A kormány rendelettervezete szerint a részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésekor a földterületen utat kell kijelölni, hogy a felosztás után a tulajdonok megközelíthessék. Külterületen a szántó művelési ágú földrészletek megközelítéséhez 6 méter, az egyéb művelési ágú földrészlet megközelítéséhez 4 méter széles szántóföldi műveleti utat kell kialakítani.

A mezőgazdasági szolgáltató felelőssége kiterjed arra is, ha nem a megrendelőjének, hanem harmadik személynek okoz kárt. Egy nemrég történt eset kapcsán ismertetjük az új Polgári Törvénykönyvben szereplő fontos változásokat, és tippeket adunk a kártérítéshez.

Az idei év régen nem látott aszályt hozott. A kormány intézkedései nyomán a gazdák ugyan egyre kevésbé kiszolgáltatottak a felvásárlóknak, de sajnos sokan nem a megfelelő szerződéstípust kötik meg, ezzel pedig öngólt rúgnak.

Rendszeresen kapunk olvasóinktól kérdéseket. A személyes kérésekre egyedileg reagálunk, míg a mindenkit érintő gondból általában cikk születik – ezúttal levél formájában.

Termőföld eladásakor az egyéni mezőgazdasági vállalkozót és az őstermelőt azonos rangsorban illeti meg az elővásárlási jog. Azt, hogy „mennyire” mezőgazdasági a tevékenységük, a törvény nem firtatja. E rdő művelési ágú ingatlanra tett vételi ajánlatot a vevő a tulajdonosnak, T. F.-nek (a későbbi alperesnek), egymillió forintos vételáron. Ajánlatban megjelölte, hogy az ingatlanra helyben lakó, mezőgazdasági egyéni vállalkozóként elővásárlási joga van. T. F. a vételi ajánlatot elfogadta, a vételi ajánlatot kifüggesztették a polgármesteri hivatalban. A kifüggesztés 15 napja alatt a későbbi felperes a polgármesteri hivatalnak bejelentette, hogy a vételi ajánlatban szereplő ingatlan tekintetében helyben lakó őstermelőként elővásárlási jogával élni kíván. Miután ezt bejelentette, a mezőgazdasági vállalkozó még a kifüggesztés hatálya alatt visszavonta korábbi vételi ajánlatát, amit T. F. tudomásul vett. Ezután a mezőgazdasági vállalkozó és T. F. csereszerződést kötöttek. Eszerint az ingatlant T. F. elcserélte egy barokk ebédlő bútorra és egy ónémet hálószobabútor-garnitúrára. A csereszerződésben az ingatlanok és a bútorok értékét egyaránt egymillió forintban állapították meg. A szerződés alapján a vállalkozó tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.   Színlelt szerződés? A felperes őstermelő keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a T. F. és az alperes közötti csereszerződés színlelt szerződés, valójában egy ingatlan adásvételi szerződést leplez, amit a felperes elővásárlási jogának megsértésével kötöttek meg. Kérte továbbá, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy elővásárlási joga megelőzi az alperesét, és a szerződés már akkor létrejött, amikor elővásárlási jogát gyakorló nyilatkozatát megtette. A városi bíróság a felperes kérelmét elutasította. Ítéletében kifejtette, hogy miután a vételi ajánlatot a polgármesteri hivatalban kifüggesztették, ez valóban kötötte a feleket, így az eladónak adásvételi szerződést kellett volna kötnie. Ettől függetlenül azonban az eladót a Ptk. és a termőföld elővásárlásáról szóló kormányrendelet alapján választási jog illette meg, hogy a két helyben lakó, elővásárlási jogát egyaránt bejelentő közül melyikkel köt szerződést.   Légtechnikás vagy gazdálkodó? A felperes kétségbe vonta, hogy az alperes egyéni vállalkozó, ezért indítványozta, hogy kérjék be az alperes előző évi adóbevallását. A másodfokú bíróság megítélése szerint a csatolt okiratok alapján az alperes rendszeresen folytatott mezőgazdasági tevékenységet, így az őstermelő és az egyéni mezőgazdasági vállalkozó azonos „rangszámú” elővásárlási joggal rendelkezett. Így pedig T. F. jogszerűen választhatott, hogy kivel köti meg az adásvételi szerződést. (A szerződést annak tartalma és nem elnevezése szerint ítélik meg. ) A felperes felülvizsgálati kérelmében hangsúlyozta, hogy mezőgazdasági vállalkozónak csak az minősül, akinek vállalkozási bevétele több mint 50 százalékban mezőgazdasági tevékenységből származik. Bár a földtörvény nem határozza meg egyértelműen az egyéni mezőgazdasági vállalkozó fogalmát, más jogszabályok – így az áfatörvény, a mezőgazdasági támogatásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések – egyértelműen a túlnyomórészt agrártevékenységet folytató vállalkozót tekintik mezőgazdasági egyéni vállalkozónak. Ezzel szemben az alperes főtevékenysége a vállalkozói igazolvány szerint „nem háztartási hűtő- és légállapot szabályozó technikai szerelés”. Csupán kiegészítő jelleggel végez mezőgazdasági tevékenységet.   Pontatlan törvény A Legfelsőbb Bíróság elfogadta a perben eljárt bíróságoknak azt a jogértelmezését, miszerint a regisztrációs számmal rendelkező őstermelő és az egyéni mezőgazdasági vállalkozó, mint helyben lakók, azonos rangsorban élhetnek elővásárlási jogukkal. A törvény nem várja el az egyéni mezőgazdasági vállalkozótól, hogy bevételének több mint fele mezőgazdasági tevékenységből származzon. Mivel az alperes vállalkozói igazolványában a mezőgazdasági tevékenységet is feltüntették, és nemcsak a szerződést követően folytatott ilyen tevékenységet, gazdálkodónak minősül. Így az eladó, bárminek is nevezte a szerződést, szabadon választhatott.

