Készült: 2008. január 13. vasárnap

Mint arról a 2007/5. számunkban is írtunk, a Közös Agrárpolitika reformja nyomán a támogatások egyre nagyobb részéhez a termeléstől elszakadó támogatási jogosultság alapján lehet hozzájutni, ami átruházható, elajándékozható, haszonbérlet keretében ideiglenesen átengedhető, valamint örökölhető is. Olvasóinknak összegyűjtöttük, hogy ezt milyen formában tehetik meg.


A támogatási jogosultságokon alapuló új agrártámogatási rendszer két elemből tevődik össze: egyfelől az Összevont Gazdaságtámogatási Rendszer (SPS) alapján folyósított uniós támogatási jogosultságokból, másfelől a kiegészítő nemzeti támogatási jogosultságokból (top up). A támogatási jogosultság támogatási egységekben kerül kiosztásra, várhatóan az úgynevezett regionális hibrid modell szabályai szerint. Ez azt jelenti, hogy a támogatási összeg egy részét történelmi bázis alapján (a 2006. évi földhasználati viszonyok szerint), egy másik részét pedig úgynevezett területi átalányként kapja a mezőgazdasági üzem működtetője. Támogatáshoz tehát csak a tényleges földhasználó mint a mezőgazdasági üzem tulajdonosa juthat.

Várhatóan 2009-től a területalapú támogatások már az Összevont Gazdaságtámogatási Rendszer keretében kerülnek kifizetésre. E jogosultságok megállapításának, esetleges átruházásának, ideiglenes átengedésének részletes szabályairól 2008-ban az Országgyűlés ? a vonatkozó uniós rendeletek alapján ? külön törvényben fog rendelkezni.

Az úgynevezett kiegészítő nemzeti támogatási jogosultságok (top up) egy része már 2007-ben kiosztásra került, de a legjelentősebb, a szántóföldi növénytermesztésre vonatkozó támogatási jogosultság megállapítása még hátravan. Az erről szóló hatósági bizonyítványt 2008. február 28-ig küldi meg az MVH a mezőgazdasági termelő (földhasználó) részére. Ki kaphat pénzt? AZ ÖSSZEVONT Gazdaságtámogatási Rendszer keretében a mezőgazdasági termelő akkor jogosult a közvetlen kifizetésekre, ha 1. megfelelő számú támogatási jogosultsággal és az annak aktiválásához szükséges földterülettel rendelkezik, 2. évente támogatási kérelmet nyújt be, és 3. mezőgazdasági üzeme teljes területén betartja az úgynevezett kölcsönös megfeleltetés követelményeit. Az SPS azért termeléstől elválasztott támogatási rendszer, mert bevezetése után már nem kell a földterületet feltétlenül növénytermesztési vagy egyéb mezőgazdasági célból hasznosítani ahhoz, hogy támogatáshoz jussunk, elegendő helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban tartani (például zárlati károsító gyomoktól, parlagfűtől mentesen).

Föld nélkül nem megy

A támogatási jogosultság tulajdonjogát a földhasználó szerzi meg. Bérelt földetrületek esetében tehát a támogatási jogosultságok nem a tulajdonost, hanem a haszonbérlőt illetik, hiszen a földterületet ő használja. A támogatási jogosultság nem része a földtulajdonnak, ezért a haszonbérlet lejártával nem kerül vissza automatikusan a földtulajdonoshoz, csak akkor, ha erről a felek a haszonbérleti szerződésben megállapodtak. A korábban megkötött haszonbérleti szerződéseket pedig ki lehet egészíteni egy olyan kikötéssel, mely rendelkezik a támogatási jogosultságok sorsáról ? de ez csak a felek egyetértése esetén működik.

Az a földhasználó viszont, aki a haszonbérlet lejártakor a támogatási jogosultságot visszatartva csak a földet adja át a tulajdonosnak, a következő évben már nem rendelkezik a jogosultság aktiválásához szükséges földterülettel ? hacsak nem kerül újabb föld a használatába. Aki három egymást követő évben nem tudja aktiválni a támogatási egységeit, annak jogosultságai automatikusan, mindenféle ellentételezés nélkül a nemzeti tartalékba kerülnek. A nemzeti tartalék célja az újonnan vállalkozást kezdő és az önhibáján kívül különleges helyzetbe került mezőgazdasági termelők részére támogatási jogosultság nyújtása. A támogatási jogosultságok eladásakor (visszatartás címén) ide kerül majd a támogatási egységek 5-10 százaléka. Magyarországon várhatóan 2008 második felében születik rendelkezés arról, hogy ez a ?naturális adó? pontosan hány százalék lesz.

Földpiaci változások

FENTIEK ALAPJÁN, a földpiacon a kereslet- kínálati viszonyok jelentős átalakulására számíthatunk.

A jövőben megvásárolható vagy bérbe vehető lesz a földterület támogatási jogosultság nélkül. Ilyen földre annak lesz szüksége, aki a haszonbérlet lejárta után nem adta vissza a tulajdonos számára a földdel együtt a támogatási jogosultságot, de aktiválni szeretné az összes támogatási egységét, különben a fel nem használtakat elveszíti. Értékesíthető lesz a földterület támogatási jogosultsággal is, a már meglévő mezőgazdasági üzem bővítése céljából. Megvásárolható lesz továbbá a támogatási jogosultság földterület nélkül. Erre annak lesz szüksége, aki a haszonbérlőtől csak a földet kapta vissza , a hozzá tartozó támogatási jogot nem, de úgy dönt, hogy maga kívánja a földet a továbbiakban hasznosítani, vagy a támogatási joggal együtt szeretné haszonbérbe adni (a támogatási jogosultság önmagában haszonbérbe nem adható).

