Készült: 2009. november 24. kedd

Mindenki tudja, hogy a támogatások elnyerésének feltétele, hogy ne legyen köztartozásunk. A kérdés csak az, hogy mikor ne legyen? Amikor a támogatás időről időre szinte ?automatikusan? érkezik, gyakran elfelejtjük, hogy ügyelni kell a részletekre.


Egy gazdálkodó 1999. július 13- án június hónapra 155 ezer forint agrárfinanszírozási támogatás kiutalása iránti kérelmet terjesztett elő. Az előterjesztés napján járuléktőke- folyószámlája 162 325 forint hátralékot mutatott. 1999. augusztus 3- án postázta járulék-önellenőrzési lapját, valamint a társasági adót helyesbítő bevallása is ezen a napon érkezett az adóhatósághoz. Az adóhatóság jogerős határozatával a kérelmet ? bírság kiszabásának mellőzésével ? elutasította. A határozat indokolása szerint a gazdálkodónak a kérelem előterjesztésének időpontjában 31 325 forint társaságiadóhátraléka volt.

Az igénylés nem igénybevétel

A termelő bíróságra vitte a dolgot. Az elsőfokú bíróság a beperelt adóhatóság jogerős határozatát hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására kötelezte.

Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy különbséget kell tenni az igénylés és az igénybevétel között. Az igénylés ugyanis csupán az igénybevételre jogosító eljárás megindítását jelenti, míg az igénybevétel az adóhatóság kiutalást engedélyező határozatával nyílik meg. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ezek alapján az igénylés benyújtásakor akár lejárt köztartozása is lehet az igénylőnek. És utalt arra is, hogy a kizárólag formálisan fennálló köztartozások esetében az adózó szankcionálása és az őt egyébként megillető költségvetési támogatástól való elzárása a jogalkotó szándékával ellentétben áll. Az adóhatóság jelen esetben az adózás rendjéről szóló, többször módosított 1990. évi XCI. törvény (Art.) 32. § (4) bekezdése alapján legfeljebb támogatás-visszatartási jogát érvényesíthette volna.

A megismételt eljárásra vonatkozóan az elsőfokú bíróság ítéletében előírta, hogy a támogatásról az önellenőrzés figyelembevételével kell határozni.

Vagy mégis?

Az adóhatóság felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a termelő keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint jogszabályi követelmény, hogy a támogatást igénylőnek az igénylés időpontjában ne álljon fenn semmiféle jogszabályban meghatározott köztartozása. Hangsúlyozta, hogy az igénylőnek a feltételeket a támogatás esedékességének az időpontjában kell teljesíteni, ami a felperes esetében az igény benyújtásának időpontjával egyezik meg.

A felperes termelő ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte. A Legfelsőbb Bíróság viszont alaposnak találta a felülvizsgálati kérelmet. Ítéletében rögzítette, hogy a támogatás igénybevételének feltétele, hogy az igénylőnek lejárt adó-, vám-, egészségés nyugdíjbiztosítási járulékhátraléka ne álljon fenn. Álláspontja szerint a kérelmezőnek a támogatás törvényi feltételeit az igény előterjesztésekor kell teljesíteni, ezért nincs lehetőség arra, hogy a köztartozás kérelem benyújtását követő rendezését az adóhatóság figyelembe vegye.

A Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra is, hogy a perbeli esetben az elsőfokú bíróság helytelenül hivatkozott az adózás rendjéről szóló törvény 32. § (4) bekezdésére, miszerint a már megállapított költségvetési támogatás kiutalását az adóhatóság visszatarthatta volna. Ez a rendelkezés ugyanis a végrehajtás egy speciális módja, erre az esetre nem vonatkozik. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság ítéletében azt állapította meg, hogy tévedett az elsőfokú bíróság. A jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az alaptalan keresetet elutasította.

Szira Zoltán

Megjelent a Haszon Agrár magazin!
Megjelent a Haszon Agrár magazin!