Készült: 2012. október 17. szerda

A baconsúlyra hizlalt brit vagy német sertés nem találkozik a kasztrálással: hamarabb vágóra kerül, mint a magyar. Az állatvédők talán nem is tudják, hogy a fájdalommentes ivartalanítás követelése egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt az uniós tagországokban.

I dén megszületett az EU 2015-ig szóló állatjóléti stratégiája, 2014-re pedig elkészül az általános sertésjóléti szabályozás. Az állatok tartását, kezelését szabályozó korlátozások sorra követik egymást. A vemhes kocák egyedi tartását jövő januárjától fel kell számolni. (Szerencsére ez nálunk csak mintegy 40 üzemet érint.) A malacok kasztrálása körül évek óta zajlik a vita, eközben az ágazati szereplők közül egyre többen csatlakoznak a nem sebészi úton történő ivartalanítás programjához. A fizikai herélés tilalma legkésőbb 2018-ban unió szerte előírássá válik. A folyamatnak egyelőre az alternatívák ára szab gátat.

Ahhoz, hogy megértsük, miért okozhat nálunk az új szabályozás egy „átlagos európai” országénál is nagyobb gondot, bele kell pillantanunk más tagállamok étkezési szokásaiba. A hollandok, németek a karajt, a tarját szeretik, nagy színhúsaránnyal, főként grillezéshez. A comb Európában egyre kevésbé keresett. A spanyolok – éghajlatuk miatt is – a füstölt, szárított, feldolgozott termékeket kedvelik. Szalámik terén ők, az olaszok és a magyarok verhetetlenek Európában.

Igazán jó hurkát, kolbászt, szalonnát és szalámit csak nagy súlyra hizlalt disznókból nyerhetünk. Például a Pick csemegéihez elengedhetetlen a 130–150 kilós állat összes zsírszövete. Ám ennyit csak jóval az ivarérés után ér el az állat. A 110 kilós vágósúlyhoz nálunk 6 hónap szükséges, míg az ivarérés már 5 hónapos korban is bekövetkezhet, ami penetráns kanszaggal jár. Márpedig a büdös húst nem szereti a vevő. Éppen ezért szükséges a kasztrálás, amit jelenleg a malac egyhetes koráig fájdalomcsillapítás nélkül meg lehet tenni.

Ez az azonban nem marad így az örökkévalóságig. Európa gazdagabb felén már évek óta alkalmaznak olyan fájdalomcsillapító módszereket, amelyek a társadalom felé elfogadhatóbbá teszik a húselőállítás módját. Ott, ahol erre szükség van. Ugyanis tőlünk nyugatabbra jellemzően 85–90 kilós koráig levágják az állatokat, és ezt a súlyt képesek még az ivarérés előtt elérni.

Fitnesz-sertések

A németek emiatt egyáltalán nem herélnek. Inkább a vágószalagon egy szagérzékelő segítségével szűrik ki az esetleg korábban érő állatokat, ami költséges beruházás. Ugyanígy járnak el a dánok is. A britek – akik eleve kevés sertéshúst esznek – szintén csak baconsúlyig nevelik az állatokat, nekik sincs gondjuk a kasztrálással.

A Cooperl Arc Atlantique francia sertéstenyésztő csoport most jelentette be, hogy 2013 márciusában teljesen felhagy a kanmalacok herélésével. Mivel tőlük származik a franciaországi sertések ötöde, döntésük mintegy 5 millió sertés életére lesz pozitív kihatással. Az előrejelzések szerint a herélés 2018-as betiltásáig a levágott sertések között a heréletlen kanok aránya 50 százalékra fut majd fel Európában.

A hollandok – talán azért, mert nagy malacexportőrök, és minden vágási időpontra alkalmas, „multifunkciós” árualapot szolgáltatnak – 2008 óta szén-dioxiddal kábítják az állatokat a kényes művelet előtt, vagy egyáltalán nem herélnek. A lelkileg cizellált osztrák fogyasztók tavaly kényszerítették ki a fájdalomcsillapító alkalmazását az ivartalanítás előtt.