A leírtakból az is következik, hogy korántsem biztos, hogy a támogatási joggal rendelkező földterületek után nagyobb lesz a piaci kereslet, mint a jogosultság nélküli földterületek után. De az sem állítható egyértelműen, hogy a jogosultsággal együtt felkínált földterületek árában vagy haszonbérleti díjában érvényesíthető lesz a jogosultság tényleges többlet értéke. Mindez attól függ, milyen magatartást tanúsítanak majd a haszonbérlők a kiosztásra kerülő támogatási egységeikkel kapcsolatban.

Az átruházás, átengedés módja

A TÖRTÉNELMI BÁZISJOGOSULTSÁG vagyoni értékű jogát tulajdonosa ellenérték fejében értékesítheti, elajándékozhatja, ideiglenesen átengedheti (haszonbérbe vagy ingyenesen haszonkölcsönbe adhatja), vagy az országos tartalék javára ellentételezés nélkül le is mondhat róla.

A támogatási jog tulajdonosa (átadója) és átvevője a vagyoni értékű jog átvételének feltételeiről írásbeli szerződésben köteles megállapodni. A szerződést, illetve annak későbbi módosítását az átvevő a szerződés megkötését követő 15 napon belül köteles az MVH-nak jóváhagyás céljából benyújtani.

Az átvevőnek a nyomtatványon nyilatkoznia kell arról is, hogy az átruházott vagy ideiglenesen átengedett történelmi bázisjogosultságban szereplő tevékenységet legalább 2008. december 31-ig fenntartja. A nyilatkozatban foglaltak betartását az MVH ellenőrizheti, be nem tartása esetén az átruházott bázisjogosultságok utáni kifizetés megvonásra kerül.

Az átírási kérelem a döntés jogerőre emelkedéséig az erre rendszeresített külön formanyomtatványon vissza is vonható.

A szerződés tartalma

1. A történelmi bázisjogosultság csak olyan mezőgazdasági termelőre ruházható át, illetve engedhető át ideiglenesen, akit az MVH regisztrációs szám alapján nyilvántartásba vett.

2. Rendelkezni kell a történelmi bázisjogosultság átadásának módjáról (adásvétel, ajándékozás, haszonbérlet, haszonkölcsön).

3. Ideiglenes átengedés esetén az átengedés időtartamát években kell megadni, amely azonban egy támogatási évnél rövidebb nem lehet.

4. Az anyatehén-, hízottbika-, extenzifikációs szarvasmarhatartás és a kedvezőtlen adottságú területeken történő anyajuhtartás támogatása esetén az átruházható, illetve ideiglenesen átengedhető minimális támogatási jogosultság 1 egységnyi történelmi bázisjogosultság.

5. Tejtámogatás esetén a minimálisan átadható mennyiség 3 ezer kilogramm tejkvóta bázisjogosultság. A tejkvótával rendelkező mezőgazdasági termelő a történelmi bázisjogosultság átruházásával, ideiglenes átengedésével egyidejűleg az azzal arányos mértékű tejkvótát is köteles átruházni az átvevőre.

A jogosult személyében történő változás nyilvántartásba való átvezetésének évében az adott történelmi bázisjogosultság további átruházására, illetve ideiglenes átengedésére nem kerülhet sor (kivéve állatlétszám-alapú támogatások és a tejkvóta, ha az átvétel a teljes gazdasággal együtt történik). A szeptember 30-ig postára adott kérelmeket az MVH még a folyó támogatási évre vonatkozóan bírálja el és írja át az átvevő személyére, az ezután feladottakat csak a következő támogatási évre veszi figyelembe.

MEZŐGAZDASÁGI VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK

a) A mezőgazdasági termelőknek a művelt földterület nagysága alapján kiosztott, az egységes támogatási rendszerben való részvételre feljogosító támogatási jogosultság,

b) az anyajuhra, anyakecskére és anyatehénre vonatkozó támogatási jogosultság,

c) a tej- és tejtermékágazat szereplői számára meghatározott egyéni referenciamennyiség (tejkvóta),

d) a szőlőművelés esetében megszerzett új telepítési jog és újratelepítési jog, valamint

e) egyéb, jogszabályban mezőgazdasági vagyoni értékű jognak minősített jog.

KIEGÉSZÍTŐ NEMZETI TÁMOGATÁSOK

a) hízottbika-tartáshoz nyújtott termeléstől elválasztott támogatás,

b) tejtermeléshez nyújtott termeléstől elválasztott támogatás,

c) anyatehéntartáshoz részben termeléstől elválasztott támogatás,

d) extenzifikációs szarvasmarhatartáshoz nyújtott termeléstől elválasztott támogatás,

e) a kedvezőtlen adottságú területeken történő anyajuhtartáshoz nyújtott termeléstől elválasztott támogatás, f) Burley dohány termesztéséhez részben termeléstől elválasztott támogatás,

g) Virginia dohány termesztéséhez részben termeléstől elválasztott támogatás,

h) rizs termesztéséhez részben termeléstől elválasztott támogatás,

i) hüvelyesek termeléséhez nyújtott termeléstől elválasztott támogatás,

j) szántóföldi növénytermesztéshez nyújtott termeléstől elválasztott támogatás.

A kiegészítő nemzeti támogatási jogosultságok az SPS bevezetésével, de legkésőbb 2013-ig fokozatosan megszűnnek.

Kovács László, Orlovits Zsolt

Haszon Agrár 2008/1.

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!