Készült: 2009. július 23. csütörtök

Mit tehetünk, ha piaci versenytársunk egyszer csak olyan néven indít el egy terméket vagy szolgáltatást, melynek hírnevéért mi magunk már megdolgoztunk, és most a megtévesztett vevők a konkurenciát választják? Minél sikeresebbek vagyunk, annál valószínűbb, hogy felbukkannak a potyások. Ellenük kovácsolhatunk pajzsot a következő tanulságos történetből.


A felperes által üzemeltetett ?Bugaci Csárda? mintegy 35 éve működik, bel- és külföldön egy aránt ismerték, s a Bugacra látogatók a puszta nevezetességeként keresik fel. A főutakról a csárdához vezető mintegy három kilométeres bekötőutat megelőzi egy pusztai útelágazás, amely Bugac-Puszta bejáratához vezet. A puszta bejáratánál található a ?Bugaci Karikás Csárda?. Ez a vendéglátóhely ilyen néven 1993. évben nyílt meg, huzamos ideig az I. rendű alperes üzemeltette, 2002 márciusa óta üzemeltetője a II. rendű alperes.

A pusztai útleágazásnál az üzemeltetőváltás idején egy útjelző táblát helyeztek el a vendéglátóhelyet reklámozó logóval, amelyen a ?BUGACI? és a ?CSÁRDA? név azonos nyomtatott nagybetű típussal van rajzolva, míg a ?KARIKÁS? név ettől eltérő rajzolattal jelenik meg, mintegy a karikás ostort stilizálva.

Megtévesztő betűk?

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 6. §-ba ütköző tisztességtelen piaci magatartást tanúsítottak, és jogsértést követtek el a ?Bugaci Karikás Csárda? elnevezés felvételével és használatával. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket a jogsértés abbahagyására, a ?Bugaci Karikás Csárda? elnevezés használatától tiltsa el őket.

Előadta, hogy a tábla elhelyezése után több külföldi vendégcsoport helyettük tévedésből a II. rendű alperes szolgáltatásait vette igénybe. Hivatkozott arra is, hogy a reklámtábla kifejezetten félrevezető, a ?karikás? szó nehezen olvasható betűtípussal készült, és a tábla azt a látszatot kelti, hogy a ?Bugaci Csárdáról? van szó, lévén, hogy ez a felirat az igazán figyelemfelkeltő, különösen a gépkocsival, autóbusszal érkező vendégek számára. Különösen vonatkozik ez az odalátogató külföldiekre.

Bugacon több csárda is van Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkoztak, hogy a cégnév jogsértő használatára a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény nem vonatkozik. A II. rendű alperes neve egyébként is oly mértékben különbözik a felperes nevétől, hogy az összetéveszthetőség veszélye nem reális. A ?bugaci? megjelölés földrajzi név, a ?csárda? köznév, amelyeket a II. rendű alperes jogszerűen használhat és attól eltiltani nem lehet. A ?karikás? a cégnévben a vezérszó, amely kellően megkülönbözteti a felperes nevétől.

Kiemelték, hogy a ?Bugaci Karikás Csárda? 1993. április 1. óta üzemel ezen a néven, és a felperes azt ez ideig nem kifogásolta, a követelése elévült. Előadták, hogy a területen belüli elhelyezkedés, az egymástól való távolság, az épületkialakítások és az általuk használt logók különbözőségei kizárják az összetéveszthetőséget. Hivatkoztak arra is, hogy a felperesnek módjában áll a II. rendű alperes reklámtáblája közelében elhelyezni a saját útjelzőjét, tájékoztatva a vendégeket a ?Bugaci Csárdához? vezető bekötőút irányáról és távolságáról.

Különböztek a logók

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Ítéletének indoko-lásában először azt vizsgálta, hogy a II. rendű alperes olyan cégnevet használ- e, amelyről a felperest, illetve a szolgáltatását lehet felismerni. Ezt a kérdést nemlegesen döntötte el, miután a ?karikás? vezérszó betoldásával a két cégnév oly mértékben különbözik egymástól, hogy összetéveszthetőségük kizárt. A II. rendű alperes üzleti nevét, az általa használt logót, az útjelző reklámtábláját, külső megjelenését vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy a II. rendű alperes részéről jellegbitorlás és utánzás sem történt.

E körben kiemelte, hogy a ?bugaci? földrajzi név, a ?csárda? köznév, amelyek a földrajzi elhelyezkedésre és a szolgáltatás megjelölésére utalnak, a ?karikás? pedig a megkülönböztetést szolgáló vezérszó. A logókban a ?karikás? szó eltérő betűtípussal íródott és egy karikás ostort formáz, a felperes logójában pedig az ?U? betű ökörszarvszerűen rajzolt, tehát a két logó fizikai megjelenésében sem téveszthető össze.

Van olyan csárda, ami márkanév

Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, és a fellebbezést alaposnak találták. Keresetleveléből megállapítható, hogy a felperes nem a cégnévtől való eltiltást, hanem az árujelző tisztességtelen használatának megállapítását és az ettől való eltiltást kérte. A felperes keresetét arra alapította, hogy előbb az I. rendű, majd 2002 márciusától a II. rendű alperes is olyan néven nyújtott szolgáltatást azonos tevékenységi körben és azonos területen, amelyről őt, illetve az ő szolgáltatását szokták felismerni. A ?Bugaci Csárda? elnevezés úgynevezett ?árujelző? (márkanév), egy szolgáltatásnak a megkülönböztető megjelölése.

