Mit tehetünk, ha piaci versenytársunk egyszer csak olyan néven indít el egy terméket vagy szolgáltatást, melynek hírnevéért mi magunk már megdolgoztunk, és most a megtévesztett vevők a konkurenciát választják? Minél sikeresebbek vagyunk, annál valószínűbb, hogy felbukkannak a potyások. Ellenük kovácsolhatunk pajzsot a következő tanulságos történetből.

Májusban részint a bevallási határidő, részint a mezei munkák megszaporodása miatt gyakran eszünkbe jutnak az adók és járulékok. Ilyenkor el-elgondolkodunk a munkaerő ?költséghatékonyabb? alkalmazásán. Ha szerződéses munkásokat alkalmazunk, ügyeljünk azonban arra, hogy mi van a szerződésben.

Az uniós szabályok alkalmazása az eljáró hatóságnak is próbatételt jelenthet. Az alábbi eset elszenvedője csak támogatási jogosultságáról akart lemondani, az MVH azonban ezt a vétkesség elismeréseként értelmezte. Nem neki lett igaza.



A termény bértárolásakor a ?letéteményes? raktározó arra vállal kötelezettséget, hogy a nála elhelyezett, el nem különített árut megőrzi, és később ugyanolyan mennyiségű és minőségű árut szolgáltat vissza. Mi van, ha nem ez történik?

A gazdálkodó nem tudta tartani a beruházás befejezésére előírt 24 hónapos határidőt. Hogyan értékelte a bíróság az elhúzódó hitelbírálatra és a téli csapadékos időjárásra való hivatkozást?

Mint arról a 2007/5. számunkban is írtunk, a Közös Agrárpolitika reformja nyomán a támogatások egyre nagyobb részéhez a termeléstől elszakadó támogatási jogosultság alapján lehet hozzájutni, ami átruházható, elajándékozható, haszonbérlet keretében ideiglenesen átengedhető, valamint örökölhető is. Olvasóinknak összegyűjtöttük, hogy ezt milyen formában tehetik meg.

