Kirándulás, vízitúra, esetleg városnézés? Bárhol is pihenünk családunkkal, a napsugárzás, a rovarcsípés és a kullancsok utolérnek. Hogyan védjük magunkat?

Túlburjánzik a dísznád, a csicsóka? Nem szeretné, ha a kavicsút anyaga rásodródna a gyepre? Valami ötletesebb szegélyt keres a virágágyáshoz? Itt sorakoznak az ötletek a vasúti talpfától a klinkertéglán át az ultramodern fémszegélyig!

A gyakran fogyasztott friss zöldségek minden eddiginél közelebb kerülhetnek hozzánk a magaskertek segítségével. Kényelmes növényápolás kevés hajlongással, szüretelés polcmagasságban – ez az új trend.



Képzeletünkben az ideális veteményest azonos növények rendezett tömbjeinek tartjuk, ahol csakis a tervezett növények sorjáznak. De valóban jó ez a merev rend? Miért jobb, ha változatosan vetjük a növényeket?

A mesterségesen megkomponált virágágyásokat sokan a viktoriánus kor ízléstelenségei közé sorolják, holott már sokkal korábban kialakultak. A színpompás virágágyak és kertek leginkább az 1750-es évek után szaporodtak meg Európában, amikor Dél-Afrikából és Amerikából elkezdték behozni a különböző színű és méretű, olykor fagyérzékeny növényeket. Ezek az „ízléstelenségek” mára kertészeti örökségünk fontos részei lettek.   A virágágyak tervezésnél figyelembe kell vennünk a növények életciklusát:   Fagyérzékeny egynyáriak: Ezeket a növényeket magról szaporítják, késő tavasszal és nyáron virágzanak. Mint ahogyan azt a nevük is mutatja, a teljes életciklusuk egy nyár alatt zajlik le. Fagyérzékenységük miatt elő kell nevelni őket, és a fagyok elmúltával május elején lehet kiültetni őket a szabadba. Ebbe a csoportba tartozik a törpe nebántsvirág, a lobélia, a petúnia, a bársonyvirág, a vörösbegyvirág, a paprikavirág.   Kétnyáriak: A kétnyáriakat is magról neveljük kora tavaszi vagy őszi virágoztatásra. Ezek hajtásaikat, leveleiket az első évben, virágaikat az első év végén és/vagy a következő év tavaszán hozzák. Ide tartozik a gyűszűvirág, az árvácska, a százszorszép, a mályvarózsa.   Télálló évelők: Ezek a legegyszerűbben tartható növények, nem kell a téli fagyos napokon védenünk őket, és akár évekig a helyükön maradhatnak. Ide tartozik a borostyán és a télen virágzó erika.   Fagyérzékeny évelők: Éveken át díszítik kertünket, de csak akkor, ha télire teleltetőhelyet biztosítunk számukra. Amennyiben a szabadban hagyjuk őket, elpusztulnak, tehát egynyáriként viselkednek. Ilyen a muskátli, a fukszia. Vannak nagyméretű évelők is, melyeket cserepestül süllyesztenek az ágyásba, majd ősszel kiemelik őket, és a teleltetőbe szállítják. Ilyenek a pálmák, a kanna, a selyemmályva.   Ültetési tanácsok   Azt, hogy miképpen virágoztatjuk be a kertünket, legtöbbször a rendelkezésre álló hely és pénz szabja meg. A leghelyigényesebb megoldás az önálló virágágy kialakítása, kisebb helyigényű a hézagkitöltés más növények között, és a legkisebb helyigényű a takarás, amikor valamilyen képződményt futtatunk be növénnyel.   A virágágyak lehetnek szabályosak vagy szabálytalanok. A szabályos ágyásnak nincsen pontos leírása, tán a legfontosabb szabály, hogy a növényeket geometrikusan rendezzük el. Ha szeretjük a kihívásokat, tervezhetünk különleges ágyásokat is, mint például a szőnyegágy, mely törpe növésű növények összetett formákat alkotó rendszere. Készíthetünk virágból formákat vagy falat is. Ehhez azonban speciális, földdel töltött formákra lesz szükségünk, melyek oldalában lyukak vannak a beültetett növények számára. Ez igen dekoratív, de egyben költséges megoldás.   