Készült: 2010. június 18. péntek

Idén május közepétől újraszabályozták a kistermelői termékek előállítását és értékesítését. A forgalmazható mennyiség és a dokumentálási kényszer nő, ám az ellenőrizhetőség kétséges.


Ez év május 15-ével új rendelet ? az 52/2010. (IV. 30.) FVM-rendelet ? szabályozza annak feltételeit, hogyan lehet a kistermelőnek nevelnie, előállítania és főként értékesítenie a gazdaságában nevelt állatokat, mézet, halat, vadon gyűjtött termékeket. Ezeket a szabályokat értelemszerűen nem kell alkalmazni az élelmiszerek magánháztartásban és saját fogyasztásra történő termelése és előállítása esetén.

Ki a kistermelő?

Kistermelő az, aki kis mennyiségű, saját maga által megtermelt alaptermékkel ? vagy az ebből előállított élelmiszerrel ? közvetlenül a végső fogyasztót, régión belüli kiskereskedelmet, közétkeztetési vagy vendéglátó létesítményt céloz meg.

A ?régión belüli? megfogalmazás a kistermelő gazdaságának helyét, lakóhelye szerinti megyét és az azzal szomszédos megyét, valamint a fővárost rejti. Lakóhelyen élelmiszer-előállítás és értékesítés csak akkor végezhető, ha az adott termék helye fogalmilag nem értelmezhető (mert például máshol halássza, erdőben gyűjti be), vagy a gazdaság helyén nem biztosíthatóak az előállítás feltételei. A ?gazdaság helye? az az udvar, ahol az élelmiszer-termelő állatot tartják, vagy a növényeket termesztik.

A kistermelő által értékesíthető mennyiséget a jogszabály 1. sz. melléklete tételesen felsorolja. (A termék jellegétől függően napi, heti, havi vagy évi mennyiségi korlátban.) Például hetente 6 juhot, 6 kecskét, 6 struccot vagy 6 emut vághat le és értékesíthet. Hetente 10 darab ötven kiló alatti malacot vagy 15 kiló alatti bárányt, gidát lehet levágni és húsát eladni.

Évente ötezer kiló mézet és méhészeti terméket, vagy hatezer kiló halat lehet értékesíteni. Hetente 150 kiló savanyúságot vagy 150 kiló növényi eredetű, hőkezeléssel feldolgozott termék árusítható. Heti 50 kiló vadon összegyűjtött termék adható el ? és így tovább. Több termék esetén megnövelték a korábbi engedélyezett mértéket.

Adatlap és nyilvántartás

A kistermelőnek az alaptermékből előállított élelmiszerről adatlapot kell készítenie a következő tartalommal:

 

  • a kistermelő nevéről, címéről,
  • az élelmiszer-előállítás helyéről,
  • az élelmiszer megnevezéséről,
  • az összetevők csökkenő sorrendben való felsorolásáról,
  • fogyaszthatósági időtartamról, illetve a minőségmegőrzés időtartamáról,
  • tárolási hőmérsékletről.

 

Csak a vendégasztal keretében előállított élelmiszerekről nem kell adatlapot vezetni! Nyilvántartást kell viszont vezetni az előállított termékek mennyiségéről, az előállítás idejéről, az értékesített mennyiségről és az értékesítés helyéről, idejéről. A nyilvántartást vagy annak másolatát az árusítás helyén kell tartani. A kistermelő köteles két évig megőrizni a nyilvántartást, valamint a húsvizsgálatot igazoló hússzállítási igazolásokat (lásd lentebb).

Értékesítés

Nem állati eredetű alapterméket, valamint mézet, méhészeti termékeket és élő halat a kistermelő saját gazdaságában ? és minden piacon, vásáron, rendezvényen, ideiglenes árusító helyen ? értékesíthet. Ezen élelmiszerek régión belüli értékesítése a vásárló kérésére történhet házhozszállítással is. Ugyanez vonatkozik az egyéb állati eredetű alaptermékekre (tej, tojás), valamint az ebből előállított élelmiszerre (sajt), továbbá a halra.

A saját gazdaságában nevelt állatok húsát csak a húsminősítést követően lehet értékesíteni a végső fogyasztónak, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek. A kisebb állatokat a gazdaságon belül is le lehet vágni ? ekkor a helyszínre érkezik a húst minősítő hatósági állatorvos ?, juhtól fölfelé viszont mindent vágóhídra kell vinni.

Az élelmiszerek értékesítését a kistermelőn kívül a vele egy háztartásban élők, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti.

