Készült: 2010. október 20. szerda

Sok vitát okozott az idén a gyenge termés és a betakarítás után váratlanul megemelkedő gabonaár. Sok gazda akkor se tudta volna leszállítani a szerződésben rögzített mennyiséget, ha akarta volna. Íme egy használható szerződésminta!


 

S ok esetben meghiúsította az idei időjárás, hogy a termelők szerződésszerűen teljesítsenek a felvásárlóval szemben. Az átvevők sok esetben ezt nem hajlandóak tudomásul venni – hiszen nekik is vannak értékesítési kötelezettségeik –, éppen ezért jogi lépéseket tesznek vagy fontolgatnak a gazdákkal szemben. Mit tehetünk, hogy ne kelljen rettegni a kötbérrel fenyegetőző felvásárlóktól?

Először is tisztázzuk, mi is a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés. Az ilyen szerződés alapján a termelő meghatározott mennyiségű, maga termelte terményt, vagy saját nevelésű/hizlalású állatot köteles egy kikötött későbbi időpontban a megrendelő birtokába adni, a megrendelő pedig köteles ezt átvenni és az ellenértékét megfizetni.

A mezőgazdasági termékértékesítési szerződésnél az átadás nem a szerződés megkötésekor, hanem később következik be. Abban az esetben, ha a termelő a szerződéskötéskor nyomban átadja a terményt (terméket, állatot), akkor az ügylet adásvételi szerződésnek minősül. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy sok esetben a szállítási szerződést keverik össze a termékértékesítési szerződéssel, mert ennél a szerződésnél is egy későbbi időpontban kell a terményt átadni – csakhogy teljesen más szabályok szerint.

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint – ahogy erre a szaktárca is hivatkozott – a szerződéseket nem az elnevezésük, hanem a tartalmuk alapján kell megítélni. Csakhogy a különböző szerződéstípusok más-más tartalommal készülnek, így a teljesítésükkel kapcsolatos kárigények is eltérően alakulhatnak.

Értesítési kötelezettség

Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés esetében nagyon fontos elem a későbbi időpontban történő átadás. Ugyanis ez alatt állhat be az a helyzet, hogy lehetetlenülés következik be a szerződésben, azaz ha a termelőnek fel nem róható okból (árvíz, belvíz, jégeső stb.) megsemmisül a terménye (vis maior), vagy annak egy része.

Ezzel el is érkeztünk a probléma gyökeréhez, a vis maior kérdéséhez, illetve ahhoz, hogy ez mennyiben mentesíti a termelőt a vállalt kötelezettség teljesítése alól.

Ha a szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előreláthatóan akadályba ütközik, erről a felek kötelesek egymást értesíteni, kivéve, ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett. Fontos kiemelni, hogy ez a kötelezettség akkor is fennáll, ha az illetékes minisztérium vis maior-nak nyilvánítja a helyzetet. Ugyanis a vis maior mindenkit különbözőképpen érint, tehát a kár mértékét igenis előre kell jelezni. Az akadályértesítési kötelezettség elmulasztását a szerződésszegés elbírálása során figyelembe kell venni.

Nem elegendő tehát a vis maior igazolást beszerezni az illetékes hatóságtól, hanem már a káresemény fenyegetésekor azonnali tájékoztatást kell adni a felvásárlónak a várható következményekről. Ilyen kitételt a korábban említett szállítási szerződés nem tartalmaz.

Kötbérezés

Ki kell térni még a kötbérrel kapcsolatos problémákra is, ugyanis sok esetben lehet hallani, hogy a megrendelő kötbért is követel a termelőtől. Nagyon fontos, hogy a kötbér kikötése nem szükséges kelléke a termékértékesítési szerződésnek, a feleken múlik, hogy kikötik-e vagy sem. Kikötése nyilvánvalóan nem érdeke a termelőnek.

Fontos tudni, hogy kötbért csak akkor érvényesíthetnek a gazdálkodóval szemben, ha ezt előzőleg a szerződésében kikötötték! A legbölcsebben akkor járunk el, ha már a szerződés kötésekor odafigyelünk, és ha bizonytalanok vagyunk, ügyvéd segítségét kérjük.

 Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés

(meghatározott területen termelt termény)

amely egyrészről a ………………. (cég neve). (székhely: …………………………………………… adószám:……………… cégjegyzékszám:…………………….), mint megrendelő - a továbbiakban: Megrendelő -,

másrészről a …………………… (cég neve). (székhely: ……………………………………………… adószám:……………… cégjegyzékszám:…………………….), mint termelő – a továbbiakban: Termelő – között a mai napon és helyen az alábbi feltételekkel jött létre:

1. A jelen szerződéssel a Termelő meghatározott területen maga termelte terménynek, nevezetesen ………………….-nak a Megrendelő birtokába és tulajdonába adására, a Megrendelő pedig a meghatározott területen termett termény átvételére és a megállapodott ellenérték megfizetésére vállal kötelezettséget.

2. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés tárgyát a Termelő használatában álló, összesen …... hektárnyi területen, a Termelő által ……… évben termesztett, megfelelő minőségű …………….… képezi.

