Készült: 2012. április 17. kedd

Hamarosan itt a fűnyírási szezon. A hobbikertekben állandó tevékenység, sok esetben állandó vita tárgya is: ki nyírja a füvet, és milyen gyakran? A válasz pedig erősen függ magától a fűnyírótól is…

Szemet gyönyörködtető látvány egy jól ápolt füves terület. A hozzáértők azt mondják, akkor a legszebb a gyep, ha a hossza (magassága) 3–5 centiméter között van. A cél tehát az, hogy miközben a fű folyamatosan nő, olyan sűrűn nyírjuk, hogy magassága e két érték között legyen. Ezt a tapasztalatok szerint (átlagos időjárás és átlagos fűfajta esetén) a nagyjából hetenként végzett fűnyírással érjük el.

Ám esős időben, nagyon nedves talajon több kárt okozunk, mint amennyi hasznot. Az alkalmanként a talajba süllyedő gép „kitapossa” a füvet. Ilyenkor jobb, ha kihagyunk egy-két alkalmat. Száraz, aszályos időszakban – amikor amúgy is lassabban nő a fű –, szintén jobban járunk, ha ritkábban vágjuk a gyepet. Azt már kevesebben tudják, hogy ha a kelleténél kicsit magasabb a fű, nem szabad azonnal a kívánt magasságra vágni, mert az árt a növényzetnek. Ilyenkor okosabb, ha két nyírással érjük el az ideális méretet. Egy vágással a fű magasságát maximum egyharmadával szabad kurtítani.

Mire figyeljünk fűnyírás közben?

Először is állítsuk be a gép magasságát! Ma már a legtöbb fűnyírón ez viszonylag egyszerűen megoldható. Fűnyírás közben lehetőség szerint folyamatosan haladjunk, olyan sebességgel, hogy a gépünk meg tudjon birkózni a vágandó fűvel. A fűnyíró nem porszívó, tehát ne húzgáljuk oda-vissza, mert ez is rontja a végeredményt. Ha a gép nehezen halad, inkább emeljük a magasságát, vágjunk kevesebbet! Ilyenkor ugyanis vagy túl nagyot vágunk, vagy pedig a fű nedvesebb a kelleténél.

Jobban járunk, ha inkább két részletben végezzük el a munkát. Ha a problémát az okozza, hogy a fűnyíró kése már nem elég éles, inkább szánjunk rá egy kis időt, és élezzük meg! Ez a legtöbb esetben a kés leszerelése nélkül is elvégezhető, és megéri azt a kis többletmunkát. Az is jó megoldás, ha ugyanazon a „nyomon” elhaladunk oda is, vissza is, így még egyenletesebb lesz a fű magassága, és a vágás iránya is egyforma marad az egész területen: mindkettő jót tesz neki, szebb lesz a végeredmény is.

Veszélyes üzem

Sok kellemetlen, esetenként súlyos baleset történt már fűnyírás közben. Ne becsüljük le ennek veszélyességét! Csúszós cipőben, lógó ruhában ne dolgozzunk, mert már egy apró csúszás-botlás esetén is kész a baj: a kés nagy fordulatszámon dolgozik, könnyen elvágja, ami az útjába kerül. Ezért (se) dolgozzunk például papucsban, inkább vegyünk fel bakancsot vagy más vastag anyagú cipőt. Mindig toljuk a gépet, soha ne húzzuk, mert ha elesünk, nagyobb az esélye annak, hogy magunkra rántjuk!

Elektromos gép esetén magától értetődő, hogy figyeljünk a vezetékre, ne közelítsük meg túlságosan a géppel. Már egy kis tévedésnek is a vezeték elvágása lehet a következménye, ami jobb esetben csak bosszúságot eredményez. Súlyosabb esetben rövidzárlatot idézhetünk elő, aminek a legrosszabb kimenetele áramütés lehet.

Járó motor mellett ne nyúljunk a géphez. Figyeljünk a kövekre, vastagabb gyökerekre, hulladékra. Nemcsak a hangja csúnya, ha a kés találkozik egy-egy ilyen „meglepetéssel”, hanem balesetveszélyes is. Egy gyengébb minőségű kés a nagy fordulatszám miatt könnyen eltörhet, és egy egyszerűbb, műanyag burkolat alól könnyen kirepülhet.