Kistermelői vendégasztal keretében a családi magánétkezésekhez előállított házi élelmiszereket kínáljuk fel helyben fogyasztásra, napi legfeljebb tizenhat személy részére. A vendégasztal keretében előállított élelmiszerekről ugyan nem kell adatlapot vezetni, de sertésből származó hústermék csak akkor kínálható fel, ha a hús átesett a trichinella-vizsgálaton.

Állatorvosi igazolás, húsminősítés

Állati eredetű alap- és feldolgozott termék csak akkor hozható forgalomba, ha az állomány, amelyből az adott termék származik, igazoltan részt vesz a kötelezően előírt mentesítési programokban (tejtermelő állomány esetében igazoltan mentes a gümőkortól és a brucellózistól). Ezt hatósági állatorvosi bizonyítvánnyal kell igazolni, amely a kiállításától számított egy évig hatályos, de évente meghosszabbítható. Az igazolást az árusítás helyén kell tartani!

A kistermelő gazdaságában nevelt és ott levágott baromfi és nyúlfélék vágás utáni húsvizsgálatát a hatósági állatorvos a levágás helyén végzi el, ezután hússzállítási igazolást állít ki ? és csak ennek birtokában hozható forgalomba. Baromfihúst és más állat húsát nem lehet egy időben, egy helyen feldolgozni, a húsukat elkülönítetten kell tárolni!

A gazdaságban nevelt, értékesítésre szánt sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu csak engedélyezett vágóhídon vágható le. A hatósági állatorvos az elvégzett húsvizsgálat után hússzállítási igazolást állít ki. Ezeknek az állatoknak a húsát haladéktalanul 0?7 °C-ra, a belsőségeket 0?3 °C-ra kell hűteni, és a feldolgozásig (értékesítésig) a hűtőláncot folyamatosan fenn kell tartani. A húst lefagyasztani nem szabad!

A kistermelő az állati eredetű élelmiszer füstöléses tartósítását a saját gazdaságán kívüli is elvégeztetheti, a nyomon követhetőség biztosításával.

Jelölés, regisztrálás

Csomagolatlan élelmiszernek értékesítése esetén az árusítás helyén fel kell tüntetni a kistermelő és a termék nevét. A termék megnevezése előtt szerepeljen a ?kistermelői? vagy méz esetében a ?termelői? jelzőt. A kistermelő dokumentált módon, vagyis írásban köteles tájékoztatni a kereskedőt és a vendéglátót az élelmiszer fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időtartamáról és a szükséges tárolási hőmérsékletről. Csomagoltan értékesített termék esetében ugyanezeket az információkat a csomagoláson kell feltüntetni.

Nyers tej, illetve annak felhasználásával készült, nem hőkezelt tejtermékek értékesítése esetén az értékesítés helyén egyértelműen fel kell tüntetni, hogy az áru ?nyers tej, forralás után fogyasztható?, illetve, hogy ?nyers tejből készült.?

Étkezési tyúktojás értékesítésekor fel lehet tüntetni azok különleges frissességére, vagy a tojótyúkoknak adott különleges takarmány-összetételre történő utalást, a minőségi osztályt, a ?mosott tojás? kifejezést, a tartásmódot stb. (589/2008/EK bizottsági rendelet).

Kis mennyiségű nem állati eredetű alaptermék termelését, vadon termő alaptermékek összegyűjtését nem kell kistermelői tevékenységként bejelenteni.

Egyéb esetekben a tevékenység megkezdését, lényeges megváltozását és megszűnését is a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) kormányrendelet szerinti adattartalommal, írásban kell bejelenteni az illetékes megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalnál. A hivatal a kistermelőt regisztrációs számmal látja el (2008. évi XLVI. törvény).

Szankciók

Amennyiben a kistermelő az előírásoknak nem felel meg ? mert például a megengedett kis mennyiséget túllépte, állat-egészségügyi, élelmiszer-higiéniai vagy élelmiszer-biztonsági hiányosság tapasztalható ? a szakigazgatási hivatal jogosult a tevékenységet felfüggeszteni, korlátozni, a hatósági állatorvosi bizonyítványt és annak másolatát visszavonni, a kistermelőt a nyilvántartásból törölni és egyéb szankciókat alkalmazni. Ha pedig a kistermelő tevékenysége során a fogyasztó egészségét súlyosan veszélyeztető hiányosság állapítható meg, a kistermelőt az adott tevékenység gyakorlásától három évre el kell tiltani.

Megjelent a Haszon Agrár magazin!
Megjelent a Haszon Agrár magazin!