Summa summárum, Európa nyugati fele vagy kábít, vagy fájdalomcsillapít, amikor kasztrál, vagy egyáltalán nem ivartalanít sebészeti úton (hogy hogyan másként, lásd lentebb). A baj az, hogy „ők fizetik a prímást”. Ne legyenek illúzióink: herélés terén ugyanaz fog történni, mint a tojóketrecek esetében. Kénytelenek leszünk követni a trendet – ha tudjuk. Vagy megvesszük a „kész” holland malacokat. Ennek a forgatókönyvnek sajnos nagy a beválási esélye… De lássuk, milyen alternatívák állnak azok előtt, akik jövőre még talpon lesznek!

Türelemjátékok

Elméletben meg lehet oldani azt is, hogy az áruállományok tisztán nőivarúak legyenek. A szexálás technikailag nem probléma, csak éppen nincs sok értelme. Míg a tejelőmarháknál a tehén az értékes, addig a sertésnél a nagy növekedési erélyű kan. Az ártány előnye nálunk, hogy jó izom-, zsírszövet aránnyal, gyorsan növekszik. A gyors elkészülés ott is szempont, ahol egyébként megelégszenek egy kisebb súlyú végtermékkel. Így egy tisztán nőivarú áruállomány versenyhátrányba kerülne bármilyen más állománnyal szemben. Hacsak a tenyésztés vagy a géntechnika nem hoz olyan csodát, amitől egy emse gyorsabban nőne, mint (eredetileg) hímivarú társai.

Ha már itt tartunk, maga a kanszag is eltüntethető tenyésztéssel vagy géntechnológiával. Már most is léteznek olyan, kanszagot genetikailag eleve kis arányban produkáló fajták, vonalak (pl. Pietrain, MaxiMus), amelyek elterjedésétől sokat vár a szakma. A „kisebb arány” azonban még nem elég a fogyasztónak. A karkasz „illatanya­gait” mindenképpen szűrni kell a vágósoron. És a teljes szagmentesség elérése valószínűleg később következik be, mint ahogy az unió új előírásokat alkot.

Ivartalanítás vakcinával

Kanszag elleni vakcinát Ausztrá­liá­ban és Új-Zélandon már 1998 óta alkalmaznak, az Európai Unióban csak 2009-ben jelent meg. A dánoknál vagylagosan alkalmazzák: vagy nem herélnek, vagy vakcináznak kanszag ellen. A hollandoknál is egyre több kereskedelmi lánc követeli meg, hogy heréletlen legyen a leszállított áru. Belgiumban a legnagyobb húskereskedelemmel foglalkozó cég (Colruyt) 2011-től csak vakcinával ivartalanított hímsertések húsát vásárolja meg.

A vakcina hatásmechanizmusa dióhéjban: az oltóanyag képes rábírni az állat immunrendszerét arra, hogy saját ivari működést szabályozó hormonját (GnRF) ellenségként kezelje. Egy olyan fehérjéről van szó, amelyik ehhez nagyon hasonlít (azzal analóg), de egy aminosavval kevesebbet tartalmaz. Hormonális hatása éppen emiatt nincs, viszont ellenanyag termelődik. Nemcsak ellene, hanem a sertés ivari működését kiváltó, igazi GnRF-je ellen is.

A kanszag elleni hatásos védelemhez két adag beadására van szükség. Az első még viszonylag kis immunválasszal jár, míg a második teljesen kiiktatja az ivari működést. A vakcinázás időpontja a vágási életkorhoz igazodik. A második adag beadása a vágást 4–6 héttel kell hogy megelőzze, és szintén 4–6 héttel ezelőtt adandó be az első adag vakcina (mindenképpen 8 hetes életkor után).

Mivel az ivari működés csak a vágás előtti egy-másfél hónapban áll le, ezért eddig az időpontig kanként nő, és „színhúsra gyúr” az állat. Magyarán a növendék korban adagolt értékes takarmány jobban hasznosul, mintha ártánnyal etettük volna, de még hízóként is jobb az állat növekedési erélye, takarmányhasznosítása. A végeredmény a jobb színhúskihozatal. Az izomközti zsírszövetet – amely a márványozottságot és a jellegzetes ízvilágot adja – a sertés a második oltás utáni, „hízékony” időszakban építi be. A megfigyelés szerint a sertés elkészülési ideje is rövidül.