Ezért használat előtt vizsgáljuk meg a gépet: elég éles-e a kés, nincs-e rajta mechanikai sérülés, repedés, és megfelelően rögzítve van-e a motor tengelyéhez. Érdemes egy-két pillantást vetni arra is, nem sérült-e korábban a gép elektromos kábele vagy a hosszabbító.

Jobb a békesség

Ma már sok helyen önkormányzati rendeletekben korlátozzák a zajosabb gépek használatát, általában a kelleténél hangosabb tevékenység végzését. Ez nemcsak az ütvefúró, a betonkeverő vagy a zenegép használatára vonatkozik. Ha elektromos fűnyírónk van, az még „beférhet” a zajszint alá, de benzinmotoros gépünk már biztosan nem.

A legtöbb helyen hétköznap és szombaton berreghetünk nappal, általában reggel 7–9 órától este 7–9 óráig. Vasárnap már tilos ilyen gépeket használni. Érdemes utánanézni, mi a helyi előírás, ne kockáztassunk egy büntetést! És persze figyeljünk a szomszédokra is, ne bosszantsuk őket fölöslegesen.

Mérlegelendő szempontok

Mint a legtöbb kerti gép esetében, itt is választhatunk a villanymotoros és a robbanómotoros (benzinnel működő) gépek között. Az előbbiek általában kisebbek és könnyebbek, de a teljesítményük is alacsonyabb. Egyszerűbb és könnyebb a használatuk, jobban szállíthatók. Hátrányuk, hogy elektromos csatlakozásra van szükség, esetenként komoly méretű hosszabbítóval, amire használat közben folyamatosan figyelni kell.

A nagyobb vágási szélesség általában együtt jár a nagyobb teljesítménnyel. Ezért vásárlás előtt mérlegeljük, van-e akkora a gyepes területünk, hogy érdemes legyen egy szélesebb, erősebb gépre költenünk. Azonos vágási szélesség mellett egy nagyobb teljesítményű géppel gyorsabban haladhatunk, és kevésbé érzékeny arra, ha a késünk már nem túl éles. A magasabb fordulatszám segíti a munkát, és ha ez még szabályozható is (szinte kizárólag csak a benzinmotoros gépeknél), az már a hab a tortán.

Ma már szinte minden gép rendelkezik magasságállító szerkezettel. Ebből a szempontból azt érdemes vizsgálnunk, mennyire megbízható a konkrét megoldás, és elég egyszerű-e a beállítás elvégzése. Műanyag szerkezeti elemek használata a magasságállításnál egy darabig jól működhet, de hosszabb távon szinte biztosan megsérül valami: törik vagy kopik. Ilyenkor a javítás a legtöbb esetben nem, vagy csak aránytalanul nagy költséggel oldható meg.

Fűnyírónk súlya sem mellékes: a nehezebb gép lejtős, hegyes terepen, illetve az esetleges szállításoknál okozhat gondot, illetve többletmunkát. Amúgy nincs vele gond, hiszen normális esetben „csak” tolni kell. Ugyanakkor a nagyobb súlyú fűnyíró precízebben vezethető, nehezebben fordul ki a vágási nyomsávból. A több anyag pedig általában strapabíróbb, megbízhatóbb szerkezetet jelent.

Van még egy apróság, ami ma már általában nem kérdés: a fűgyűjtő kosár. Ha ezzel használjuk a gépet, keveset kell gereblyéznünk. Ha megtelik, ki kell ürítenünk, ezért elvileg jobb, ha a fűgyűjtő nagyobb. Hátránya azonban a nehézkesebb kezelés, valamint az, hogy az olcsóbb gépeknél a túlságosan megtelt fűkosár leesik a gépről, illetve a rögzítése kikopik, így használhatatlanná válik.

Végül említsük meg a kést, mint az egyik, ha nem a legfontosabb szerkezeti elemet. Gyakran már ránézésre megállapítható, mennyire masszív ez az alkatrész, bár az anyag minőségét nem tudjuk megítélni. Mindenképp nézzünk utána, hogy a vásárolni kívánt szerkezethez hol, mennyiért kaphatunk új kést. Ennek ára ugyanis általában (a gép árához viszonyítva) nem túl jelentős (1–8 ezer forint között alakul), de bosszantó, ha egy törés után hetekig kell a boltokba rohangászni, esetleg kés híján új gépet vásárolni. És ha már tájékozódunk, nem árt, ha a többi, sűrűbben meghibásodó alkatrész kapcsán is előzetesen érdeklődünk.

