Készült: 2008. augusztus 11. hétfő

Itt a nyár, lassan beérik munkánk minden ?gyümölcse?. De mi értelme, ha más teszi zsákba? A mezőőrök és halőrök a legkeményebb eszközöket is bevethetik a tolvajokkal szemben. A termelők az önkormányzat segítségével, vagy magánőrszolgálattal szervezhetik meg a vagyonvédelmet. Ha költségvetési szervre bízzuk ezt a feladatot, a kiadások felét az állam állja.


A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló törvény 1997- ben született (CLIX. törvény), végrehajtási rendelete (29/1998. FM-rendelet) egy évvel később lépett hatályba. Az említett törvény szabályozza a természetvédelmi őr, a hegyőr és a halőr működését is. Ellenszegülni a fegyveres őröknek nem tanácsos, hiszen hivatalos személynek minősülnek, ha erőszakoskodnak velük, az bűncselekménynek számít.

Őrszolgálat alakítása

A TÖRVÉNY a települési önkormányzatokra bízta a közigazgatási területükön lévő külterületi termőföldek őrzésének megszervezését. Ez persze nem zárja ki, hogy magánőrszolgálatot tartsunk fenn ? ha ezt bejelentjük a területi mezőgazdasági szakigazgatási hivatalnak, és az őrszolgálat működése megfelel az előírásoknak. A bejelentésnek tartalmaznia kell az őrszolgálat létszámát, az őrzött terület nagyságát és a földrészletek helyrajzi számát.

Ha a települési önkormányzat mezei őrszolgálatot alakít és működtet, az ezzel járó költségek felét is a központi költségvetés finanszírozza normatív módon, a működési területhez igazodóan. Ezt az összeget az éves költségvetésről szóló törvényben elkülönítetten kell szerepeltetni. A fennmaradó 50 százalék fedezetére azoknak a földhasználóknak (vagy tulajdonosoknak) kell mezőőri járulékot fizetniük, akiknek termőföldje a mezei őrszolgálat működési területéhez tartozik. A mezőőri járulék mértékét és kifizetésének módját az önkormányzat ? a helyi sajátosságoknak megfelelően ? rendeletben szabályozza.

A mezőőr a jegyzőtől kapja a feladatainak ellátására vonatkozó napi utasításokat, és szintén a jegyző gondoskodik a kényszerítő eszközök (rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palack, sörétes vadászlőfegyver) beszerzéséről, és a mezőőrök formaruhával való ellátásáról. Bár a formaruhának nem kell országosan egységesnek lennie, különböznie kell a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek egyenruhájától. A mezőőr a ruháján mezőőri jelvényt visel, rendelkezik szolgálati igazolvánnyal, és szolgálati naplót vezet. Feladatainak ellátása során együttműködik a rendőrséggel, határterületen a határőrséggel.

A mezőőr és a halőr hivatalos személy

A mezőőr jogosult:

1. igazoltatni a tetten ért elkövetőt, és felszólítani a terület elhagyására;
2. az elbitorolt terményt, tárgyat, állatot és az elkövetéshez használt eszközt elvenni, és azt a legközelebbi rendőri szervnek átadni;
3. a gyanús járművet feltartóztatni, és a jármű vezetőjét igazoltatni (közúton is);
4. a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak adhatja át.

A halőr jogosult:

1. elkérni a horgászjegyet, a területi engedélyt, a fogási naplót és a személyi igazolványt;
2. megnézheti a felszerelést, megnézheti és megmérheti a kifogott halakat, beírhat a fogási naplóba;
3. szabálysértés gyanúja esetén átnézheti a horgász személyes holmijait és autóját.

Az alkalmazható kényszerítő eszközök:

1. testi kényszer,
2. könnygáz.

Sörétes vadászlőfegyverét a mezőőr lakott területen kívül is csak kártevő riasztására, illetve vadriasztásra használhatja (és erről jelentést kell írnia). A riasztáson kívüli fegyverhasználatot jelentenie kell az illetékes rendőrkapitányságnak.

Bármiféle kényszerítő eszközt is alkalmazzon egy fegyveres őr, ezt előbb figyelmeztetésnek kell megelőznie, ettől csak életveszélyben térhet el. A kényszerítő eszköz alkalmazásának okát, idejét és helyét az esemény után köteles a szolgálati naplóba bejegyezni, és írásbeli jelentést kell tennie az illetékes rendőrkapitányságnak, és a fenntartónak.

A rendőrkapitányság minden esetben kivizsgálja az ügyet. Ha a fellépés nem bizonyul indokoltnak, szabálysértési vagy büntetőeljárás is indulhat a fegyveres őr ellen