3. A 2. pontban meghatározott termék minőségére a Magyar Szabvány rendelkezései irányadóak.

4. A fentiekben meghatározott földterület megfelelő előkészítése, a termesztéssel kapcsolatos feladatok ellátása, a ………. felszedése, válogatása, osztályozása, tisztítása, csomagolása a Termelő feladatát képezi.

5. A vetőmagot, megfelelő minőségi tanúsítvánnyal, a Megrendelő biztosítja. A vetés, öntözés, vegyszeres növényvédelem ellátásáról ugyancsak a Megrendelő saját eszközeivel és a költségek megelőlegezésével gondoskodik.

A fenti munkálatok nem megfelelő mennyiségű és/vagy minőségű elvégzéséből eredő kárt és többletköltségeit – beleértve a szolgáltatott vetőmag minőségi hibájából eredő kár összegét is – a Megrendelő viseli.

Ilyen esetekben, amennyiben erre még lehetőség mutatkozik, a Megrendelő köteles a nem, vagy csak részben elvégzett munkálatokat újból visszatérítési igény nélkül elvégezni.

6. A Termelő a Megrendelő felelősségi körén kívül eső az előző pontban körülírt kockázatot maga viseli, és köteles a Megrendelő által vállalt és teljesített anyagszállítás és szolgáltatások ellenértékét esedékességkor a Megrendelőnek megfizetni, függetlenül a terméseredményekből származó bevétel nagyságrendjétől.

Így például, az aszály miatt felmerülő öntözési többletköltségek, állati kártevők okozta bevételkiesés, emberi közrehatás miatt bekövetkezett kár a Termelőt terheli.

7. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Termelő a megtermelt ……………, megtisztítva és kiválogatva, ……. kilogrammonként (megengedett eltérési tűréshatár: …..… kg) zsákokba csomagolva bocsátja a Megrendelő birtokába és tulajdonába.

Az átadás-átvétel a Termelő telephelyén, előzetesen egyeztetett időpontban történik, a Termelő írásos az átvétel javasolt időpontját legalább ….. nappal megelőző készre jelentése alapján.

A Megrendelő csak a …………………………….. köteles átvenni. Az átvételre felajánlott áru mennyiségi és minőségi ellenőrzése az átadás-átvételi eljárás során történik. Ennek során tett megállapításaikat a szerződő felek közösen felvett jegyzőkönyvben rögzítik.

Az átvétel időpontjáig a megfelelően előkészített termény tárolásáról, kármegóvásáról (különös tekintettel a külső nedvesedés elleni védelemre) a Termelő saját költségén gondoskodik.

Amennyiben az átadás-átvételi eljárás a Megrendelő érdekkörében felmerülő okból meghiúsul, az ebből származó kár és többletköltség viselésére a Megrendelő köteles.

8. A szerződő felek az átvett ………………… után fizetendő ellenértéket ……… Ft/kg azaz ………………… forint/kilogramm összegben határozzák meg.

A Megrendelő a mennyiségi és minőségi átvétel után a vételárat készpénzben, vagy az átvétel napjától számított ……. napon belül, a Termelő számlájára történő átutalással fizeti meg a Termelőnek.

A fentiekben meghatározott ellenérték a Termelő által biztosított csomagolóanyag (zsákok) vételárát is tartalmazza.

A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Megrendelő által rendelkezésre bocsátott vetőmag, valamint az általa elvégzett szolgáltatások után fizetendő térítési díj az átvett termény vételárából levonásra kerül.

Abban az esetben, ha a termelésből származó eredmény a Megrendelő felelősségi körén kívül eső okból a Megrendelőnek fizetendő térítési összeget nem, vagy csak részben fedezné, a különbözetet a Termelő köteles saját forrásai terhére megfizetni.

9. Az átvett termény elszállításáról a Megrendelő saját költségén gondoskodik. A kárveszély kockázatát a Megrendelő az átvétel megtörténtének napjától viseli.

10. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a szerződés teljesítése érdekében szorosan együttműködve járnak el, figyelembe véve egymás méltányos érdekeit. A felek kötelesek egymást haladéktalanul értesíteni, ha olyan körülmény merül fel, amelynek következtében valamely szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése előreláthatóan akadályokba ütközik, kivéve, ha az akadályt a másik félnek értesítés nélkül is ismernie kell. Az ebből származó kárt, az értesítést elmulasztó fél viseli.

11. A szerződő felek a jelen szerződés aláírásának napjától a termény átvételéig és a Termelőt megillető ellenérték maradéktalan kifizetéséig, legkésőbb …………………… napjáig terjedő időtartamra kötik meg.

12. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésre vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

A szerződő felek a jelen szerződést annak elolvasása és kétséget nem hagyó értelmezése után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá.

Kelt: ………………… (helység) ……………. (év) …………. (hó) …….. (nap)

Haszon AGRÁR 2010/10 n www.haszon.hu

……………………………………………

Megrendelő (cégszerű aláírás)

……………………………………………

Termelő (cégszerű aláírás)

Megjelent a Haszon Agrár magazin!
Megjelent a Haszon Agrár magazin!