Készült: 2007. november 30. péntek

Váláskor a vállalkozó által egyedül felépített cég vagyontárgyain, a saját néven lévő bankszámlákon lévő pénzen és a befektetéseken is osztozni kell a házastárssal. A vagyonmegosztás rossz esetben öt évig is eltarthat, ezalatt az ügyvédek és szakértők folyamatosan viszik a pénzt. Összegyűjtöttük a lehetőségeket, hogy miként jöhet ki legjobban a válásból.

 


KISS ISTVÁN VÁLLALKOZÓ 15 év házasság után a válásakor szembesült csak azzal, hogy felesége az ő tulajdonában lévő, általa felépített cég egy részére is igényt tarthat. Hasonló a helyzet a saját bankszámláján lévő pénzzel és a befektetéseivel. Megindult a harc a közösen szerzett ingatlanokért és vagyontárgyakért is, mindkét fél ügyvédei és szakértői próbálták bizonyítani, hogy ügyfelüknek több jár a javakból. A procedúra csaknem 5 évig tartott, ekkorra sikerült feleségével elrendezni a közös dolgokat. Persze meg is egyezhettek volna: ingatlanok tulajdonjogának cseréjével vagy pénzbeli megváltással ?kifizethették? volna egymást. De a legjobban akkor jártak volna, ha házassági szerződésben előre rendezték volna pénzügyeiket. Mind többen választják ez utóbbi megoldást.

Békés próbálkozások

A VÁLÁSKOR JELLEMZŐ vagyonvitákat a házassági szerződés hivatott megakadályozni. Ehhez mindkét fél egyetértése szükséges, és a jó házassági szerződés válás esetén alapját képezheti a bírói ítéletnek is. Az okirat akár az ingatlan-nyilvántartási tulajdonosváltozások átvezetésére is alkalmas, így a bírósági ítélet tulajdonképpen ezt erősíti meg. Ilyenkor nincs szükség évekig tartó és költséges pereskedésre.

Ahhoz, hogy egy házaspár házassági szerződést kössön, teljes egyetértés szükséges és annak megértése, hogy e nyilatkozattal senki nem kívánja ?kiszorítani? házastársát a közös vagyonból. Éppen ellenkezőleg, a határokat kívánja tisztázni.

A válás és vagyonmegosztás elintézésének másik békés módja, a mediáció, amikor független, profi szakemberek közvetítenek a házastársak között. A mediációs eljárások eredménye többnyire tartósabb, mint a peren kívüli megegyezés. Arról már nem is beszélve, hogy jóval olcsóbb és gyorsabb a peres eljárásnál. Mindezek nem helyettesítik azonban a házasság felbontására irányuló bírósági eljárást, hiszen a házasságot megszüntetni csakis jogerős bírói ítélettel lehet, és a közös kiskorú gyermek elhelyezéséről is csak jogerős bírói ítélet rendelkezhet. Az nem kizárt, hogy a gyermek elhelyezésének legfontosabb kérdéseiről a felek már előre megegyeznek, és ennek ítéletbe foglalását kérik, de ebben az esetben is az ítélet, nem pedig a felek megállapodása képezi az alapját a későbbi intézkedéseknek.

Válási procedúra

A HÁZASSÁG MEGSZÜNTETÉSE az egyik fél erre irányuló kereseti kérelmének benyújtásával indul, amelyben ő, a házasság megszüntetését kérő fél, lesz a felperes. A felperes előlegezi meg a perköltséget, amelyet aztán a bíróság ítéletével utóbb megoszthat a felek között. A keresetlevélben röviden le kell írni a házasság megkötésének körülményeit, az együttélés időtartamát, az esetlegesen megszületett gyermekek pontos adatait, a közös és különvagyonba tartozó vagyontárgyakat. Ezt követően kifejezetten kérni kell a házasság megszüntetését, amelynek többféle indoka is elképzelhető. A legkorrektebb ? és a leggyakoribb ? a felek elhidegülésére hivatkozni, de az indokok között szerepelhet bármelyik fél házasságtörése, agresszív, deviáns magatartása, szerencsejáték-függősége stb. Végül a keresetlevélben ? amennyi ben a felek bármely kérdésben megegyeztek ? kérni kell, hogy a bíróság a megállapodást hagyja jóvá, ha ilyen megegyezésnem volt, akkor pedig azt, hogy a bíróság döntsön a vagyon megosztásáról, a gyermek(ek) elhelyezéséről.

Bíróság előtt

A KERESETLEVÉL ALAPJÁN ? ha ahhoz valamennyi szükséges dokumentumot csatoltak ? a bíróság kitűzi a tárgyalás időpontját. Amennyi ben a feleknek nincs kiskorú közös gyermekük és megosztásra váró vagyonuk ? vagy annak megosztásáról megállapodtak ?, úgy a bíróság a tárgyaláson már ítéletet is hozhat a házasság felbontásáról a felek meghallgatását követően. Ha a felek a tárgyaláson lemondanak fellebbezési jogukról, akkor ezen ítélet jogerős. Amennyiben közös kiskorú gyermekük vagy megosztásra váró közös vagyonuk van a feleknek, úgy a bíróság az első tárgyalást követően megállapítja az eljárás szünetelését. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a per folytatását egyik fél sem kéri, úgy 6 hónap múlva az eljárás megszűnik, és a házasság érvényben marad.