Íme még egy fontos apróság: minél nagyobb a „jármű” kereke, annál könnyebb tolni…

Elektromosok, benzinesek

Az elektromos fűnyírók ára internetes mustránk szerint 16 ezer forintnál kezdődik. Az AL-KO 3.2E Classic 32 centis vágószélességgel, négy fokozatban állítható vágómagassággal (klasszikus kerékcsavaros megoldással, 23–62 mm között) rendelkezik, 900 watt a teljesítménye, és még fűgyűjtője is van. Ezt a gépet a gyártó mintegy 250 négyzetméteres gyepterület gondozásához ajánlja. Nagyobb vágási szélességet (38 cm) és teljesítményt (1300 watt) 23 ezerért kapunk ugyanettől a cégtől. Az ennél is nagyobb méretű és teljesítményű gépekért a patinásabb márkák (de az AL-KO is) már 40–50 ezer forintot is elkérnek.

A mustra során talált legdrágább elektromos gép, az Mtd ESP 48 HW típusa már a 100 ezer forint feletti kategóriát jelenti. Ezért 48 centis vágószélességet, 25–90 mm közötti magasságállítást, 1800 wattos teljesítményt és 75 literes fűgyűjtőt kapunk. A 36 kilós, masszív acélvázas gép akár 800 négyzetméteres füves terület nyírását is gond nélkül ellátja. Ennyiért persze benzines modellt is kapunk, de aki a villanymotor csendesebb zúgását szereti, az örülni fog neki. A választék mindenesetre jelentős, csaknem százféle típus között válogathatunk az interneten.

Talán meglepő, de a benzinszag rajongói majdnem kétszáz gép között turkálhatnak és 37 ezer körül kezdhetik a vásárlást. A felső határ, ahogy mondani szoktuk, a csillagos ég: vehetünk Makitát 340 ezerért, Hondát 535 ezerért. Vagy akár szemezhetünk a Honda-motoros Solo 526-60-assal, egymillió forint fölött. Igaz, ez már majdnem traktor, bár felülni azért nem lehet rá…

Legolcsóbbként az Mtd 51-BO típusú gépét találtuk meg, melynek teljesítménye 2,72 lóerő (az összehasonlíthatóság kedvéért: 2000 watt). Az 51 centis vágószélességgel, a három fokozatú magasságállítással és acélházzal akár 1000 négyzetméteren is kedvünkre fűnyírhatunk. Igaz, fűgyűjtő nincs rajta, de 55 ezer forinttól már ilyen gépet is kapunk, megint csak az árverseny éllovasától, az AL-KO-tól és a nálunk még nem annyira ismert Fieldmanntól.

Ha az ár a döntő, akkor figyeljük a hirdetéseket, akciókat, mert komoly pénzeket spórolhatunk velük, főleg a komolyabb kategóriák esetén. És ha tetszik, ha nem, árleszállítások terén a bevásárlóközpontok az éllovasok.

Fűnyírók ára

V=villany

B=benzin

Teljesítmény

Vágószélesség

Vágómagasság

Súly

Fűgyűjtő

Ajánlott

terület

Ár 
(bruttó)

motor

W

cm

cm/fokozat

kg

liter

m2

Ft

AL-KO 3.2E Classic

V

900 W

32

23–62/4

13

35

250

15 990

AL-KO 3.8E Classic

V

1300 W

38

23–62/4

n. a.

43

500

22 990

MTD 51-BO

B

2000 W

51

35–100/3

27

nincs

1000

36 900

Honda HRE 330

V

1100 W

33

n. a.

12

27

100

48 006

Fieldmann FZR 3001-B

B

1900 W

40

25–75/6

26

40

n. a.

54 500

AL-KO Classic 4.6B Eco

B

2000 W

46

20–50/5

n.a.

65

1100

54 990

Makita ELM 4610

V

1800 W

46

20–75

24,5

60

800

69 900

Mtd ESP 48 HW

V

1800 W

48

25–90/központi

36

75

800

100 897

John Deere JM 36

B

4400 W

56

30–110/9

n.a.

80

n. a.

173 750

Makita PLM 5111

B

4800 W

51

30–80/6

42

75

2400

338 900

Honda HRH 536

B

3300 W

53

nem állítható

62

83

700

534 099

Megjelent a Haszon Agrár magazin januári lapszáma
Megjelent a Haszon Agrár magazin januári lapszáma