Adómentes – ha nincs rajta bérlő
Készült: 2012. február 15. szerda

Ha illetékmentesen akarunk földet venni, ügyeljünk rá, hogy a földhivatali nyilvántartás szerint is mi magunk legyünk a művelői. 30 nap késlekedés százezrekbe kerülhet.

A közigazgatási perrel érintett illetékügy tényállása a következő: a felperes 2008. február 25. napján kötött adásvételi szerződéssel megvásárolta a szövetkezet haszonbérleti jogával terhelt – de egy harmadik személy tulajdonában álló –, szántó művelési ágú, külterületi termőföld egy részét. A szerződésben rögzítették, hogy a vásárló őstermelő, az ingatlant családi gazdálkodás céljára kívánja hasznosítani. Az illetékügyi hatóság mégis – 10 százalékos illetékkulcs alkalmazásával – 370 ezer forint visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte az őstermelőt.


A fellebbezés folytán eljárt másodfokú adóhatóság az első fokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában hivatkozott az illetéktörvényben foglaltakra azzal, hogy nem jár illetékmentesség olyan ingatlan esetében, amelyen az azt terhelő bérleti jog áll fenn, függetlenül attól, hogy a vevő regisztrált őstermelő, aki a tényleges jogi helyzettel ellentétben maga kívánja a jövőben az ingatlant hasznosítani.

Művelőnek illetékmentes

Az adózó a jogerős másodfokú határozatot hozó hatóság ellen keresetet terjesztett elő, hivatkozva egyebek mellett arra, hogy a szóban forgó területen megtermelt mezőgazdasági termékekre a haszonbérlővel integrátori megállapodást is kötött, a maga által megtermelt termékeket a szövetkezeten keresztül értékesíti. A megyei bíróság a felperes keresetét alaposnak találta, megállapítva, hogy az őstermelő földvásárlása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.

A megyei bíróság ítéletének indoklásában kifejtette, hogy meglátása szerint több adat támasztotta alá azt, hogy a haszonbérlet fennállása ellenére a föld használója nem a haszonbérlő szövetkezet, hanem a tulajdonjogot szerzett gazda. Részére a termőföld használatát integrációs megállapodás keretében átengedték a földtörvény alapján.

Ám a jogerős ítélet ellen az alperesi adóhatóság terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróságnál. Álláspontja szerint az ítélet az illetéktörvény vonatkozó rendelkezésébe ütközik, ezért törvénysértő. Ugyanis a gazda nem teljesítette az ott rögzített összes feltételt.

Rendezetlen földhasználat

A termőföld egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként történő mezőgazdasági hasznosítása azt jelenti, hogy a regisztrációs igazolással rendelkező személy a mezőgazdasági célra vásárolt földterületet maga műveli meg. A per során beszerzett okiratok viszont azt tanúsítják, hogy a gazda ingatlanhasznosítása nem áll fenn a vásárlás napjától, ez pedig az illetékmentességhez szükséges törvényi feltételek hiányát jelenti.

A Legfelsőbb Bíróságnak abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy regisztrált őstermelő által bérleti joggal terhelten vásárolt ingatlan esetében megállapítható-e az illetékmentesség. Az illetéktörvény szerint csak akkor mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a regisztrációs számmal rendelkező magánszemély földvásárlása, ha az így vásárolt termőföldet legalább öt évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja. Ha e feltételek bármelyike hiányzik, az kizárja az illetékkedvezmény alkalmazását.

A feltételek teljesítéséről a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Ha a vagyonszerző a termőföldön vagyoni értékű jogot alapít, akkor az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie.

Elkésett a bejegyzéssel

A 2008. február 25-én kötött adásvételi szerződésből kitűnően az ingatlant bérleti joggal terhelten vásárolta meg a gazda. Helytállóan hivatkozott tehát az alperesi adóhatóság arra, hogy az illetékmentesség csak a jogilag is tehermentes ingatlanra áll fenn, illetőleg teljesülnie kell annak a feltételnek is, hogy az őstermelő saját maga hasznosítsa a földet.

A földtörvény valóban lehetőséget biztosít arra, hogy a termőföld használatát a haszonbérlő termelési integráció érdekében átengedje. Ám a szerződés írásba foglalásán túl e ténynek a földhasználati nyilvántartásból is ki kell tűnnie. Aki termőföldet használ, az köteles a használatot annak megkezdésétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni.

A körzeti földhivatal a felperest földhasználóként 2008. október 1. napjától kezdődően vette nyilvántartásba. A termőföld használójának ezen időpontig a haszonélvező szövetkezetet kell tekinteni. A Legfelsőbb Bíróság szerint azt, hogy a felperes eddig az időpontig nem volt a perbeli ingatlan használója, alátámasztja az a körülmény is, hogy csak a közigazgatási per megindulását követően kérte földhasználókénti nyilvántartásba vételét az illetékes hatóságnál.

Mindezek miatt a gazdának – a haszonbérleti joggal terhelten vásárolt ingatlan vásárlása után – illetékkedvezmény nem jár.

Takarék

Megjelent az Agrár magazin júniusi száma
Megjelent az Agrár magazin júniusi száma
https://www.opten.hu/