Esetünkben egy becsületes gazdálkodó értesíti a hatóságot arról, hogy a természetbeni állapot nem fedi a földhivatali nyilvántartást. Innentől kezdve csak a helyi önkormányzaton múlik, hogy végül megüti-e a bokáját. A termőföld védelmét szolgáló szabályozás egyik területe a termőföld mennyiségi védelme, vagyis a termőföld más célú hasznosításának korlátozása, engedélyhez kötése. Gyakran e lépések megtételére tájvédelmi, illetve kulturális örökségvédelmi célokból is sor kerül. Esetünkben a szőlőművelés és a táj, illetve a környezet védelme játszották a fő szerepet. 2002-ben az érintett gazdálkodó alkalmas kis külterületi földet vásárolt magának egy Balatonfüred melletti kisvárosban. A földterület az ingatlan-nyilvántartás szerint szőlő művelési ágú volt, valójában azonban őszibarack-, szilva- és cseresznyefákkal volt beültetve. A gazdálkodó azonban 2010-ig nem tett lépéseket annak érdekében, hogy a földhivatal – a természetbeni állapot tiszteletben tartása érdekében – a terület művelési ágát megváltoztassa. Az akkor hatályos szabályozás szerint a tulajdonosnak az ingatlan művelési ágában bekövetkezett változást 30 napon belül be kellett volna jelentenie a körzeti földhivatalnak. Ezt azonban csak mintegy nyolc évvel később – 2010 novemberében – kérelmezte. Kérelme mindezek ellenére jogszerű volt (és bármikor előterjeszthető), mert a fent említett harminc napos határidőt a jogalkotó nem minősítette jogvesztőnek. Az első fokú hatóság – vagyis a körzeti földhivatal – munkatársai helyszíni szemlét tartottak, majd 2010-ben egyszerűsített határozattal a művelési ágat szőlőről gyümölcsösre változtatták. Ezt a helyi önkormányzat megfellebbezte a megyei földhivatalnál. Ennek az volt az oka, hogy a község önkormányzata 2008-ban rendeletben nyilvánította helyi jelentőségű védett területnek – többek között – a példabeli területet is, amit az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyeztek. A másodfokon eljárt földhivatal helybenhagyta határozatával az elsőfokú szerv döntését, így a helyi önkormányzat perrel élt az ügyben.   Azt mondtuk: szőlő! Felperesi kérelmében az önkormányzat előadta, hogy a megyei földhivatal csak az ingatlan-nyilvántartás szabályai szerint járt el az ügyben, holott a természetvédelmi törvény szabályait is figyelembe kellett volna venni. E téren hivatkoztak arra a jogszabályhelyre, amely szerint védett természeti területen tilos a természetvédelmi célokkal ellentétes változtatást végrehajtani. Az adott terület helyi védelem alá helyezésének az volt a célja, hogy a község közigazgatási területén belül a szőlő művelési ágú ingatlan művelési ága megmaradjon. Ráadásul a község helyi építési szabályzata értelmében a mezőgazdasági terület kizárólag szőlőműveléssel hasznosítható. Mindezek miatt az alperes engedély nélkül változtatta meg a földterület művelési ágát, amely jogellenes.   Azt láttuk: gyümölcs! Az ügyben végül a Kúria döntött. Figyelembe vette, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény rendelkezései szerint az ingatlan adatainak megváltozását az ingatlanügyi hatóság az érdekelt megkeresése alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartásba. Itt kell érteni a földrészlet művelési ágában és a föld minőségében bekövetkezett és a helyszíni ellenőrzés alapján megállapított változásokat is, amelyeket a hatóság észlel. Ebből az is következik, hogy a hatóság a nyilvántartott adatoknak a tényleges állapottal való egyezőségét hivatalból is ellenőrizheti. