Készült: 2010. június 18. péntek

2008-tól akárki is szabálytalankodott a kocsival az utakon, az üzembentartót veszi elő a hatóság. Az azóta eltelt gyakorlat azonban megmutatta, hogyan mentesülhetünk mégis a felelősségre vonás alól.

Szinte már nincs is olyan gépkocsitulajdonos, pontosabban üzembentartó az országban, akit ne sújtottak volna valamilyen közúti közlekedési szabálysértés miatt úgynevezett objektív bírsággal. Ismert, hogy ilyenkor elsődlegesen nem a tulajdonost, hanem az üzembentartót vonja felelősségre a hatóság. A konstrukciót már mindenki ismeri, és lassan azt is megtanulja, hogy ez alól a szigorú felelősség alól nem igen lehet kibújni. Mégis van egy-két körülmény, lehetőség, amelyekkel mentesülhet az üzembentartó a közigazgatási bírság alól.


300 ezer is lehet!

Azért találták ki ezt a jogintézményt, hogy visszaszorítsák a közlekedők szabálytalankodásait, pontosabban az így okozott baleseteket. A szisztéma lényege az, hogy nem vizsgálják, ki vezette azt a gépjárművet, amellyel a felvétellel bizonyított módon elkövették a szabálysértést, ami miatt objektív bírság szabható ki.

Csupán azt kell bizonyítani, hogy megvalósult a 410/2007. (XII. 29.) kormányrendeletben felsorolt valamelyik szabálysértés, és azt, hogy ki a jármű üzembentartója. Ha mindkét dolog tisztázott, a rendőrfőkapitány határozatot hoz egy 30 és 300 ezer forint közti összegű közigazgatási bírságról, majd kipostázza azt. Az üzembentartónak pedig a megadott határidőn belül be kell fizetnie a bírságot, különben adók módjára behajtják rajta azt ? természetes személy esetében a jegyző, jogi személy stb. esetén pedig az APEH segítségével .

Az objektív felelősség azt jelenti, hogy bárki is vezette az autót, a jogszabály szerinti bírságért az üzembentartónak kell helytállnia. Más kérdés, hogy azt továbbháríthatja arra a személyre, aki az adott időpontban ténylegesen használta a gépjárművet, és a szabálysértést elkövette. Közvetlenül a hatósággal szemben azonban nem mentesül a fizetési kötelezettsége alól.

A rendőrfőkapitányt az sem hatja meg, ha az üzembentartó arra hivatkozik, hogy még soha nem követett el semmiféle szabálysértést, vagy hogy kedvezőtlen jövedelmi, vagyoni helyzetben van. Ilyen alapon legfeljebb részletfizetési kedvezményt vagy fizetési halasztást kaphat.

Az ilyen típusú eljárások pikantériája, hogy egy sima közigazgatási eljárás során mégis meg kell ítélnie a bírságot kiszabónak, hogy az adott cselekmény, amelyet a gépjárművel elkövettek, szabálysértésnek minősül-e, vagy sem, és ha igen, az olyan típusú-e, amiért közigazgatási bírság kiszabásának van helye. Ennyiben a közigazgatási eljárást lefolytató rendőrfőkapitány gyakorlatilag átveszi a szabálysértési hatóság feladatát.

Szabálysértés vagy sem?

A felelősség alóli mentesülés egyik módja éppen az, ha abba kötünk bele, hogy a szabályszegés valóban megvalósította-e a jogszabályban felsorolt valamelyik szabálysértési tényállást, vagy sem. A rendőrségtől kapott ? az eljárás megindításáról szóló ? értesítésben leírt tényállás alapján utána kell néznünk, hogy pontosan hol, mikor, mi történt a gépjárművel.

Az értesítés iktatószáma alapján ma már elvileg hozzáférhető az a fotó, amely bizonyítja a ?cselekmény? vagy mulasztás megtörténtét, mibenlétét. A jogszabály szerint módunk van arra, hogy a lakhely szerint illetékes rendőrkapitányságon megtekintsük az inkriminált fotót. 
A fényképen látottakat egybevetve a szabálysértési tényállással lehet arra esélyünk, hogy a hatósággal vitába szálljunk.

Ha az látszik a képen, hogy az autónk közvetlenül a zebra előtt parkolt az előírt 5 méter helyett, akkor nincs sok esélyünk a mentesülésre. Ha viszont azzal vádol bennünket a rendőrség, hogy a mindkét oldalról behajtani tilos táblával ellátott ún. zárt parkolóba szabálytalanul hajtottunk be, igazolhatjuk, hogy jogunk volt oda behajtani, csupán a parkoló engedélyünket elfelejtettük kihelyezni a műszerfalra, vagy az onnan lecsúszott.

Ha sikerül elfogadtatni a hatósággal, hogy nem követtük el a szabálysértést, akkor értelemszerűen az objektív bírságot sem szabják ki.

Ellopták!

Egy másik kimentési lehetőség, ha az üzembentartó bizonyítani tudja, hogy már a szabályszegést megelőzően ellopták a gépjárművét, és erről feljelentést is tett.Amennyiben ezt igazolni tudja a rendőrfőkapitánynál, mentesül a közigazgatási bírságfizetési kötelezettség alól.