Ha a 6 hónap fennállása alatt bármelyik fél kéri a per folytatását, akkor a bíróság újabb tárgyalási napot tűz ki. Ekkor már folytatódik a per mind a házasság megszüntetése, mind a gyermek elhelyezése és a vagyon megosztása tárgyában. Amennyiben a gyermek elhelyezéséről a bíróság viszonylag egyszerűen tud dönteni, úgy a válás kimondásával együtt határoz arról, hogy a gyermek melyik szülőnél kerüljön elhelyezésre, dönt a másik szülő ?láthatási? jogának kereteiről, és a fizetendő gyermektartási díj mértékéről. Meghallgathatja a bíróság a gyermek nagyszüleit, nevelőit, a szülők kollégáit, a szomszédokat, általában ezen a ponton szoktak igazán elszabadulni az érzelmek. A korlátozottan cselekvőképes (tehát 14-18 év közötti) kiskorú gyermeket is nyilatkoztathatja a bíróság arról, hogy ő melyik szülőnél szeretne inkább élni. A gyermek elhelyezéséről és a vagyon megosztásáról egyébként a bíróság már külön eljárásban határoz, amikor a felek jogerősen elváltak egymástól. Ezért a válást követően, a már külön élő felek még évekig vitatkoznak, pereskednek a gyermekek nevelése vagy a vagyon megosztása kérdésében.

Külön, de egy fedél alatt

RENDKÍVÜL ROSSZ JOGI megoldásnak és gyakorlatnak tartom azt is, hogy a bíróság, abban az esetben, ha a felek a közös tulajdonukat képező lakás együttes értékesítésére, vagy egyikük által történő megváltására nem vállalkoznak, akkor a bíróság a lakás megosztásával kötelezi őket annak használatára. Annál szörnyűbb állapotot el sem tudok képzelni, mint amikor az elvált nő és férfi egy kétszobás lakást használ megosztva, az egyik szobában állandó jelleggel elhelyezve a kiskorú gyermek, akit minden második hétvégén láthat a másik szobában élő szülő! Nem jobb a helyzet a vagyonmegosztási perek esetében sem. Viszonylag könnyen tisztázható valamely ingatlanvagyon különvagyoni jellege, hiszen ha azt az egyik fél szülőjétől ajándékba vagy örökül kapta, akkor a másik fél tulajdoni igényt nem támaszthat.

VÁLÁS OKA ? VAGYONMEGOSZTÁSNÁL NEM SZÁMÍT

A váláshoz vezető indokoknak a hazai válóperes jogban igazán nagy jelentősége nincs, tehát ezek a tények, még ha azokat a fél bizonyítani is tudja, nem relevánsak a vagyon megosztása szempontjából. Döntő jelentőségük lehet azonban a gyermekek elhelyezésének kérdésében, hiszen a bíróságnak ? szakértő bevonásával ? meg kell tudni állapítania azt, hogy valamely szülő alkalmas-e a gyermek érzelmi, értelmi nevelésére, tartására, elhelyezésére. A válási procedúra ezen része szokott leginkább elfajulni.

HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS

amely létrejött egyrészről ............... (szül.: ................. anyja neve: .....................) ............................ sz. alatti lakos, mint jövendőbeli férj (a továbbiakban: férj), másrészről:..................... (szül.: ..................... anyja neve: ......................................) ........................sz. alatti lakos, mint jövendőbeli feleség (a továbbiakban: feleség) között alulírott helyen és időben, az alábbi megállapított kölcsönös feltételek mellett.

1. Szerződő felek kijelentik, hogy ... év ... hónap ... napján házasságot kívánnak kötni egymással, s jelen szerződéssel kívánják vagyoni viszonyaikat rendezni a házassági életközösség fennállásának időtartamára.

2. Szerződő felek a jelen szerződés tárgyát képező leltárban rögzítik, hogy a férj, illetve feleség mely különvagyoni ingóságokat hozza a házasságba. Rögzítik továbbá, hogy a leltárban közös vagyonként feltüntetett vagyontárgyak tulajdonjoga egyenlő arányban oszlik meg közöttük. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a különvagyoni ingóságaik a házasság teljes időtartamára megőrzik különvagyoni jellegüket.

3. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a mindkettőjük munkaviszonyából származó jövedelem egyenlő arányú közös vagyonuk lesz, hasonlóképpen minden olyan jövedelemhez, amely nem tartozik a Csjt. értelmében sem egyikük, sem másikuk különvagyonába. A közös háztartás, továbbá a közös vagyon fenntartási és kezelési költségeit egyenlő arányban viselik.

4. Felek megállapodnak abban, hogy a férjnek a munkaviszonya mellett folytatott egyéni vállalkozásból származó jövedelme a különvagyona marad, azzal szabadon rendelkezik, de az egyéni vállalkozás terheit, kiadásait és esetleges veszteségeit is különvagyonából kell fedeznie, az ebből eredő tartozásokért a feleség nem felel.

5. A szerződő felek több gyermek vállalását tervezik. Amennyiben a tervezett gyermekeik megszületnek és nevelésük érdekében valamelyikük a munkavégzésből kiesik, úgy a másik fél köteles a család eltartásáról gondoskodni akár különvagyona terhére is. Ezen időtartam alatt a család fenntartására fordított különvagyon elszámolását az azzal rendelkező fél az elszámolás igénye nélkül bocsátja a közös életvitel fedezésére.

Város, dátum ......................................................... Aláírás Előttünk, mint tanúk előtt:

Megjelent a Haszon Agrár magazin!
Megjelent a Haszon Agrár magazin!