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtási rendelete alapján a hatóság a tudomásszerzés módjától függetlenül a művelési ágban végrehajtott változást helyszíni ellenőrzést követően a természetbeni állapottal egyezően vezeti át az ingatlan-nyilvántartásba. A végrehajtási rendelet hatályos szabályai szerint azonban elképzelhető, hogy adott földterület művelési ágának megváltoztatása engedélyhez kötött. Ha az ingatlan-nyilvántartásban a művelési ág megváltoztatását engedély nélkül, vagy attól eltérően hajtották végre, akkor azt a szervet, amelyik az engedély megadására jogosult, a földhivatalnak „csak” értesítenie kell. Vagyis az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóságnak nincsen mérlegelési jogköre. Művelési ág megváltozása esetében – akár hivatalból, akár bejelentés alapján észleli a változást – meg kell változtatnia a nyilvántartást.   Szankcionálható 2010 májusát megelőzően azonban a végrehajtási rendelet kivételeket fogalmazott meg az előbb említett főszabályokhoz képest. A természetvédelmi oltalom alatt álló termőföld művelési ágának engedély nélküli megváltoztatása során külön jogszabályok (például a természetvédelmi törvény) figyelembe vételével kellett eljárni. Jelenleg pedig – többek között a termőföld védelméről szóló törvény rendelkezései szerint – az 1500 m2-nél nagyobb területű gyümölcsfaültetvény telepítéséhez az engedély iránti kérelmet a telepítési hatósághoz kell benyújtani. A hatóság – aki maga a települési jegyző – az engedélyt legfeljebb két évre állítja ki. Ő az, aki jogkövetkezményeket (akár szankciókat is) alkalmazhat, ha a művelési ág megváltoztatása engedély nélkül történt. A termőföld művelési ágának bejelentés, illetve engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő megváltoztatása esetén a földhasználó köteles a területet az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágba visszaállítani és földvédelmi bírságot fizetni. Az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ág visszaállításának kötelezettségét megállapító határozatot a körzeti földhivatal (esetleg erdészeti hatóság) hozza meg. Ezen a ponton a jogesetbeli gazdálkodónak is vigyáznia kell, hiszen a gyümölcsültetvényt valószínűleg engedély nélkül telepítették, ez pedig nem környezetvédelmi, hanem termőföldvédelmi szempontok miatt szankcionálható. Úgy tűnik, a gazdálkodó becsületessége folytán számos problémát okoz majd magának. Remélhetőleg a részt vevő hatóságok rájönnek, hogy a problémát kissé túldimenzionálták… n Csegődi Tibor László Helyi jelentőségű védett terület A természetvédelmi törvény alapján a helyi jelentőségű természeti, illetve más, védelemre érdemes földterületet a települési önkormányzata jelöli ki. A jegyzők önkormányzati környezetvédelmi hatóságnak minősülnek. A természetvédelmi korlátozásokat és tilalmakat a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg. Jogi háttér n Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény és végrehajtási rendelete: 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet. n A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény. n A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) kormányrendelet. n A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény. Külön engedélyhez kötve 1. Természetvédelmi oltalom alatt álló gyep és nádas művelési ágának megváltoztatásához a területileg illetékes természetvédelmi hatóság engedélyét is be kell szerezni, csatolva azt a művelési ág megváltoztatásának földhivatalhoz történő bejelentéséhez. 2. Erdő művelési ág megváltoztatásához, vagy más módon hasznosított termőföld erdőterületté való átminősítéséhez az erdészeti hatóság jogerős határozata, illetve az általa kiállított hatósági bizonyítvány szükséges. 3. Halastó művelési ág megállapítására vagy megváltoztatására irányuló eljárás esetén szükség van a vízügyi hatóság jogerős üzemeltetési engedélyére is. 4. Szőlő művelési ág változáshoz az adott területen illetékes hegyközség hegybírójának, a telepítési jog megszerzése szempontjából pedig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal engedélye szükséges.

