Készült: 2010. szeptember 10. péntek

Május elsejétől új szabályok vonatkoznak a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre. Szélesedett a téríthető közlekedési eszközök köre, elszámolható a kedvezményes utazás, és bizonyos esetekben nemcsak a távolsági, de a helyi bérlet is. A térítés mértékét kormányrendelet szabályozza.


Először is nézzük meg, hogy a májustól hatályos 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet hogyan határozza meg a munkába járás fogalmát. Ez azért is lényeges, mert ezt a fogalmat alkalmazza a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) is.

Munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről a lakóhely (tartózkodási hely), valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás. Közigazgatási határon belül a lakóhely (tartózkodási hely), valamint a munkavégzés helye közötti napi közlekedés akkor minősül munkába járásnak, ha a munkavállaló sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni a munkavégzés helyét.

Munkába járásnak kell tekinteni azt az esetet is, ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága vagy súlyos fogyatékossága miatt nem képes tömegközlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását közeli hozzátartozója biztosítja (lásd Munka Törvénykönyve 139. §). Ebben az esetben a munkáltatónak nincs mérlegelési joga, akár elérhető a munkahely tömegközlekedési eszközzel, akár nem, kötelező a kilométerenkénti 9 forintos térítés.

Mikor jár a 9 Ft/km  költségtérítés?

a) Ha a munkavállaló lakóhelye és munkahelye között nincsen tömegközlekedés (se busz, se vonat nem jár);

b) ha a munkavállaló munkarendje miatt nem tudja, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a tömegközlekedést (a várakozás az út megtételéhez szükséges időt meghaladja);

c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága vagy súlyos fogyatékosság miatt nem képes használni a tömegközlekedést.

Mennyi lehet a térítés?

A munkába járás címén juttatott ?bevételt? alkalmazottként nem kell adóköteles jövedelemnek tekinteni (szja-törvény 25.§), ha a költségtérítés nem haladja meg

a) a bérlet vagy jegy árát (ideértve azt is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számlával valósul meg); vagy

b) gépjárművel történő munkába járás esetén a munkahely és a lakóhely közti távolságra a kilométerenkénti 9 forintot (munkával töltött napokon és/vagy hétvégi hazautazáskor).

A munkáltató a munkavállaló munkába járását szolgáló teljesárú vagy kedvezményes bérlet és menetjegy árának legalább 86 százalékát kell hogy megtérítse, feltéve, hogy a munkavállaló

a) a vasúti kocsi 2. osztályán,

b) helyközi (távolsági) autóbuszjáraton,

c) elővárosi buszon, HÉV-en,

d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon vagy réven utazik a munkavégzés helyére (esetleg légi járművet vesz igénybe).

A 86 százalékos mértékű kötelező térítés azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltató ne dönthetne úgy, hogy a teljes utazási költséget átvállalja a munkavállalótól. Az szja-törvény szerint ez a ?jövedelem? adómentes nemcsak a munkavállaló, hanem a munkaadó szempontjából is.

Sőt, a térítés kiterjedhet az I. osztályú vagy az InterCity pótjegyre is. A 86 százaléknál magasabb mértékű térítés ? ha nem haladja meg a jegy vagy bérlet teljes árát ? ebben az esetben sem eredményez adókötelezettséget.

Új elem a kormányrendeletben, hogy ezután lehetőség van HÉV-, hajó-, komp-, rév- és repülőjegy költségének térítésére is. Az elszámolás a jegyek alapján történhet, de a juttatás úgy is megvalósulhat, hogy a bérletet vagy a jegyet a munkáltató veszi meg a munkavállaló számára. Szintén új elem, hogy lehetőség van a kedvezményes jegyek elszámolására is, mivel eddig csak a teljesárú jegyet lehetett figyelembe venni.

Így az, aki a hazautazáshoz például a 26 éven aluliak 33 százalékos kedvezményét használja, mostantól a megváltott jegy legalább 86 százalékát visszakaphatja a munkáltatótól. Nem alkalmazható viszont a költségtérítés a MÁV által forgalmazott Start Klub kártyacsaládra, mivel ezek a kártyák nem tekinthetőek sem bérletnek, sem pedig menetjegynek.

A kormányrendelet hatályba lépésével azon munkavállalók részére is megtéríthető az utazási költség, akiknek a munkába járáshoz nemcsak helyi, hanem átutazás céljából helyközi bérletre is szükségük van. Például ha valaki Szentendréről jár Budaörsre dolgozni, neki a budapesti helyi bérlet is megtéríthető a munkába járás költségeként!

Ha a munkavállaló ideiglenes tartózkodási helyéről legfeljebb hetente egyszer haza kíván utazni a lakóhelyére, ennek költségét is köteles megtéríteni a munkáltató, legalább 86 százalékban. A bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ebben az esetben csak egy évente meghatározott maximális összegig lehetséges. 2010-ben ez a felső határ havonta 30 ezer forint.

Nyilatkozattétel

A kormányrendelet a munkavállaló részére nyilatkozattételi kötelezettséget ír elő. Ebben arról nyilatkozik a munkavállaló, hogy hol lakik, illetve tartózkodik, és honnan fog naponta munkába járni. Természetesen elegendő csak az első térítés alkalmával nyilatkozni, ha a lakóhely vagy a tartózkodási hely nem változik.

A rendelet több helyen is hangsúlyozza, hogy hatálya a magyar állampolgárokra és az EGT-államok polgáraira terjed ki (Európai Gazdasági Térség ? az Unión kívül Izland, Liechtenstein és Norvégia is része). Eszerint olyan munkavállalók esetében, akik az EGT körén kívülről érkeznek, a munkáltatónak még a rendeletben kötelezően előírt esetekben sem kell a munkába járás költségeit megtérítenie. De ha önként fizet ilyen címen térítést, akkor az szja-törvény szerint ez szintén nem minősül bevételnek, tehát a juttatás adómentes.

Megjelent a Haszon Agrár magazin!
Megjelent a Haszon Agrár magazin!