Készült: 2012. május 09. szerda

300 hektár vagy 600? Meddig mehetek el? A hatóságok manapság rugalmasan értelmezik a jogszabályokat
– és senki sem szól rájuk, hogy ne tegyék.

Áprilisban több olvasónk is a földszerzés nehézségeire, sőt igazságtalanságokra panaszkodott. Lejáró földbérleti szerződések, a 2008-ban pályázó fiatal gazdák utolsó éve és a Nemzeti Földalap kiírásai egyszerre sokakat szorítanak földszerzésre, de a „globális” környezet szintén erre ösztökél. 2014 májusában át fogunk térni az új – történelmi jogokon alapuló – támogatási rendszerre, ezzel együtt megnyílik a magyar földpiac. A kormány nyárig elkészíti a földtörvény új változatát, amelyben már bizonyára benne lesznek a márciusi számunkban felvetett üzemszabályozási szempontok is.

2014-ben nem kizárt a kormányváltás sem. Indul a helyezkedés, hiszen mindenki számára nyilvánvaló: a föld jól fizető befektetés. Van, aki naponta beküldi emberét a jegyzőhöz, hogy figyelje, éppen melyik terület haszonbérlete járt le. Szomszédok acsarkodnak egymásra, kicsik a nagyokra, nagyok a kicsikre mérgesek. Családi gazdaságok arra panaszkodnak, hogy nem mernek az NFA kiírásaira pályázni, mert ha kiderül, hogy 300 hektárnál többjük van, még törlik is őket. Hogy van ez? Hiszen néhány éve még szabad volt 600 hektárt is birtokolniuk. Az alábbiakban földjogi szakértőnk, Orlovits Zsolt válaszát közöljük.

Kulcsszó: „illetőleg”

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. § h) pontja értelmében a családi gazdasághoz „legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illetőleg haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldje” tartozhat. Ezzel szemben a 326/2001 (XII. 30.) korm. rendelet 2009. október 1-jéig hatályos 5.§ (1) bekezdése szerint „az MgSzH területi szerve törli a nyilvántartásból a családi gazdaságot, ha a gazdálkodó család tagjainak tulajdonában, használatában lévő földterület nagysága meghaladja a 300 hektárt”.

A két jogszabályi hely tehát nem azonosan szabályozta a kérdést. A különbség egy szó: a törvényben ugyanis szerepel az „illetőleg”, a végrehajtási rendeletben azonban már nem. A jogalkalmazó szervek a végrehajtási rendelet alapján jártak el, azaz 300 hektár összterület elérése felett törölték a családi gazdaságot a nyilvántartásból. Csakhogy ezzel két probléma is volt. A jogszabályi hierarchia alapján egy kormányrendelet nem írhatja felül a törvényt, hiszen az magasabb szintű jogforrás. Márpedig a törvényben más szerepelt, mint a végrehajtási rendeletben.

A Magyar értelmező kéziszótár szerint pedig az „illetőleg” szó „annak kifejezésére szolgál, hogy a közlés részlegesen másra és másra vonatkozik”, azaz „is-is” jelentéssel bír. Ez alapján tehát a 300 hektáros korlát a tulajdonolt, valamint az egyéb jogcímen használt földekre külön-külön értelmezendő, azaz összesen 600 hektár lehet egy családi gazdaság birtokában.

Politikai akarat

Az akkori FVM Jogi Főosztálya – érzékelve az ellentmondást – 2009 februárjában kibocsátott egy jogértelmezést a földügyi hatóságai számára. Eszerint „a Tft. 3. § h) pontja úgy értelmezhető, hogy egy családi gazdaságban a gazdálkodó család tagjainak tulajdonában álló, együttesen legfeljebb 300 hektár termőföld mellett földhasználati jogcímen további 300 hektár terület is állhat a gazdálkodó család használatában. Így a családi gazdasághoz mindösszesen legfeljebb 600 hektár termőföld tartozhat. Ellenkező értelmezés alapján a családi gazdasághoz kevesebb térmértékű ingatlan tartozhatna, mint amely egy magánszemély tulajdonában és haszonbérletében állhat a Tft. 5. §-a, és 22.§ (1) bekezdése alapján. Azonban a jogalkotó célja nyilván nem ez volt a családi gazdaság kialakításánál.”

A Jogi Főosztály megállapította, hogy egyes földhivatalok és megyei földművelésügyi szervek a maximum 300 hektáros területi limit alapján járnak el, ami „nem vitásan sérti az érintettek érdekeit, jogait”. Ez a vélemény tárcavéleménynek minősült, és megalapozta a jogszabály-módosítás elrendelését.

Ennek alapján 2009. október 1-jétől a 326/2001. (XII. 30.) korm. rend. 5. § (1) bekezdésének szövegét úgy változtatták meg, hogy az MgSzH területi szerve csak akkor törölheti a nyilvántartásból a családi gazdaságot, ha az „nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek alapján a Tft. 3. § h) pontja szerint családi gazdaságnak minősült”. Ezzel a rendelet átvette a törvény „illetőleg” fogalmát is tartalmazó definíciót.

Az utóbbi időben azonban – feltehetőleg egy újabb, az előzőekkel ellentétes minisztériumi jogértelmezés alapján – a megyei földművelésügyi igazgatóságok ismét megszorító értelemben kezdik alkalmazni a törvényi rendelkezést. Az elmúlt hónapokban ugyanis több esetben törölték azokat a családi gazdaságokat a nyilvántartásból, amelyek az összes földhasználatukat tekintve túllépték a 300 hektáros korlátot. Vagyis az „illetőleg” szót újabban „és”-ként értelmezik, miközben a törvény szövege azóta is változatlan maradt.

Ez a gyakorlat nemcsak a jogbiztonság követelményét sérti. Amiatt is különösen érdekes, mert a Nemzeti Földalap által meghirdetett haszonbérleti pályázatokat a következő módon kommunikálják: elsődlegesen az olyan „családi gazdaságokat” preferálják, amelyek 1200 hektárnál kisebb területen gazdálkodnak. A családi gazdaság térmértéki határát tehát manapság nem a jogszabályok döntik el.

A további következtetések levonását azonban már a kedves olvasóra bízzuk.

 

Megjelent a Haszon Agrár magazin januári lapszáma
Megjelent a Haszon Agrár magazin januári lapszáma