Nem követelhetnek vissza olyan pénzt, amelyre jogosultak lennénk. Még akkor sem, ha határidőn túl nyújtottuk be támogatási igényünket. Egy eset, amikor a hatóság járt pórul.

300 hektár vagy 600? Meddig mehetek el? A hatóságok manapság rugalmasan értelmezik a jogszabályokat – és senki sem szól rájuk, hogy ne tegyék.

Alábbi jogesetünk nagyon friss, még vizsgálati fázisban van. Viszont egy-két tanulság máris leszűrhető belőle. Súlyosan szabályt sérteni például rosszabb, mint enyhén bűnözni.

Ha illetékmentesen akarunk földet venni, ügyeljünk rá, hogy a földhivatali nyilvántartás szerint is mi magunk legyünk a művelői. 30 nap késlekedés százezrekbe kerülhet.

Bárki bármikor, határidő nélkül számíthat arra, hogy „térképezési és területszámítási hibára” hivatkozással a földhivatal megrövidíti a földterületét. Erre valóban korlátlan lehetőségük van a földhivataloknak, ám saját korábbi tévedését így nem korrigálhatná. Egy hivatallal viszont csak akkor húzzunk ujjat, ha be tudjuk bizonyítani: a döntése miatt kárunk keletkezett.

Alábbi jogeset arról szól, hogy szerződés híján egyéb jogcímeket kell találnunk arra, ha be akarjuk hajtani a meg nem fizetett földbérleti díjat. A legfontosabb azonban, hogy állításainkat bizonyítani is tudjuk.

Két tanulságos jogesetet teszünk közzé arról, hogy a költségvetésből nyújtott vissza nem térítendő állami támogatások esetében mindig a támogatási jogszabály és a pályázati felhívás feltételei a döntőek. Még akkor is, ha pontatlanul fogalmaznak bennük, vagy ha az MVH szakemberei telefonon ezzel ellenkező információt adnak.

A legtöbb telektulajdonos ismeri az elbirtoklás fogalmát. Ám ennek alapja – a másfél évtizedes szakadatlan használat – akkor szilárdul meg igazán, ha a hivatalos iratok szerint is tulajdonunkká válik a terület. Másként könnyen perre kerülhet sor, amire két érdekes és tanulságos példát mutatunk.

Megjelent az Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent az Agrár magazin szeptemberi száma!
eladó szántó