Készült: 2009. szeptember 14. hétfő

Magyarországnak is megvannak a maga Al Caponéi. A rendszerváltás privatizációs hulláma remek lehetőséget nyújtott nemcsak az önálló álmok megvalósítására, de a visszaélésekre is. Alábbi jogesetünk arra hívja fel a figyelmet, hogy a támogatást illő a támogatott célra felhasználni, nem pedig nyerészkedésre használni. Ha nem ezt tesszük ? akárhogy is véd minket a tárca ?, az adóhatóságon még mindig elbukhatunk!


Történt egyszer ? a rendszerváltást követően ?, hogy egy kft. a Reorganizációs Tárcaközi Bizottság határozatával 10 520 000 forint összegben reorganizációs hitel kamattámogatását nyerte el. A pénzből felvásárolta a T. mezőgazdasági termelőszövetkezet tárgyi eszközeit, állatállományát és takarmánykészletét. Az ezt követő két évben a tárgyi eszközöket folyamatosan értékesítette. Mivel azonban nem rendelkezett a hitelt megítélő tárcaközi bizottság beleegyezésével, a Földművelési Minisztérium elrendelte a korábbi időszakra kifizetett összeg visszafizetését, valamint a későbbi időszakra visszavonta a kamattámogatást.

Ettől függetlenül az adóhatóság is ellenőrzést folytatott a kft.-nél. 1994., 1995. és 1996. évek vonatkozásában 7 529 000 forint adókülönbözetet állapított meg, amelyből reorganizációs hitelkamattámogatásban 6 962 000 forint minősült adóhiánynak. Az adóhatóság határozatával a felperest az adóhiány összege mellett 3 481 000 forint adóbírság és 8 528 000 forint késedelmi pótlék megfizetésére is kötelezte. Az adóhatóság határozatának indokolásában arra hivatkozott, hogy a kft. megsértette az agrárágazat támogatásának egyes kérdéseiről szóló 182/1993. (XII. 30.) kormányrendelet 25. §-ában foglaltakat, így a rendelet 29. § alapján az igénybe vett támogatás jogosulatlannak minősült, amit az adózás rendjéről szóló, többször módosított 1990. évi XCI. törvény alapján vissza kell fizetni.

A kft. megorrol

A kft. válaszul beperelte az adóhatóságot. Mivel jobb nem jutott eszébe, arra hivatkozott, hogy a minisztériumi határozattal kapcsolatban egy jogorvoslati eljárás folyik. Egyebekben pedig az adóhatóság határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Az adóhatóság ellenben azon a véleményen volt, hogy őket nem érinti a minisztériumi határozattal kapcsolatos bírósági eljárás, hiszen attól függetlenül ők maguk is intézkedhettek az ügyben.

Az első fokon eljárt megyei bíróság szerint a kft. keresete mega l apozat - lan. A rendelet szerint ugyanis részbeni elidegenítés esetén a támogatás arányos részét a gazdálkodónak vissza kell fizetnie, ha a pályázó a vagyontárgy értékesítéséből származó bevételt nem a támogatás feltételéül előírt célokra használja fel. A felperes pedig azt a tényt, hogy az állatok eladásából származó pénzt nem mezőgazdasági tevékenység folytatására, azaz nem a támogatás feltételéül előírt célra használta fel, sem a közigazgatási eljárás során, sem pedig a keresetlevelében nem vitatta. A bíróság megalapozottnak találta továbbá az adóhatóság azon jogi álláspontját is, mely szerint az állami támogatás igénybevételének jogosulatlanná válása nem a minisztériumi határozatból következik, attól függetlenül kezelendő.

A tárca nem buktatta volna le

A kft. felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy ügyében a Földművelési Minisztérium új határozatot hozott, amely szerint a kamattámogatás igénybevételének lehetőségével a felperes csak 1997. január 1. napjától nem élhet, így az ezen időpontot megelőzően felvett ? adóhatósági határozattal érintett ? kamattámogatás visszafizetése alól felmentést kapott.

Az alperes adóhatóság viszont kitartott az álláspontja mellett. Véleményük szerint az, hogy egy állami támogatás jogosulatlan- e vagy sem, arról a minisztériumi határozatoktól függetlenül ők maguk is dönthetnek egy adóellenőrzés során. A felperes ráadásul nem is vitatta, hogy a reorganizációs hitelből vásárolt vagyontárgyakat eladta.

Állami támogatásból tilos nyerészkedni

A Legfelsőbb Bíróság szerint a kft. felülvizsgálati kérelme nem alapos. A 182/1993. kormányrendelet arról rendelkezik, hogy visszatérítési kötelezettség a támogatást általában nem terheli. Viszont a 25. § alapján vissza kell fizetni az igénybe vett támogatást akkor, ha a hitelszerződés futamideje alatt a vagyontárgy elidegenítésre kerül, vagy a tevékenységet a jogosult megszünteti. Részbeni elidegenítés esetén a támogatások arányos részét abban az esetben kell a gazdálkodónak visszafizetnie, ha a pályázó a vagyontárgy eladásából származó bevételt nem a támogatás feltételéül szabott célokra használja fel. A rendelet 29. §-ának értelmében a támogatási feltételek be nem tartása vagy csak részleges teljesítése, a támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználása jogosulatlanul igénybe vett állami támogatásnak minősül. Az ilyet pedig az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint vissza kell fizetni.

A Legfelsőbb Bíróság szerint a rendelet csak arra az esetre biztosít visszatérítési kötelezettség nélküli támogatást, ha annak felhasználása megfelel az engedélyező határozatba foglalt célnak. A támogatás jogszerű felhasználásának ellenőrzése a Reorganizációs Bizottság, a hitelt folyósító bank, illetve az illetékes adóhatóság hatáskörébe tartozik. Ennek megfelelően az ellenőrzésre jogosultak az ellenőrzés eredményéről a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint hozhatnak döntést, vagyis jelen ügyben az adóhatóság helyesen alkalmazta a jogkövetkezményeket.

Engedéllyel kiárusíthatott volna

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletben kifejtett álláspontot a következőkkel egészítette ki. A felperes a per során nem vitatta, hogy a támogatást biztosító határozattal ellentétes módon járt el, amikor a futamidő alatt ? a banktól és a Reorganizációs Bizottságtól származó, előzetesen beszerzett engedély nélkül ? értékesítette a támogatott hitelből beszerzett eszközöket. Emiatt a támogatást ? függetlenül az FM ezzel kapcsolatos álláspontjától ? jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak kellett minősíteni. Az adóhatóság igenis jogosult volt a támogatás felhasználásának ellenőrzésére, és szankciók alkalmazására. A Legfelsőbb Bíróság mindezek alapján megállapította, hogy a megyei bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az adóhatóság jogszerűen járt el. A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Szira Zoltán, agrárjogász

Megjelent a Haszon Agrár magazin!
Megjelent a Haszon Agrár magazin!