Készült: 2007. november 17. szombat

A gazdálkodó nem tudta tartani a beruházás befejezésére előírt 24 hónapos határidőt. Hogyan értékelte a bíróság az elhúzódó hitelbírálatra és a téli csapadékos időjárásra való hivatkozást?


A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megyei földművelésügyi hivatala (a továbbiakban: FM-hivatal) 2002 májusában adott ki támogatási okiratot a gazdálkodó részére, melyben kertészeti és faiskolai telephely és árusítóhely kialakításához ? össze­sen 12 millió forint költségelőirányzatú beruházáshoz ? adott 4,1 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást és 4,7 millió forint pénzintézettől felvett hitel után kamattámogatást.

Ellenőrzött a hivatal

A támogatás ellenében a gazdálkodó vállalta, hogy legkésőbb a támogatási okirat keltétől számított három hónapon belül a beruházást megkezdi és 24 hónapon belül a pályázatában leírt műszaki tartalommal megvalósítja. A gazdálkodó a pénzintézettel 2002 decemberében kötötte meg a hitelszerződést.

A beruházás befejezési határideje (a jogszabályban előírt legfeljebb 24 hónap) 2004 májusában lejárt. Ezt követően 2004 augusztusában az FM-hivatal helyszíni szemlét végzett a gazdálkodó telephelyén, s a felvett jegyzőkönyv szerint a telephely és áruda készültségi foka 20 százalék volt. Ennek alapján az FM-hivatal megállapította a támogatás jogosulatlan igénybevételét és kötelezte a gazdálkodót az általa addig felvett 1,7 millió forint támogatás visszafizetésére.

Önhibán kívüli ok

A fellebbezés folytán eljáró minisztérium az elsőfokú határozatot jogszerűnek tartotta, ezért azt helybenhagyta. A minisztérium határozata ellen a gazdálkodó bírósághoz fordult, keresetében előadta, hogy vállalt kötelezettségének, azaz a beruházás megvalósításának önhibáján kívül nem tudott eleget tenni. A támogatási okirat 2002. májusi aláírása után a tényleges kölcsönszerződést csak 2002 decemberében tudta megkötni a pénzintézettel, a hitelbírálat ugyanis rajta kívül álló adminisztratív okokból húzódott el. A téli csapadékos időjárás miatt ekkor már nem volt lehetőség megkezdeni a beruházást, így végül majdnem egy éves volt a csúszás. Közben az illetékes hatósághoz több méltányossági kérelmet nyújtott be, hogy a beruházás befejezésének időpontját későbbre tehesse át. Ezeket azonban minden esetben elutasították.

Nincs méltányosság

A minisztérium perbeli álláspontja az volt, hogy a beruházás befejezésének végső határidejét a támogatási okirat és az annak alapját képező jogszabály is 24 hónapban határozza meg. E végső határidő betartása alól méltányossági alapon sem adható felmentés, ezért a gazdálkodó méltányossági kérelmeit jogszerűen utasították el. A méltányosság kapcsán a minisztérium azt az álláspontot képviselte, hogy az csupán egy általános jogelv, nincs helye az adott jogviszonyban, így nem lehet hivatkozni sem rá.

A bíróság a gazdálkodó keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a támogatási okiratban a gazdálkodó vállalta, hogy 24 hónapon belül befejezi a beruházást. A támogatási okirat rögzítette, hogy jogosulatlan igénybevételnek minősül a támogatási feltételek részleges vagy nem teljesítése.

A gazdálkodónak tehát objektív kötelezettsége volt a beruházás határidőben történő befejezése. Ezért nem fogadta el a bíróság a gazdálkodó arra való hivatkozását, hogy a hitelszerződés megkötése önhibáján kívül elhúzódott, mint ahogy nincs jelentősége az időjárási körülményeknek sem. A bíróság álláspontja szerint a támogatási okiratban vállalt kötelezettség nem teljesítése minden egyéb körülménytől függetlenül maga után vonja a támogatás arányos részének vissza­vonását. Ezért nem bírtak jelentőséggel a gazdálkodó hivatkozásai a rajta kívül álló okokra.

Megjelent a Haszon Agrár magazin!
Megjelent a Haszon Agrár magazin!