Fogyasztóként felmerülhet a kérdés: nem ártalmas-e egy hor­mon­ana­lóg­gal kezelt állat elfogyasztása? A gyártók arra hívják fel a figyelmet, hogy az oltóanyag nem képes hormonként működni még a célszervezetben sem, de bőrre cseppentve, lenyelve vagy intravénásan is hatástalan. Amúgy egy fehérjéről van szó, amely nem viseli el a sütés-főzés hőhatását, de ha nyersen ennénk a húst, emésztőrendszerünk akkor is nyom nélkül lebontaná.

Más kérdés a vakcinázás ára, de az anyagiak a többi módszert is kérdésessé teszik (lásd keretben). Jószántunkból biztos nem választanánk egyik előbb említett alternatívát sem, de a „körülmények” úgy alakulhatnak, hogy előbb-utóbb mégiscsak döntenünk kell.

Módszerek 2014 utánra

1. Kábítás – gázos!

A holland szén-dioxidos vagy a svájci izoflurános kábítás csak szakszerűen és körülményesen végezhető. Gyakorlatlan ember kezében nagy „gáz” lehet belőle: túlalszik az állat. De enélkül is lassan ébred, zihálva, görcsökkel küzdve és kábán. Az alig egyhetes kismalacot még elhelyezni sem egyszerű úgy a kutricában, hogy ne keveredjen a koca alá. A félig éber állapot (elalvás előtt és után) veszélyes, és a gyakorlatban a pár perc is bosszantóan hosszú. Magyar viszonyok között a művelet elképzelhetetlen.

2. Fájdalomcsillapítás – drága

Meloxicam vagy flunixin hatóanyaggal végzik, például Ausztriában. Az oltás gyulladásgátló, fájdalomcsillapító, görcsoldó hatású. Kasztrálás előtt 15 perccel adják be. Jó munkaszervezéssel flottul lebonyolítható, és csökkenti a szövődmények fellépésének esélyét. Hátránya, hogy 16 cent (45 forint) malaconként, ez pedig a mi veszteséges viszonyaink között elviselhetetlen teher lenne.

 

3. Korán vágni – magyartalan

Trend a herélés elhagyása, és ennek megkövetelése a kereskedelemben. Ha változna a magyar ízlés, és kevesebb kolbászt, hurkát, szalonnát, szalámit ennénk, tökéletes megoldás is lenne a kanok baconsúlyra való hizlalása. A hímek gyorsan, jó színhúsaránnyal nőnek, javulna a takarmányértékesítés. Nincs fájdalmas, kockázatos sebészeti beavatkozás, nincs aggályos hormonanalóg. Viszont lemondhatnánk az egyetlen dologról, amit igazán tudunk: a kitűnő szaláminkról. Másban pedig nem vagyunk versenyképesek.

 

4. Vakcinázni – nehéz ügy

A fogyasztói aggályokat egy hormonanalóggal kapcsolatban nehéz eloszlatni, de nem lehetetlen. Ha ezen a bökkenőn túllépünk, marad a kezelés ára (400 Ft/adag), ami csak akkor éri meg, ha az értékesítési árban megtérül. Magyarországon a telepi kísérletek során azt tapasztalták, hogy a kezelés a költségek 1,5–2-szeresét termelheti vissza. Ha a bacon- és a szalámi-állományokat elkülönítve, szoros integrációban termelnénk – és tőkeerős a vállalkozás –, akár kifizetődő is lehet.

A kereskedelmi láncok és a gyógyszeripar nyomásgyakorlási képességét az unió döntéshozóira nem szabad lebecsülnünk. Könnyen előállhat az a helyzet, hogy nemcsak a herélés fájdalommentessé tételét, hanem a teljes elhagyását is követelni fogják – például vakcina alkalmazása mellett.

 

5. Szagmentesre tenyészteni

Vannak olyan fajták, vonalak (pl. Pietrain, MaxiMus), amelyek hízó utódai között mindössze 2 százalék a kanszagú hímek aránya, ezért a heréletlen hízók előállításához javasolják. Az esetleg mégis szagos féltesteket a vágósoron szűrni kell. Mivel az étkezési szokások nehezen változnak, és a többi alternatívának malaconként van súlyos anyagi vonzata, ezt az utat lenne érdemes elsőként követni.

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi lapszáma
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi lapszáma
eladó szántó