A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 6. § rendelkezése szerint tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját, szolgáltatását szokták felismerni.

Védelem a potyások ellen

A jellegbitorlás tilalmát megfogalmazó rendelkezés a versenytárs hírnevének csorbításával szembeni védelem.Egy szolgáltatás formája, külső megjelenése, származása, illetőleg eredete mind olyan tényező, amely az adott szolgáltatás megítélése, ismertté válása, jellegzetes tulajdonságainak összessége (goodwill) szempontjából kiemelkedő jelentőségű.

Jelentős költségeket fordít a gazdasági élet résztvevője arra, hogy szolgáltatása megfelelő formáját kialakítsa, részben annak kelendősége érdekében; részben azért, hogy a fogyasztó felismerje a jellegzetességek folytán a nyújtandó szolgáltatást. Ezt mások büntetlenül nem használhatják fel saját gazdagodásukra.

Az időmúlás nem beleegyezés

A perbeli esetben az utánzás kritériumai mind megvalósultak (lásd keretes írásunkat). A peres felek versenytársak, szolgáltatásuk jellegében is azonos. A felperes által 35 év óta üzemeltetett ?Bugaci Csárda? egyedi, turisztikai fogalom, nemcsak belföldön, de külföldön is ismert, egy bizonyos meghatározott turisztikai célpontot jelent az adott földrajzi térségben. A ?csárda? elnevezés jellegzetesen kapcsolódik a földrajzi származás-megjelöléshez, azzal együtt olyan sajátos és egyedi szóösszetételt alkot, amely elnevezésről a turisztikai csoportok nem bármelyik ? a ?bugaci? pusztán üzemelő ? vendéglátóhelyre, hanem határozottan egyetlen csárdára asszociálnak, amely ezen a néven vált ismertté.

Az alperesek által alkalmazott ?karikás? szóbetoldás ellenére, közönséges figyelem mellett az összetéveszthetőség veszélye reálisan fennáll. Ezt erősíti a közelmúltban elhelyezett reklámtábla is, amelyről határozottan a ?Bugaci Csárdára? asszociálhat a helyismerettel nem rendelkező. A más betűtípussal írt ?karikás? szó a megkülönböztetésre alkalmatlan, inkább azt a látszatot kelti, hogy a ?Bugaci Csárda? külön feltüntette reklámképpen az egyik, a pusztával kapcsolatos szolgáltatásának eszközét, a karikás ostort is.

Az alperesek a felperes hozzájárulása nélkül ugyan huzamos idő óta üzemeltetik vendéglátó egységüket ?Bugaci Karikás Csárda? néven, az időmúlás azonban hozzájárulásnak nem tekinthető, és ráutaló magatartásként sem értékelhető, már csak azért sem, mert a konkrét sérelmek a 2002. márciusi üzemeltetőváltással mutatkoztak, és a felperes jogainak sérelmét okozták.

Földrajzi megjelölés a tisztesség határáig

A peres felek jogvitájának sajátossága, hogy az alperesek által üzemeltetett vendéglátóhely elnevezésében származás- megjelölés (földrajzi árujelző) szerepel. A származás megjelölése a földrajzi hely neve, amelyet az e helyről származó termék, szolgáltatás megjelölésére használnak, amelynek hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható [Védjegytörvény 103. § (2) bekezdés].

A származás-megjelölés használata mindenkit megillet, aki az árujelzőben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket állít elő, vagy olyan szolgáltatást nyújt, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják [Védjegytörvény 107. § (2) és (3) bekezdés]. A Védjegytörvény 15. § (1) bekezdés b) pontja szerint a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy a gazdasági tevékenysége körében ? az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban ? használja a szolgáltatás földrajzi eredetére vonatkozó jelzést.

A földrajzi árujelző alkalmazásának egyetlen korlátja tehát az üzleti tisztesség. Az alperesek a ?bugaci? kifejezésre mint földrajzi névre ugyan jogosultak, de szolgáltatásuk nem lehet összetéveszthető a felperes ?Bugaci Csárda? néven üzemeltetett vendéglátóhelyével, szolgáltatásával. Minthogy azonban a kifejtettek szerint az összetéveszthetőség reális veszélye fennáll, az alperesek e földrajzi név használatára a jelenlegi szóösszetételben nem jogosultak. Más származás-megjelöléssel ? például ?Bugaci Karikás Étterem? vagy ?Vendéglő? ? minden további nélkül üzemelhetnek.

MI MINŐSÜL UTÁNZÁSNAK?

Alapfeltétel, hogy a felek versenytársak legyenek.A versenytársnak a piacon már ismertnek kell lennie ahhoz, hogy a két szolgáltatást (az eredetit, illetve az utánzatot) a fogyasztók összetéveszthessék.Annyira hasonlítania kell az utánzatnak az eredetihez, hogy az összetévesztés veszélye reális legyen.A versenytárs szolgáltatását az adott megjelölés alapján a fogyasztók fel szokták ismerni, az utánzatról az eredeti szolgáltató jut eszükbe.A szolgáltatást az utánzók a jogosult hozzájárulása nélkül nyújtják.Reklámozással, névmegjelölés vagy árujelző használatával lehet elkövetni a fenti jogsértést.

Szira Zoltán

Megjelent a Haszon Agrár magazin!
Megjelent a Haszon Agrár magazin!