Igazoltan más használta

A legjellemzőbb kimentési ok az lehet, hogy ha ? a jogszabályban előírt tartalmú ? teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatban ismeri el valaki más, hogy a gépjárművet az adott időpontban ő használta. Tartalmaznia kell a nyilatkozatnak, hogy mi a személy, illetve szerv neve (megnevezése), születési ideje, helye, lakcíme (illetve székhelyének címe), a gépjármű hatósági jelzése (értsd: forgalmi rendszáma) és azon időszak megjelölése, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzembentartótól átvette.

Nyilatkozat alatt azt kell érteni, hogy a fent részletezett adatokon túl elegendő, ha a magánokiratot egyedül a használó írja alá, az üzembentartó szignóját nem követeli meg a jogszabály. A teljes bizonyító erejű magánokirat viszont azt jelenti, hogy a használónak elejétől végéig vagy saját kezű írásával kell írnia a nyilatkozatot. Vagy ? ha írógéppel írták ? saját kezű aláírásának valódiságát két (a lakcímét is feltüntető) tanú előtt kell a magáénak elismernie, vagy azok előtt kell azzal ellátnia az okiratot.

Értelemszerűen csak akkor mentesíti az üzembentartót ez a nyilatkozat, ha az abban szereplő időszak egybeesik a szabálysértés elkövetésének időpontjával.

A nyilatkozat meglétéhez nyilvánvalóan az szükséges, hogy ? ha ezt a tényleges átadáskor nem készítették el ?, a jármű tulajdonosa rá tudja venni a gépkocsi használóját ennek megtételére.

Kétszer ugyanazért nem büntetnek

Abban az esetben is mentesülhet az üzembentartó a közigazgatási bírság fizetési kötelezettsége alól, ha már szabálysértési pénzbírsággal (helyszíni bírsággal) sújtották ugyanazon szabályszegés miatt. Ez akkor fordulhat elő, ha az üzembentartó és a szabályszegő személye azonos.

Ha viszont az üzembentartó és a szabályszegő személye elválik egymástól, akkor a valódi elkövetőt szabálysértési pénzbírsággal sújthatják. Jellemzően ez az eljárás azokban az esetekben, amikor sikerrel menti ki magát az üzembentartó, igazolva azt, hogy a gépjárművét más vezette. Ezzel a másik személlyel szemben ? az elévülési időn belül ? szabálysértési eljárást kezdeményeznek.

Itt jegyzem meg, hogy ha az üzembentartó és a szabályszegő ugyanaz a személy, annak sincs jogi akadálya, hogy ?üzembentartói jogon? objektív bírsággal sújtsák, ?valódi elkövetői jogon? pedig valami egyéb szabálysértési szankciót alkalmazzanak vele szemben, például eltiltsák a vezetéstől.

60 nap alatt elévül

A 2008. május 1-jétől bevezetett objektív bírság kiszabásával kapcsolatos eljárás folyamatos finomításokon esett át. Egyrészt a jogalkotó maga is több ízben módosította a rendelkezéseket, másrészt az Alkotmánybíróság is vizsgálta a vonatkozó jogszabályokat. Ennek eredményeképpen meg is semmisített néhány rendelkezést.

Kedvező ?egérutat? nyújt az üzembentartók számára a legutóbbi jogszabálymódosítás. Eszerint a közigazgatási bírság kiszabásának a szabályszegés időpontjától számított 60 napon túl nincs helye, mert az jogvesztő, közigazgatási szempontból elévül.

Azt azért tudni kell, hogy ha az elkövetéstől számított hat hónapon belül valamilyen eljárási cselekményt foganatosít a szabálysértési hatóság (és ezt folyamatosan megteszi), akkor két éven belül is lehetőség van a valódi elkövetővel szemben a szabálysértési felelősségre vonásnak. Ez viszont szabálysértési eljárás, amelynek szabályai egyrészt liberálisabbak, másrészt sokszor jelentősen alacsonyabb pénzbírsággal zárulók, mint az objektív bírsággal sújtható közigazgatásiak.

A 60 napos jogvesztő határidőt kimondó jogszabályváltozás 2010. április 1-jével lépett hatályba. Ettől kezdve a rendőrfőkapitány már nem hozhat marasztaló, objektív bírságot kiszabó határozatot akkor, ha az elkövetéstől számított 60 nap eltelt. Fontos azt is tudni, hogy nem elegendő meghoznia a döntést, azt 60 napon belül postára is kell adnia!

Amennyiben az érintett úgy érzi, hogy az előbbiek közül valamelyik mentesülési ok birtokában van, sikerrel élhet jogorvoslati (fellebbezési) jogával. Ne feledjük, hogy az adott okot igazolnia is kell: a valódi használó szabályszerű nyilatkozatával, vagy a rendőrségi feljelentés becsatolásával, avagy pusztán annak rámutatásával, hogy az elkövetés időpontja és a határozathozatal napja között több mint hatvan nap telt el.

Megjelent a Haszon Agrár magazin!
Megjelent a Haszon Agrár magazin!