Fontos tudni, hogy a növények csak akkor fejlődnek megfelelően, ha gondoskodunk számukra vízről és tápanyagról. Minden alkalommal, amikor az ágyást felássuk, keverjünk komposztot vagy marhatrágyát a földbe és mellé komplex műtrágyát (NPK). Csak így biztosítható a megfelelő tápanyag-ellátottság. Magyarországon csak öntözés mellett lehet szép virágágyat készíteni és fenntartani, az esőre hiába várunk. Még egy jó tanács: soha ne pontosan annyi növényt vegyünk, amennyi a virágágyhoz kell, hanem 10 százalékkal többet, hogy az esetleges pusztulás után legyen miből pótolni a hiányt.   Néhány példa   Jól mutat, ha egy napos helyre, egy köralakú ágyás középére néhány tő sárga büdöskét ültetünk, mellé körben egy-két sor fehéres hamvaskát, és ezt szegélyezzük rózsaszín begóniával.   Házfal mellé, a faltól távolodva ültessünk sárga napraforgót vagy kánnát, utána piros vagy narancssárga büdöskét, a szélére pedig ismét sárga oroszlánszájat. Így egy virágos „lejtővel” takartuk el a falfelületet.   Ha kicsi a kert, ráadásul újonnan telepített növényekkel van tele, előfordul, hogy nagy hézagok vannak a cserjéink között. Ezeket a hézagokat betölthetjük virágzó egynyárikkal. Így az űr díszítőértékké válik, ráadásul év végén visszaadja az egynyári a helyet a cserjének, amely időközben növekszik.   Hosszú távú takarásra ott vannak a szőlők, a vadszőlő, a lilaakác vagy akár a kivi. Ha azonban csak rövid időre szeretnénk eltakarni a tereptárgyat, vagy félünk a növény elburjánzásától, ültessünk egynyári futónövényt. Ilyen a sárga vagy narancssárga virágú feketeszem, a rózsaszín vagy kék virágú hajnalka. Ezek a növények a fagyok eljövetelével elpusztulnak, és visszaadják a fényt a sötét téli időjárás alatt.   Hogy tavasszal se legyen virág nélkül a kert, ültessünk tavasszal virágzó növényeket. Ezeknek az ültetési ideje októberben jön el, amikor a nyáron virágzó egynyáriak életük végéhez közelednek. Ekkor az ágyást felássuk, komposzttal, műtrágyával dúsítjuk, majd elgereblyézzük. Ezután ültetjük ki a kétnyári növényeket (árvácska, százszorszép) és a hagymásokat (tulipán nárcisz, jácint). Az ültetés lehet vegyes, de lehet egyhangú is, ez ízlés dolga. A lényeg, hogy van-e lehetőségünk, kedvünk a hagymásokat májusban felszedni, és tárolni őket a nyár folyamán. Ha nincs, akkor inkább maradjunk a kétnyáriaknál, és ne dobjunk ki pénzt a hagymásokra. Ezek a növények a tavasz beköszöntével együtt nyílnak, és májusig díszítenek az ágyásban. Legyen az ágyás tiritarka, vagy készítsünk különféle színű virágcsoportokat? Ízlésbeli kérdésekben nem tudunk tanácsot adni, abban viszont segítünk, hogyan tudjuk a virágzás idejét és a növénymagasságot a tervezéskor figyelembe venni. Nyári virágágyi növények csoportosítása szín és magasság szerint:   Termet/virágszín   Sárga   Kék és lila   Rózsaszín   Piros   Narancssárga   Fehér   Alacsony   10x10 vagy 15x15cm térállásra   záporvirág, oroszlánszáj, körömvirág, kristályvirág, petúnia   bojtocska, oroszlánszáj, nebáncsvirág, lobélia, petúnia   bojtocska, begónia, oroszlánszáj, záporvirág, lobélia   bojtocska, begónia, aranyvirág, sarkantyúvirág, verbéna   begónia, körömvirág, záporvirág, nebáncsvirág, petúnia   bojtocska, oroszlánszáj, begónia, madárhúr lobélia, verbéna   Közepes   20x20 vagy 30x30cm térállásra   kakastaréj, dália, szegfű, kakukkmák, büdöske   vörös disznóparéj, harangvirág, kakastaréj, paprikavirág   kakastaréj, dália, paprikavirág, dohányvirág, lángvirág   vörös disznóparéj, kakastaréj, fukszia, muskátli   kakastaréj, kakukkmák, kokárdavirág, büdöske   kakukkmák, fukszia, muskátli, lángvirág, dohányvirág   Magas   30x30 vagy 40x40cm térállásra   kánna, Kleopátra tűje, krizantém, kúpvirág   búzavirág, sóvirág, ördögszem, rézvirág   Kleopátra tűje, pillangóvirág, kánna, estike, díszmák   búzavirág, Kleopátra tűje, kánna, napraforgó   kánna, kúpvirág, feketeszem, rézvirág   pillangóvirág, kánna, díszmák, lángvirág, feketeszem  

