Készült: 2009. május 22. péntek

Májusban részint a bevallási határidő, részint a mezei munkák megszaporodása miatt gyakran eszünkbe jutnak az adók és járulékok. Ilyenkor el-elgondolkodunk a munkaerő ?költséghatékonyabb? alkalmazásán. Ha szerződéses munkásokat alkalmazunk, ügyeljünk azonban arra, hogy mi van a szerződésben.


Az alábbi furcsa jogesetben a cégvezető megbízási szerződést kötött munkavállalóival, de nem azért, hogy nyerészkedjen. A járulékokat annak rendje és módja szerint megfizette az adóhatóságnak, mégis egy munkaügyi ellenőrzést követően ?a munkaszerződés írásba foglalásának elmulasztása? címén bírságot szabtak ki rá. A tájékozatlan főnök sikeresen védekezett a bíróságon.

Mikor állunk munkaviszonyban?

A munkaviszonyt gyakran nehéz elhatárolni más foglalkoztatásra irányuló jogviszonytól, így például a polgári jog körébe tartozó megbízási, valamint a vállalkozási jogviszonytól.

Munkaviszony

 

  1. Írásban megkötött munkaszerződéssel jön létre.
  2. A szerződés meghatározza a munkavégzés helyét, a munkaidőt, a pontos feladatot és a bérezést.
  3. Szerepel benne a szabadságra való jogosultság, esetleg a más munkahelyre történő beosztás joga, az átirányítás, a kirendelés, kiküldetés joga.
  4. Tartalmazza a munkaeszközzel való ellátás kötelezettségét.

 

Megbízási jogviszony

 

  1. A megbízott kötelezettséget vállal a rábízott ügy ellátására, és ennek érdekében az adott tevékenység kifejtésére is.
  2. Megbízó és megbízott között nincs olyan alá-, fölérendeltségi viszony, mint munkaviszony esetén.
  3. A megbízott általában személyesen köteles a rábízott ügyet ellátni, de a megbízó hozzájárulásával igénybe vehet más személyt is.
  4. Megbízási szerződés szóban és írásban is köthető.

 

Vállalkozási jogviszony

 

  1. A szerződésben meghatározott eredmény létrehozására, valamely dolog elkészítésére, javítására, átalakítására vállalkozunk, mellyel szemben a megrendelő kötelezettsége díjfizetésben és a szolgáltatás átvételében áll.
  2. A vállalkozó önállóan, saját munkaeszközével végzi munkáját, de igénybe vehet más alvállalkozót.
  3. A vállalkozási szerződést általában írásban kell megkötni.

 

A járulékterhek különbözősége miatt egyre nagyobb népszerűségnek örvend a munkaviszonyok ?átváltása? megbízási, vállalkozási jogviszonyokká. A felek között létrejött szerződést azonban mindig tartalmuk szerint kell elbírálni. Így például egy megbízási szerződés elnevezésű megállapodásból kitűnhet, hogy az valójában munkaszerződés (mert meghatározzák benne az elvégzendő munkakört, a személyi alapbért, a munkavégzés helyét, rendszerességét, a napi munkavégzés időtartamát stb.). Ilyen esetben a megbízási szerződés színlelt szerződésnek minősül, és ezért semmis. A megkötött szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni, azaz munkaszerződésnek minősül.

Alábbi furcsa jogesetünk olyan, mintha a színlelt szerződést színlelték volna. A Munkaügyi Központ mindenesetre azonnal ráharapott.

Egy téves cím kálváriája

A Munkaügyi Központ ellenőrzést tartott egy cégnél, amelynek során megállapította, hogy 11 személy parkosítási munkálatokat végzett reggel 7-től délután 17 óráig tartó munkaidőben, kétezer forint napi munkabér ellenében, a munkáltató utasítása és irányítása mellett. A munkavégzésre megbízási szerződést kötöttek. A felügyelőség 400 ezer forint munkaügyi bírsággal sújtotta a céget.

A cégvezetés ? mint felperes ? a keresetlevelében arra hivatkozott, hogy a munkavállalókkal valójában munkaviszony jött létre. Munkabérükből nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkavállalói járulékot vont le a kifizetéskor, a társadalombiztosítási járulékot és a munkaadói járulékot is megfizetette a bérek után. A megbízási szerződés tartalmában megfelel a munkaszerződés tartalmi elemeinek, a szerződéseket pedig a tartalmuk és nem az elnevezésük szerint kell elbírálni.

A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. Ítéletének indokolása szerint a kérdéses megbízási szerződések a tartalmuk alapján sem felelnek meg a munkaszerződés követelményeinek: nem tartalmazzák a munkavállalók munkakörét, személyi alapbérét és a munkavégzés helyére is csupán következtetni lehet.

A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében a felperes arra hivatkozott, hogy a 11 munkavállaló szerződése tartalmazza valamennyi elemet, amelynek alapján a szerződések munkaszerződésnek minősülnek:

 

  • a dolgozó munkakörét (?építési külterületi földmunka, tereprendezés?),
  • a személyi alapbért,
  • továbbá a munkavégzés helyét (?Magyarországon a T. üzlet parkosítási feladatai?).

 

A befizetési bizonylatok is arra engednek következtetni, hogy a felperes munkaviszonynak tekintette a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hiszen bejelentési és befizetési kötelezettségét is ennek megfelelően teljesítette. A felperes hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság több eseti állásfoglalására, melyek szerint a szerződéseket minden esetben azok tartalma és célja szerint kell elbírálni. A perbeli esetben csupán a munkavégzésre irányuló szerződések címének téves megjelölése képezte a bírság kiszabásának alapját. Másodlagosan arra is hivatkozott, hogy a tájékozatlanságból adódó pontatlanság miatt első alkalommal kiszabott bírság összege túlzottan magas.

A felülvizsgálati kérelmet alaposnak találták. A szerződéseket nem az elnevezésük, hanem a tartalmuk szerint kell elbírálni. A felperes által kötött megbízási szerződések tartalmazták a munkaszerződésnek kötelező elemeit ? a munkavállalók feladatát, díjazását, a munkavégzés helyét ?, vagyis azokat munkaszerződésnek kell tekinteni. A munkaügyi bíróság ezzel ellentétes álláspontja téves. (BH2002. 504)

Szira Zoltán

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!