Készült: 2012. szeptember 12. szerda

Termőföld eladásakor az egyéni mezőgazdasági vállalkozót és az őstermelőt azonos rangsorban illeti meg az elővásárlási jog. Azt, hogy „mennyire” mezőgazdasági a tevékenységük, a törvény nem firtatja.

E rdő művelési ágú ingatlanra tett vételi ajánlatot a vevő a tulajdonosnak, T. F.-nek (a későbbi alperesnek), egymillió forintos vételáron. Ajánlatban megjelölte, hogy az ingatlanra helyben lakó, mezőgazdasági egyéni vállalkozóként elővásárlási joga van. T. F. a vételi ajánlatot elfogadta, a vételi ajánlatot kifüggesztették a polgármesteri hivatalban. A kifüggesztés 15 napja alatt a későbbi felperes a polgármesteri hivatalnak bejelentette, hogy a vételi ajánlatban szereplő ingatlan tekintetében helyben lakó őstermelőként elővásárlási jogával élni kíván. Miután ezt bejelentette, a mezőgazdasági vállalkozó még a kifüggesztés hatálya alatt visszavonta korábbi vételi ajánlatát, amit T. F. tudomásul vett.

Ezután a mezőgazdasági vállalkozó és T. F. csereszerződést kötöttek. Eszerint az ingatlant T. F. elcserélte egy barokk ebédlő bútorra és egy ónémet hálószobabútor-garnitúrára. A csereszerződésben az ingatlanok és a bútorok értékét egyaránt egymillió forintban állapították meg. A szerződés alapján a vállalkozó tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

 

Színlelt szerződés?

A felperes őstermelő keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a T. F. és az alperes közötti csereszerződés színlelt szerződés, valójában egy ingatlan adásvételi szerződést leplez, amit a felperes elővásárlási jogának megsértésével kötöttek meg. Kérte továbbá, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy elővásárlási joga megelőzi az alperesét, és a szerződés már akkor létrejött, amikor elővásárlási jogát gyakorló nyilatkozatát megtette.

A városi bíróság a felperes kérelmét elutasította. Ítéletében kifejtette, hogy miután a vételi ajánlatot a polgármesteri hivatalban kifüggesztették, ez valóban kötötte a feleket, így az eladónak adásvételi szerződést kellett volna kötnie. Ettől függetlenül azonban az eladót a Ptk. és a termőföld elővásárlásáról szóló kormányrendelet alapján választási jog illette meg, hogy a két helyben lakó, elővásárlási jogát egyaránt bejelentő közül melyikkel köt szerződést.

 

Légtechnikás vagy gazdálkodó?

A felperes kétségbe vonta, hogy az alperes egyéni vállalkozó, ezért indítványozta, hogy kérjék be az alperes előző évi adóbevallását. A másodfokú bíróság megítélése szerint a csatolt okiratok alapján az alperes rendszeresen folytatott mezőgazdasági tevékenységet, így az őstermelő és az egyéni mezőgazdasági vállalkozó azonos „rangszámú” elővásárlási joggal rendelkezett. Így pedig T. F. jogszerűen választhatott, hogy kivel köti meg az adásvételi szerződést. (A szerződést annak tartalma és nem elnevezése szerint ítélik meg. )

A felperes felülvizsgálati kérelmében hangsúlyozta, hogy mezőgazdasági vállalkozónak csak az minősül, akinek vállalkozási bevétele több mint 50 százalékban mezőgazdasági tevékenységből származik. Bár a földtörvény nem határozza meg egyértelműen az egyéni mezőgazdasági vállalkozó fogalmát, más jogszabályok – így az áfatörvény, a mezőgazdasági támogatásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések – egyértelműen a túlnyomórészt agrártevékenységet folytató vállalkozót tekintik mezőgazdasági egyéni vállalkozónak. Ezzel szemben az alperes főtevékenysége a vállalkozói igazolvány szerint „nem háztartási hűtő- és légállapot szabályozó technikai szerelés”. Csupán kiegészítő jelleggel végez mezőgazdasági tevékenységet.

 

Pontatlan törvény

A Legfelsőbb Bíróság elfogadta a perben eljárt bíróságoknak azt a jogértelmezését, miszerint a regisztrációs számmal rendelkező őstermelő és az egyéni mezőgazdasági vállalkozó, mint helyben lakók, azonos rangsorban élhetnek elővásárlási jogukkal. A törvény nem várja el az egyéni mezőgazdasági vállalkozótól, hogy bevételének több mint fele mezőgazdasági tevékenységből származzon. Mivel az alperes vállalkozói igazolványában a mezőgazdasági tevékenységet is feltüntették, és nemcsak a szerződést követően folytatott ilyen tevékenységet, gazdálkodónak minősül. Így az eladó, bárminek is nevezte a szerződést, szabadon választhatott.

Megjelent az Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent az Agrár magazin szeptemberi száma!