerű anyagtovábbítókat alkalmaznak.

Cserélhető hengerbordák, zárt hajtómű

A csőtörő hengerek általában acélöntvény kialakításúak, és a behúzás hatékonyságának növelésére mellső részük nagy menetemelkedésű kúpos csavarmenetként van kialakítva. A további hengeres rész palástján alkotó irányú felöntések találhatók. A törőhengereknek ezen bordaszerű felöntései az aktívan működő részek, tehát ezek kopnak leginkább. A gyakori törőhengercserék csökkentésére és a szerelési munkák megkönnyítésére a bordákat szerelhető kivitelben is készítik, ezeket csavarkötések rögzítik a hengerek palástján. Az elkopott bordákat pedig egyszerűen kicserélik. A törőhengerek alatt tisztító késeket helyezhetnek el. A törőegységeket a betakarítandó soroknak megfelelő osztásban helyezik el. Tehát a kukoricacsöveket a fülesláncok a törőhengerek mögött elhelyezett középrehordó csigához szállítják, és ennek dobólapjai juttatják az anyagot a ferdefelhordóra.

A csőtörő adapterek hajtásukat az arató- cséplő gép ferdefelhordójáról kapják. A kisebb munkaszélességű, 4?6-soros változatok egy oldalról, míg a nagyobb, 8- 10-12-soros változatok két oldalról kapják a hajtásukat kardántengelyen keresztül. A Linamar Rt. Oros divíziója által fejlesztett újabb típusok esetében a hajtásból a láncokat teljesen kiiktatták, és zárt hajtóműveket építettek be ? mindez a karbantartási igényt minimálisra csökkenti.

Említettük az összecsukható csőtörő adaptereket is: ezek működő szerkezetének kivitele, konstrukciós megoldása a fentiekkel megegyező, ám eltérés van a vázszerkezet, az anyagtovábbító csiga és a hajtásátvitel kialakításában.

Napraforgó-szett

Főleg a kukorica kis veszteséggel történő betakarításában jeleskednek a csőtörő adapterek, de szinte valamennyi cég szállít adapteréhez napraforgó betakarítására alkalmas kiegészítő készletet. Ez rendszerint tartalmazza a napraforgó szemveszteségét csökkentő lemezbetéteket, valamint a napraforgótányért levágó forgókést és annak meghajtó- lánckerekét. A kést és a meghajtást ? az egyik oldali füleslánc fellazítása után ? a törőhengerek alá kell beszerelni. A hajtást a fülesláncról kapja, mint pl. az orosházi Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó Rt. mezőgazdasági gépgyártó divíziójának gyártmánya.

Bár a napraforgó-betakarító szettel szerelt csőtörő adapterek nem helyettesítik a célgépként kialakított és speciális elemekkel ellátott (mint pl. a rezgőtálcák) napraforgó-betakarító adaptereket, de kis termőterülettel rendelkező vállalkozók ? gondos üzemeltetés mellett ? gazdaságosan használhatják.

Szárzúzás, terítés, rendrakás

Megnőtt a szárbedolgozás iránti igény, előtérbe került a forgatás nélküli talajművelés ? mindez egyre inkább igényli a betakarítással egy menetben történő szárzúzást és terítést végző csőtörő adapterek használatát. Ilyen szempontból különösen jó aprító és terítő munkát végeznek azok az adapterek, amelyeken a csőtörő hengerekkel egybeépítették a szárzúzót. Ennek az igénynek a teljesítését az is segíti, hogy a korszerű arató-cséplő gépek motorteljesítménye már elegendő a szárzúzó adapterek működtetéséhez.

A jelenleg alkalmazott szárzúzók a csőtörő adapterekkel egybe vannak építve. A függőleges tengelyű, lengőkéses berendezések forgó részei soronként kerültek elhelyezésre, általában a kúpkerekes hajtóművekkel egybeépítve, hajtásukat is onnan kapják. Egyes változatoknál a zúzás hatékonyságának fokozására a kukoricaszárat a vágás pillanatában egy állókés támasztja meg. A függőleges tengelyű szárzúzók előnye, hogy hajtásuk kikapcsolható. Néhány típus esetében a forgás iránya megváltoztatható, és rendrakó üzemmódban is tudnak dolgozni.