Légi növényvédelem: A munkavégző cég a felelős Az alábbi peres ügyből kiderül, hogy a növényvédelem veszélyes foglalkozás. Ha baj történik, könnyen felelőssé válhat a szolgáltatást megrendelő és nyújtó is. Tanulság: van olyan helyzet, amikor jobb egyszerűen megtagadni a munkát.A példánkban szereplő perben a növénytermesztéssel foglalkozó társaság (felperes) egy Ka- 26 típusú helikoptert birtokolt, melynek üzemeltetésére szerződést kötött egy céggel (II. rendű alperes). Közben egy másik társaságtól (I. rendű alperes) pedig 300 hektár gabona gyomirtására fogadott el megbízást. Az elvégzett gyomirtási munka során azonban a gabonaföldek szomszédságában fekvő szőlőültetvények is károsodtak. A szőlőskertek tulajdonosai peres eljárást kezdeményeztek a gép tulajdonosa ellen, melyet meg is nyertek. A helikopter tulajdonosa a büntetés 80 százalékát saját biztosításából fedezte, a maradék 20 százalékért azonban (100 ezer forint), úgy vélte, hogy a munkát elvégző cég és a gabonaföld tulajdonosa felel. Az elsőfokú bíróság ezzel egyetértve 50-50 ezer forintra büntette az alpereseket. Az ítélet indokolása szerint a gabonaföld tulajdonosa azért felelős a kárért, mert olyan munkatérképet szolgáltatott a helikoptert üzemeltető cégnek, melyen a környező érzékeny növényi kultúrákat és a kihagyandó védősávot nem tüntette fel. Emellett az I. rendű alperes munkairányító tevékenysége sem volt megfelelő. A szélviszonyok sem voltak alkalmasak a munka biztonságos elvégzéséhez. A helikopteres növényvédelmet végző II. rendű alperes mindezek ellenére mégis vállalkozott a munka elvégzésére, ő tehát ebben hibázott. A II. rendű alperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy neki nem feladata a biztonsági feltételek betartása, a felelősség kizárólag a gép tulajdonosát, illetve a szolgáltatást igénybe vevő üzemet terhelik. A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést nem találta alaposnak, mivel a légi járműhöz személyzetet biztosító II. rendű alperes felelős a pilóta gondatlan munkavégzéséért. Felelősségét az is alátámasztja, hogy a gép tulajdonosával kötött szerződése is tartalmazza azt a kitételt, miszerint tilos a helikopterről munkát végezni (gyomirtó szert leszórni), ha a vegyszerezendő tábla környezetében 2000 méteres körzetben szőlő van. A helikopter üzemeltetője saját dolgozóinak hasonló értelmű technológiai ?ajánlást? fogalmazott meg. Amint azt a repülési naplóba bejegyzett adatok bizonyítják, a munkát kedvezőtlen szélirány és szélmozgás mellett végezték. Nem fogadható el a helikoptert üzemeltető azon érvelése, mely szerint úgy jártak el, ahogy azt a megrendelő kérte. A Legfelsőbb Bíróság véleménye szerint fokozott veszéllyel járó tevékenységek esetén ? márpedig mérgező anyagok légi kiszórása annak minősül ? a megbízott munkavégzőnek nemcsak joga, de kötelessége is figyelmeztetni a megbízót a biztonsági feltételek sérülésére. Amennyiben a megbízó kitart amellett, hogy a munka az előírások megszegésével is elvégzendő, a szolgáltatónak meg kell tagadnia a munkavégzést. A helikoptert üzemeltető cég azonban még a figyelmeztetés lehetőségével sem élt, ezért az okozott kárért felelnie kell.Földi növényvédelem: A károsult haszonbérlőnek mindig igaza vanA következő perben egy nyakas földbérlő akkor is ragaszkodik bérleményéhez, amikor a növényvédelmet ellátó bérbeadó hibájából több évre tetemes veszteségei keletkeznek a baracktermelésben. Mint kiderül, jól teszi. A felperes 1989. év áprilisában haszonbérleti szerződést kötött az alperessel ötévi időtartamra kajszibarackkal beültetett terület művelésére. A haszonbérleti szerződésben a bérbeadó alperes vállalta, hogy térítés ellenében az ültetvény növényvédelmét ellátja. Az 1991-es gazdasági évben a bérbeadó e kötelezettségének nem megfelelően tett eleget, ennek következtében a barackosban gnomónia gombabetegség terjedt el, jelentős terméskiesést okozva. A városi bíróság kötelezte a bérbeadót a hibás teljesítéssel okozott kár megtérítésére. A gnomónia-fertőzés azonban hátrányosan befolyásolta az 1992-es gazdasági év terméseredményét is, ezért a haszonbérlő felperes közölte a bérbeadóval, hogy az 1992-es évvel kapcsolatban is kártérítési igénnyel fog fellépni. Erre az alperes felajánlotta a szerződés megszüntetését, a haszonbérlő azonban inkább ismét bírósághoz fordult, és fél millió forintos kártérítést követelt. A bíróság megállapította, hogy a 1991. évi gombafertőzés az 1992-es év terméseredményére is kihatással volt. Az összegszerűség vizsgálatánál értékelte az 1992. évi viharkár és aszálykár által történt terméscsökkenést is, ezért a kért félmillió forint helyett 300ezer forintra büntette meg a növényvédelemért felelős haszonbérbeadót. Az alperes fellebbezett. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felek között haszonbérleti szerződés jött létre, amelyre a dologbérlet szabályait kell alkalmazni. Eszerint a bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész tartalma alatt szerződésszerű használatra alkalmas legyen. Ha azonban a bérelt dolog ennek nem felel meg, a bérlőt megilleti az azonnali hatályú felmondás joga. A bérbevevő azonban e jogával nem élt, noha előre tudta, hogy az alperes az 1992. év vonatkozásában is csak hibásan tud teljesíteni. Mivel a hiba ismeretében ragaszkodott a haszonbérlethez, a bérbeadó mentesül a szavatossági felelősség alól. A felperes elmondása szerint azért ragaszkodott a szerződés fenntartásához, mert mint haszonbérlő a perbeli területre elővételi jogot kívánt gyakorolni. Ez a magatartása pedig a jóhiszeműség körén kívül esik ? vélte a bíróság. Az ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Legfelsőbb Bíróság végül neki adott igazat. A felek közötti haszonbérleti szerződés öt évre szólt. Az öt év alatt a szolgáltatott dolog tulajdonságait nem kell évenként megvizsgálni, a bérbevevő mindenkor arra számíthat, hogy a részére átadott terület alapvetően nem változik. Ha azonban a gyümölcsös állapotában kedvezőtlen változás következik be, akkor a kárt okozó személlyel szemben kártérítést követelhet. A mezőgazdaságban egy haszonbérleti szerződés hosszabb távra köttetik, hiszen a gazdálkodás csak így racionális, a munka gyümölcse is csak többévi használat után élvezhető. Ezért nem tekinthető sem felróhatónak, sem elítélendőnek az a magatartás, ha a föld bérlője a bérelt területre a szerződést fenn kívánja tartani ? akár abból az indokból is, hogy azt utóbb megvásárolja.Növényvédőszer-forgalmazás: Követeljünk pontos használati útmutatót!E jogi példában a bíróság salamoni döntéssel mindenkit ? a vegyszergyártót, a forgalmazót és a felhasználót is ? felelőssé tett a bekövetkezett kárért. Tanulság: aki veszélyes szerekkel dolgozik, legyen tájékozott, vagy követeljen tájékoztatást.A felperes termelőszövetkezet a forgalmazó I. rendű alperestől beszerzett ? a II. rendű alperes által gyártott ? Nitrikol gyomirtóval kezelte tábláit, melynek következtében napraforgó- vetésében 2 millió forintos kár keletkezett. Az elsőfokú bíróság a gyártót 300 ezer forint kártérítésre kötelezte, a keresetet ezt meghaladóan elutasította, a forgalmazót pedig egyáltalán nem találta vétkesnek. Az ítélet ellen a felhasználó és a gyártó is fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutató Intézetétől beszerzett szakvélemény alapján megállapította, hogy a napraforgó károsodásának fő oka a Nitrikol következő termelési évre áthúzódó utóhatása volt. A kutatóintézet véleménye szerint a növényvédelemmel foglalkozó szakembereknek a herbicidek alkalmazásánál a használati utasításban adott rendelkezésekre kell támaszkodniuk. A gyártó vállalatnak éppen ezért félreérthetetlen használati utasítást kell adnia a szer felhasználási módjáról és köréről. A gyártó e kötelezettségének nem tett eleget, mert a használati utasítás nem tesz említést arról, hogy a Nitrikollal gyomirtott területen napraforgó termeszthető- e? Csak gabonafélékkel kapcsolatban ad útmutatást. Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A növényvédő szert gyártó vállalattól fokozott gondosság várható el, hiszen fokozott a társadalmi felelőssége is, ezért a bekövetkezett kárért felelnie kell. Szemben az elsőfokú bíróság álláspontjával, a forgalmazó is vétkesnek találtatott. A forgalmazó szerződés alapján szállította a növényvédő szert (Nitrikolt) a felperes felhasználónak. E szerződéses jogviszonya alapján a szállítónak hibátlanul kell teljesítenie. Ezzel szemben megelégedett a gyártó pontatlan használati utasításával. A per adataiból kétségtelen, hogy a forgalmazó a vegyszer veszélyes voltát ismerte. Ilyen helyzetben eljárása az elvárhatóság szempontjából akkor megfelelő, ha megköveteli a gyártótól a pontos használati utasítást. Mulasztásáért felelősség terheli. A kár bekövetkeztében szerepet játszott maga a felperes is. Az elsőfokú bíróság helyesen döntött úgy, hogy a kár felét maga a felhasználó köteles viselni. Mivel a felperes mezőgazdasági nagyüzem, rendelkezett olyan szakembergárdával, amelyik megakadályozhatta volna a kár bekövetkezését. Mulasztását csak részben menti, hogy neki elsősorban a kapott használati utasításban foglaltaknak megfelelően kellett eljárnia. A Legfelsőbb Bíróság tehát különböző mértékben, de mindhárom felet vétkesnek találta, és a kártérítés mértékét ennek arányában osztotta meg közöttük.

