Készült: 2008. november 14. péntek

A termény bértárolásakor a ?letéteményes? raktározó arra vállal kötelezettséget, hogy a nála elhelyezett, el nem különített árut megőrzi, és később ugyanolyan mennyiségű és minőségű árut szolgáltat vissza. Mi van, ha nem ez történik?


A termelő (később felperes) és a vállalkozó (később alperes) 1997. július 28-án, valamint augusztus 1-jén kötöttek szerződést búza bérszárítására és tárolására. Megállapodtak abban, hogy a mérlegelést követően a közösen vett minta alapján az alperes a nyers terményt ?laborban? minősítteti, tisztítja, szárítja, saját raktárában tárolja, a jó gazda gondosságával kezeli, megfelelő minőségben tartja, és hiánytalanul átadja a felperes termelőnek. Amennyiben a felperes 1998. március 31-ig a terményt nem szállítja el, úgy azt az alperes értékesítheti, és az értékesítésből befolyt vételárral kell elszámolnia.

Volt búza, nincs búza

A felperes termelő 225 581 kg őszi búzát szállított az alpereshez, amelyből a közös mintavétel megtörtént. A felperes a fenti határidőig nem talált vevőre, így az értékesítés az alperesre hárult. Az alperes ezt követően el kívánt számolni a gabona ellenértékével, és költségei levonása után a felperes javára 2 435 310 forintot helyezett letétbe. A felperes keresetében az alperesnek átadott étkezési búza és az alperes által elszámolt takarmánybúza ára közötti különbözetet igényelte, e címen további 3 123 004 forint tőke és kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott közbenső ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes kártérítési felelőssége fennáll. Összegszerűség tekintetében az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy a jogvita eldöntésénél a felek között létrejött szerződéseket kell alapul venni, amelyek szabályozták, hogy a felperes által átadott búza minősítését a felek által közösen vett minta felhasználásával az alperesnek kell elvégeztetnie.

Gondos mintavétel

Az alperes vállalkozó a közös mintavétel során hozzá került gabonamintát ? a szerződésben vállalt kötelezettsége ellenére ? nem vizsgáltatta és nem minősíttette. Rendelkezésre álltak viszont a felperes által elvégeztetett minőségvizsgálatokról készült okiratok. A közösen vett és három darab egy-egy kilogrammos csomagban tárolt mintából ugyanis egy példány a felperest illette meg. A Concordia Közraktár Rt. Gabona Control vizsgálati jegyzőkönyve erre a mintára vonatkozott. A mintát a termelő zárt állapotban adta át vizsgálat céljára, a lezáró ragasztószalagon szereplő aláírásokat a vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza.

A vizsgálat eredményei bizonyították, hogy a felperes étkezési búzát adott át az alperesnek. A bíróság alaposnak találta ezért a felperes szerződésszegésre alapított kártérítési igényét.

A minta az egészet reprezentálja

A jogerős közbenső ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Véleménye szerint a felperes által csatolt vizsgálati eredmények hiányosak, ugyanis a Magyar Szabvány előírásai sze-rint 21 paramétert vizsgálva lehet eldönteni egy-egy mintáról, hogy az megfelel-e, avagy sem a malmi búza minőségi követelményeinek. A vizsgálati jegyzőkönyv csak 19 paramétert tartalmaz. A Gabona Control eredménye már csak azért sem vehető figyelembe, mert a minta nem felelt meg a felperes által beszállított teljes mennyiség összesített mintájának, az kizárólag az adott napon beszállított búzából vett minta volt.

A Legfelsőbb Bíróság tanácsban is megvizsgálta az alperes felülvizsgálati kérelmét, és megállapította, hogy az alaptalan. Megállapították, hogy ha a letét tárgya pénz vagy más helyettesíthető dolog, a letéteményes később ugyanolyan dolgot, ugyanolyan mennyiségben köteles visszaszolgáltatni. A felperes által átadott termény az alperesnek történt átadást követően olyan silóba került, amelyben az alperes más termelők által beszállított terményt is tárolt, és mert ezek összekeveredtek, csak a közösen vett minta biztosította, hogy a felperes ugyanolyan minőségű terményt kapjon vissza, mint amilyet az alperesnek átadott.

Ha a felek az átadott dolog minőségét mintával határozzák meg, a minta az egész mennyiséget reprezentálja. A minta vizsgálati eredményének megfelelően kell minősíteni az egész betárolt mennyiséget.

Kié a bizonyítás terhe?

Az elsőfokú eljárásban az igazságügyi szakértő akként nyilatkozott, hogy a vizsgálati eredmények a búza étkezési minőségét igazolják. Az alperes sem az első-, sem a másodfokú eljárásban nem vitatta a szakértő fenti megállapítását, nem kérte e vonatkozásban a szakértői vélemény felülvizsgálatát, illetőleg újabb szakértő kirendelését.

Innentől kezdve a letéteményesnek (raktározónak) kell bizonyítani, hogy a teljes mennyiség minősége nem felelt meg a mintának (1959. évi IV. törvény 305. §). Ennek bizonyítására esetleg alkalmas lett volna az a minta, amely a közös mintavétel után az alperes raktározó birtokába került. Az alperes azonban a szerződésben vállalt vizsgálatot nem végeztette el, és a mintát sem őrizte meg.

Az iratokból az is megállapítható, hogy az alperes a felperes által beszállított búzát más termelők búzájával együtt, egy silóban tárolta. Az alperes bizonyíthatta volna, hogy ebből a silóból kinek, mikor, milyen minőségű búzát értékesített, ami támpontot adhatott volna annak megállapításához, hogy a silóban kizárólag takarmánybúza került-e tárolásra. Ilyen bizonyítást azonban az alperes a korábbi eljárásokban nem ajánlott fel.

Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartotta. (BH2006. 158.)

Szira Zoltán

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!