Növeli a száraprítás hatékonyságát, ha a törőhengerek mellső kúpos részén túl aprító késeket helyeznek el. Ilyen kialakítású szárzúzós adaptert gyárt a Geringhoff cég. Az ilyen rendszerű adapternél a szár lehúzását a törőlécek között soronként egy-egy szárlehúzó-aprító henger végzi. A hengeren ? a műanyag távtartó tárcsák között ? kis osztástávolságra aprító késeket helyeztek el. A hengerrel, illetve az aprító késekkel szemben, az osztásnak megfelelően helyezkednek el az ellenkések.

A kukoricaszár alsó részét a forgó-aprító henger a szemben lévő lemeznek nekiszorítja, a forgó kések pedig az álló késekkel szemben felaprítják azt. Az aprító henger a szárat tovább húzza lefelé és aprítja, miközben a törőlécek a csövet leválasztják. A csőtörés biztonságának fokozása, a zúzóhatás további növelése céljából alkalmazzák az ismertetett csőtörő-zúzóberendezés két zúzóhengeres változatát. A kukoricaszár további felhasználása energetikai vagy takarmányozási céllal, szükségessé teszi a kukoricaszár bálázását. Ám a bálázó gépek csak megfelelő geometriai méretű kukoricaszárrenden tudnak jól dolgozni, vagyis ekkor olyan szárzúzóval szerelt adaptert kell használni, mely rendrakásra is képes. Az esetek többségében viszont még ilyenkor is szükséges a rendrakó gépek alkalmazásával több kukoricaszárrend összerakása is.

12 JÓ TANÁCS A HATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉHEZ

1. Az adapterek munkaszélessége, teljesítménye igazodjon a betakarítandó terület nagyságához. Kisebb feladatra elég a 4?6-soros változat, a nagyobb cégek nagyobb áteresztőképességű arató-cséplő gépeihez viszont előnyösebbek a 8-10-12-soros változatok.

2. Ha tagolt a területünk, már 5-6-soros változatok esetén is a szállítási helyzetben összecsukható adaptereket kell választanunk.

3. Állítsuk be a dob fordulatszámát 400?450 fordulat/percre.

4. Az adaptereket mindig a kukoricacső magasságának megfelelően kell járatni, mivel a túl alacsonyra állított adapter többletterhelést okoz a gépen.

5. A törőegységekre szerelt szárterelő orrokat egyenlő magasságúra kell beállítani, a dőlt állomány veszteségmentes betakarítása érdekében.

6. Ellenőrizzük a behúzóláncok és egyéb láncmeghajtások feszességét, állapotát, különösen a meghajtó lánc esetében! A túl laza lánc leeshet, beakadhat, elszakadhat.

7. A mai korszerű csőtörő adaptereken a törőlécek (ha nem automaták) a vezetőfülkéből vagy a talajról állíthatók. A törőlécek közötti távolságot úgy kell beszabályozni, hogy rajtuk csak a gazdaságosan betakarítható csövek jussanak át. Ha túl szűkek, azzal nem a betakarítási veszteséget csökkentjük, hanem az eltömődés esélyét növeljük!

8. A törőlécek állításakor fontos az azonos résméret biztosítása, mert egy esetleges technológiai zavar okát csak így lehet egyértelműen kideríteni.

9. A műszaki leírásnak megfelelően a rés elől legyen mindig szűkebb, ezáltal a tömődések valószínűsége csökkenthető.

10. A törőhengerek cseréjére (és a cserélhető hengerbordák előkészítésére) idejében gondoljunk. A műszaki hibák elhárítása, az alkatrészcserék gyors lebonyolítása kulcskérdés, hiszen az idő pénz!

11. A szállítás megszervezése, a szállítókapacitás biztosítása, és a szállítójárművek kifogástalan állapota ugyanolyan fontos, mint a szárítás és a tárolás feltételeinek időben történő biztosítása.

12. Esős időjárás és rossz talajállapot esetén előnyös a gumihevederes járószerkezet és a kiközelítő, átrakó pótkocsik használata.

Kelemen Zsolt, MGI

Megjelent a Haszon Agrár magazin!
Megjelent a Haszon Agrár magazin!