A mezőgazdasági szolgáltató felelőssége kiterjed arra is, ha nem a megrendelőjének, hanem harmadik személynek okoz kárt. Egy nemrég történt eset kapcsán ismertetjük az új Polgári Törvénykönyvben szereplő fontos változásokat, és tippeket adunk a kártérítéshez.
Nemrég egy kukoricatermesztő gazda földterületére merőleges, idegen parcellákon végzett napraforgó-deszikkálást egy arra felkért vállalkozó a repülőgépével. A parcellák elrendezése, a megtett fordulók és a széljárás miatt a kukoricatermelő tábláinak szélén lévő 12 sor növényt minden második fordulóban lepermetezte. Ezzel a vállalkozó fél hektáron tönkretette a termést.
A szolgáltatás megrendelője nem volt hajlandó elismerni még a károkozás tényét sem, nemhogy annak mértékét. A pórul járt gazdálkodó végül kénytelen volt igazságügyi kárszakértőhöz fordulni, aki úgy tájékoztatta az illetőt, hogy ilyenkor a repülőgép pilótája a kizárólagos felelős. Más agrárszakértők ettől eltérő tájékoztatást adtak. Az ügyből végül nem lett per – de csak a károsult gazda jó szándékának köszönhetően.
Eredménykötelem
Jelen esetben a permetezést megrendelő gazdálkodó és a növényvédelmi cég között mezőgazdasági bérmunka végzésére irányuló vállalkozási szerződés jött létre. Ennek értelmében a vállalkozó köteles az adott tevékenység elvégzésére, míg a megrendelő a nyújtott szolgáltatás átvételére, valamint a díj megfizetésére.
A vállalkozási szerződések más néven eredménykötelemnek is nevezhetők, hiszen a szerződési kötelezett egy eredmény létrehozását vállalja a szerződésben. Fontos garanciális szempont, hogy a vállalkozó – amellett, hogy a munkát saját költségén végzi el (a felmerült kiadásokat maga előlegezi meg) – köteles azt úgy megszervezni, hogy a gazdaságos és gyors befejezést biztosítsa. Várhatóan 2014-től lép hatályba azúj Polgári Törvénykönyv, és ennek alapján a tevékenység végzésének feltételeit a vállalkozó úgy köteles megszervezni, hogy a tevékenységet biztonságos, szakszerű, gazdaságos módon végezze és határidőre be is fejezze.
A vállalkozó nem köteles maga elvégezni az elvállalt munkát, hanem alvállalkozó igénybevételére jogosult, bár azért pontosan úgy felel, mintha a munkát saját maga végezte volna. Alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig a vállalkozó felelős minden olyan kárért is, amely enélkül nem következett volna be.
Ehhez hasonlóan a vállalkozó felelősséggel tartozik munkatársa vagy alkalmazottja által okozott károkért is. Szavatossági felelősségét (amely a megrendelővel szemben áll fenn) nem érinti, hogy a károkat adott esetben a közreműködő okozta.
A megrendelő utasítási joga
A vállalkozó – ha a felek ettől érvényesen el nem térnek – a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni, ugyanakkor a munka megszervezéséért egyedül felel. Ha a megrendelő alkalmatlan anyagot, cél- és szakszerűtlen utasítást adna a vállalkozónak, erre figyelmeztetnie kell a megrendelőt, máskülönben a károkért a vállalkozó felelős. Ha a megrendelő fenntartja a célszerűtlen utasítását, illetve megfelelő anyagot nem szolgáltat, akkor a vállalkozó vagy elvégzi a munkát a megrendelő kockázatára, vagy elállási jogot gyakorolhat. A Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint nincsen helye kármegosztásnak, ha a vállalkozó nem figyelmeztette a megrendelőt, és nem tagadta meg azonnal a munkavégzést. Esetünkben különös jelentősége van annak, hogy a vállalkozó köteles értesíteni a megrendelőt minden olyan körülményről, amely a vállalkozás eredményességét, kellő időre való elvégzését veszélyezteti. Ellenkező esetben az ezáltal okozott károkért felelősséggel tartozik.
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) elvi élű rendelkezései szerint a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. Magánvéleményem szerint a példához hasonló esetben nagyobb körültekintés várható el a szolgáltatást végzőtől. A repülőgép működését ő ismeri a legjobban, ráadásul felszállás előtt tisztában kellett lennie a meteorológiai viszonyokkal és a parcellák elhelyezkedésével is. Ráadásul a megrendelő nem köteles ellenőrizni a munkát, és ez nem is mentesíti a vállalkozót a felelősség alól. Ráadásul a repülőgépes növényvédelem a Ptk. szerint veszélyes üzemi tevékenységnek számít.
Veszélyes üzem
Aki pedig fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. A felelősség alól csak akkor mentesül (kivéve, ha a kár a károsult felróható magatartásából is származik), amennyiben minden kétséget kizáróan igazolni tudja, hogy a kárt elháríthatatlan ok (vis maior) okozta.
Bár a kártérítési követelés csak három év alatt évülne el, jelen esetben az adott tábla betakarításával a bizonyíték megsemmisül. Ezt a felelősségi formát objektív felelősségnek nevezzük. Az új Polgári Törvénykönyv kijelenti, hogy ha a veszélyes üzemnek több üzembentartója van, őket közös károkozónak kell tekinteni.
Fenti példánkban a szolgáltató nem hivatkozhat vis maior helyzetre, hiszen az, hogy fúj a szél, nem számít rendkívüli természeti jelenségnek. n Csegődi Tibor László
Támpontok a kártérítéshez
1. Kár esetén a károsult mind a vállalkozót, mind pedig a földhasználót írásban, tértivevényesen feladott levélben tájékoztassa a tényekről, és kérjen kártérítést. Ennek összege az érintett területről adott esetben várható terméshozam piaci árával egyezhet meg.
2.Érdemes határidőt szabni a követelés teljesítésére. Például ha a vállalkozó – illetve a földhasználó – 30 napon belül nem reagál a felszólításra, akkor a károsult bírósághoz fordul.
3. Érdemes kárbecslő szakértőt felkérni, aki jegyzőkönyvvel tudja hitelesen tanúsítani a károkozás nagyságát és mértékét.
4. Az ügy perre vitele előtt próbáljunk megegyezni. Elképzelhető, hogy a vállalkozó biztosítással rendelkezik a hasonló helyzetekre, így az ő biztosítója fizet az okozott kárért.