Itt a nyár, lassan beérik munkánk minden ?gyümölcse?. De mi értelme, ha más teszi zsákba? A mezőőrök és halőrök a legkeményebb eszközöket is bevethetik a tolvajokkal szemben. A termelők az önkormányzat segítségével, vagy magánőrszolgálattal szervezhetik meg a vagyonvédelmet. Ha költségvetési szervre bízzuk ezt a feladatot, a kiadások felét az állam állja.

Váláskor a vállalkozó által egyedül felépített cég vagyontárgyain, a saját néven lévő bankszámlákon lévő pénzen és a befektetéseken is osztozni kell a házastárssal. A vagyonmegosztás rossz esetben öt évig is eltarthat, ezalatt az ügyvédek és szakértők folyamatosan viszik a pénzt. Összegyűjtöttük a lehetőségeket, hogy miként jöhet ki legjobban a válásból.

Szerződésszegő magatartás, valamint minden olyan előre nem látható kockázat ellen, amelyből kárunk származhat, a leghatékonyabban akkor védekezhetünk, ha szerződésünkbe biztosítékokat is beépítünk, amelyre a magyar jogszabályi rendszer számos rendezett lehetőséget nyújt. Ilyen a foglaló, az előleg, a kötbér, a késedelmi kamat és az inkasszó.

Megjelent a Haszon Agrár magazin decemberi száma
Megjelent a Haszon Agrár magazin decemberi száma