LOPNI BŰN

A dányi mezőőrség 2001-ben szerveződött 4000 hektárnyi termény és fa megvédésére. Palyaga József hol másodmagával, hol egyedül küzd a környékbeli tolvajok ellen. Az ősszel indított szolgálat kezdetben naponta 4-5 kisteherautót (Zuk) tartóztatott fel. A ?megélhetési bűnözők? a télre készültek: tűzifát és a lovaiknak lucernát, kukoricát ?gyűjtöttek?. A tolvajok nemcsak motorizáltak, de mobiltelefonnal is jól ellátott bandatagok voltak, hamar riasztották egymást. Hatékonyságukat azonban mégis alaposan lerontotta a mezőőrök jelenléte: néhány év alatt 70 százalékkal csökkent a lopások száma a környéken. A ?gyűjtögetők? ebbe nem akartak beletörődni, és felvették a kesztyűt ? értsd: vasvillát és kaszát ? az őrök ellen. ?Mit ér a sörétes puska, ha lakott területen nem használhatom!?? ? kesereg Palyaga József. A rajtaütések egy része ugyanis akkor történik, amikor a köz ségbe befordul a teherautó, másrészt saját házában, szolgálat után érzi leginkább, hogy mellé sem ártana őrség. A rendőrökkel szerencsére kiváló a kapcsolat, riasztás után 5-10 perccel mindig a helyszínre érnek. Arra a kis tíz percre azonban igencsak elkélne egy maroklőfegyver, véli a sokat tapasztalt mezőőr.

Szira Zoltán, GK

 

Halőrök pácban?

A horgászegyesületnekkötelessége halőrök alkalmazása, hiszen egy halőrnek a vagyon védelmén túl bizonyos természetvédelmi feladatokat is el kell látnia. Például figyeljük a tilalmi idők és a méretkorlátozás betartását, a védett halak horgászatát, a vízszennyezést, az illegális vízkivételt, a szemetelést, de még a part menti fakivágást is. Akkor is ott vagyunk, amikor az ár visszahúzódik, és ivadékmentés szükséges, a törpeharcsa-lehalászásnál pedig besegítünk a varsaőrzésbe.

Egyesületünk halőrei 5000 hektár vízfelület felett őrködnek. Ebbe beleértendő a Sajó, a Hernád, a Bódva folyó és a Szinva patak is, ám a terület túlnyomó részét kavicsbányatavak teszik ki. Évente 4-4,5 ezer tonna halat ? pontyot, csukát, süllőt, harcsát, pisztrángot ? telepítenek a területünkön.

Miskolci csoportunk 2000 hektáron dolgozik 14 hivatásos és 20 társadalmi halőrrel. Leginkább telepítéskor kell résen lennünk, ilyenkor egy hétig is éjjel-nappal őrködünk a halak felett, pedig elméletileg havi 20 órában határozták meg a munkaidőnket. De az orvhorgászok és orvhalászok szintén ilyenkor vannak elemükben: gereblyéznek, tükörhálóval, nyakazóhálóval (akasztóhálóval), emelőhálóval, varsákkal, elektromos árammal, sőt még szigonnyal is érkeznek, hiszen a bányatavak vize rendkívül tiszta. A legtöbbjük persze csak apróbb bűnöket követ el: nincs horgászjegye, horgászengedélye, vagy méreten aluli halat fogott.

Az esetet dokumentáljuk, ha tiltott eszközöket alkalmaztak, azt elvesszük, és jelentést teszünk a halászati felügyelőnek, aki szabálysértési eljárást indít. Az ő hatásköre eldönteni, hogy például a tilalmi idő megszegése, a védett hal kifogása, vagy a kifogott hal mennyisége indokolja-e, hogy büntetőeljárást kezdeményezzen. Míg szabálysértésért csak pár ezer forintra büntethető az elkövető (súlyos esetben és visszaeső személynél 100 ezer forint a felső határ), addig a bűncselekmény már bírósági eljárással és akár felfüggesztett szabadságvesztéssel is járhat. Ezzel együtt nem mondhatjuk, hogy a büntetés visszatartó erejű.

Évente 200-300 esetünk van, többnyire 2-4 darab méretes ponttyal kapjuk el az illetőt. A ?kereskedelmi mennyiség? orvhalászata ritka esemény. A közhiedelemmel ellentétben egyetlen társadalmi csoport sem azonosítható a ?rabsicokkal?. A búvárklub úri szigonyosai éppúgy tilosba tévednek, mint a megélhetési bűnöző, a különbség csak az, hogy előbbiek szenvedélyből teszik. Az alkalmazott módszerek és helyszínek már sokkal jobban jellemzik az elkövetőt: elektromos ?kütyüt? csak a képzettebbek alkalmaznak, a folyóvízi rabsickodáshoz több ?szaktudás? kell, míg a tavakat egyszerűbb horgászkészségekkel az alacsonyabban iskolázott rétegek látogatják.

Mindenki szereti a halat, csak nem mindenki szeret fizetni érte. Nem is lennénk képesek megvédeni ezt a 2000 hektárt, ha a tisztességes horgászok nem nehezményeznék a potyások viselkedését, és nem segítenének a lefülelésükben. Szerencsére a polgárőrséggel és a rendőrséggel is kiváló a kapcsolatunk, ?több szem többet lát? alapon már csak boldogulunk... A tekintélyünket sem árt néha rendőrrel támogatni, bár mi is hivatalos személyek vagyunk. Évente egyszer azért mégis előfordul, hogy minket akarnak belökni a tóba, ne adj isten, éjszaka ránk lőnek. Ilyenkor az ember belekapaszkodik a könnygázspraybe?

Vadászi Tamás és Pukkel István, Észak-magyarországi Horgászegyesület

Haszon Agrár 2008/4. 

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!