Széchenyi 2020
Készült: 2012. július 18. szerda

Nem követelhetnek vissza olyan pénzt, amelyre jogosultak lennénk. Még akkor sem, ha határidőn túl nyújtottuk be támogatási igényünket. Egy eset, amikor a hatóság járt pórul.


Az EU-csatlakozás évében, 2004. június 30-án kellett beadni a területalapú támogatás iránti kérelmeket. Egy gyakorlatlan termelő azonban csaknem 4 hónappal később, október 19-én adta postára az igényét. Az elsőfokú közigazgatási szerv (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) 2005. szeptember 1-jén támogatási határozatot hozott, és csaknem 5 millió forintot utalt a termelő számlájára. 2006-ban azonban a támogatási határozatot visszavonta, a gazdálkodó támogatási kérelmét elutasította, és a pénz visszafizetésére kötelezte őt.

A termelő pert indított, amelyben a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését kérte. A Fővárosi Bíróság igazat adott a felperes gazdának, és az alperes hatóságot új eljárásra kötelezte. A bírósági döntés lényege szerint a hatóság jogszerűen utasíthatja el a támogatás iránti kérelmet, de a tévesen folyósított támogatást nem követelheti vissza.

Csak lassú volt

Ugyanis a vonatkozó EK-rendelet kimondja, hogy ha a késés mértéke meghaladja a 25 naptári napot, a kérelmet elfogadhatatlannak kell nyilvánítani. Ezt meghaladó késedelem esetén a mulasztást még vis majorra vagy egyéb kivételes körülményre hivatkozással sem lehet kimenteni. A termelő kérelmét a hatóságnak tulajdonképpen minden további vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania.

Ha jogosulatlan kifizetés történt, akkor alaphelyzetben a támogatást kamattal együtt vissza kell fizetni. E szigorú szabály alól kivétel, ha a kifizetés az illetékes hatóság által elkövetett hiba következtében történt, és a hibát a mezőgazdasági termelő ésszerűen nem vehette észre.

Itt éppen ez történt a bíróság akkori álláspontja szerint. A termelő ugyanis hiánytalan kérelmet nyújtott be, a valóságnak megfelelő, pontos adatokat közölt, a hatóságot nem tévesztette meg. A bíróság szerint így jóhiszeműen gondolta, hogy teljesíthető a kérelme, így nem követelhető vissza tőle a felvett támogatás. A pénz kiutalása egyedül a hatóság hibája.

Számszaki hiba?

A kifizető szerv azonban nem hagyta annyiban a dolgot. Felülvizsgálati kérelmet nyújtott be arra hivatkozva, a visszafizetésről szóló döntést 12 hónapon belül hozta meg, amely korlátról egy másik rendelkezés szól.

A Legfelsőbb Bíróság erről a következőképp gondolkodott: ha jogosulatlan igénylés történt, akkor a termelőnek a kifizetett összeget valóban vissza kell fizetnie, méghozzá kamatokkal együtt. Nem kell azonban visszafizetnie, ha a kifizetés a hatóság hibája miatt történt, és ezt a termelő nem vehette észre. Valóban igaz, hogy ha a hiba például a kifizetés kiszámítására vonatkozó tényadatokhoz kapcsolható, akkor visszafizetésre kötelezés rendelhető el a kifizetéstől számított 12 hónapon belül – de kamatmentesen.

A Legfelsőbb Bíróság szerint azonban itt nem erről volt szó. A termelő támogatási kérelme ugyan elkésett, ám számítási hiba nem történt. Pusztán a késés nem olyan ok, amelyre hivatkozással a támogatás visszakövetelhető. Mivel a hibát a hatóság követte el, amikor a pénzt átutalta, a gazdálkodó nem kötelezhető a támogatás visszafizetésére.

Ugyanakkor a hatóság támogatási határozatának visszavonása nem jogszabálysértő. A késedelmes támogatásigénylés miatt a termelő valójában elesett attól a lehetőségtől, hogy támogatásban részesülhessen. Más kérdés, hogy ha egyszer már megkapta az összeget – és minden más szempontból megfelelt a támogatási kritériumoknak –, akkor az tőle vissza már nem követelhető. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta (Legf. Bír. Kfv. III. 37. 221/2007). n Vida Mária

 

Takarék