A szakszerű metszés egyensúlyt teremt a hajtásnövekedés és a gyümölcshozam között, kedvezően alakítja a fa alakját, növeli és fenntartja termőképességét. Hogyan és mikor metsszük a cseresznyét, meggyet?

Télen többnyire kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebb friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk. Ez a nátha, a megfázás, a vírusok ideje! Hogyan védekezzünk ellenük?

Végy egy jó adag sertésbelsőséget, húst, adj hozzá rizst, sót, fűszereket, vöröshagymát, és kész is a hurka. Bár a hozzávalók szinte azonosak, mégis ahány ház, annyiféle hurka. Néhány tájegység ízvilágába kóstolunk bele.

A hagymafélék családjának méltatlanul mellőzött tagja a póréhagyma. Egész évben beszerezhető, gyógyhatása figyelemreméltó, felhasználási köre széles.

A tavasszal megvásárolt muskátlik és társaik a nyár folyamán könnyen a szívünkhöz nőnek, és szívesen átmentenénk e fagyérzékeny dísznövényeket a következő szezonra is. Mindenki tapasztalata már, mennyi kudarc fakad abból, ha túl sötét vagy túl nedves, esetleg túl meleg helyen próbálkozunk az átteleltetésükkel. Van erre biztos módszer?

Kedvező körülmények esetén az ősszel elvetett növények a tél beállta előtt kicsíráznak és megerősödnek. Télen az életfolyamataik lelassulnak, majd áttelelés után a növekedés folytatódik. Most főként az áttelelésre javasolt növényekről lesz szó.

Enyhe áramütéssel nemcsak a folyton nyitott kapubejárók átlépéséről lehet leszoktatni a telepi kutyát, de akár egy 40 hektáros tanyát is körbekeríthetünk a láthatatlan védvonallal.

Rovarölő, gombaölő, lombtrágya ? mindez elkészíthető házilag is! Gyógy- és gyomnövényalapú, folyékony készítményekről lesz szó.

Kéthetente szokták a szőlőt a legkülönfélébb rovar- és gombaölőkkel kezelni, hogy egészséges fürtöket neveljen. Holott a talajélet fenntartásával és ?szelíd? szerekkel is sokat tehetünk e cél érdekében.

Megjelent a Haszon Agrár magazin decemberi száma
Megjelent a Haszon Agrár magazin decemberi száma