Készült: 2012. szeptember 12. szerda

A világszerte és nálunk is pusztító aszály miatt drámai mértékben drágulnak a takarmányok. Közben az egyre növekvő bioetanol-igény, illetve Ázsia húsfogyasztásának bővülése tovább növeli a kukoricahiányt. Ha nem történik érdemi változás, a hazai sertésállomány egy éven belül kétmillióra csökkenhet.


Ő sztől a tőkehús 1000, a karaj 2000–2500 forintba is kerülhetne, ha a magyar fizetőképes kereslet nem lenne az egyik leggyengébb a régióban. A rendkívül magas takarmányárak miatt azonban legalább ilyen árakra lenne szükség ahhoz, hogy a termékpálya elején a termelő se fizessen rá.

„Jelenleg csaknem 500 forintból lehet kihozni az élő sertés kilóját, miközben a felvásárlási árak 395–410 forint között mozognak” – mondta Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke. Az önköltség pedig csak növekedhet, hiszen a takarmányárak drágulása még nem érte el a csúcsot. Jelenleg a kukorica tonnáját 70–72 ezer forinton jegyzik, de a szakember szerint tavaszra nem kizárt a 100 ezer forintos (!) ár sem.

Sákán arra is felhívja a figyelmet, hogy a tavaly még átlagosan tonnánként 100 ezer forintért kínált szója már a 140–150 ezer forintot is elhagyta. Sőt, tud 200 ezerért kötött üzletről is. (Tíz éve 50 ezer forint volt egy tonna szója.) A fehérjenövény döntő részben importból származik, tehát az árát a forint árfolyama is mozgatja. Most ugyan segíti a gazdákat a viszonylag erős hazai fizetőeszköz, de a kocka bármikor fordulhat.

 

Növekvő igények

A bajok oka összetett. Évtizedek óta nem tapasztalt szárazság sújtja a világ legfontosabb gabonatermesztőit, de hazánkat is. Az USA-ban a nagy kukoricatermelő államokban egyharmadával is kevesebb lehet a termés az átlagosnál. Ráadásul növekszik a bioüzemanyag-ipar igénye, és terjednek a környezetbarát, lebomló csomagolóanyagok is, amik szintén kukoricából készülnek.

Az aszály óriási károkat okozott Ukrajnában és Dél-Oroszországban is. Ha az orosz kormány a néhány évvel ezelőtt bevetett „fegyverhez” nyúl, és ismét kiviteli tilalmat rendel el a gabonafélékre, az újabb csapást jelenthet az emberi fogyasztásra szánt termékek és a takarmány piacán. Kína és India fejlődése, bővülő fizetőképes kereslete azzal jár, hogy nő a húsfogyasztásuk, ami tovább növeli a takarmányigényt. Ez újabb lökést adhat az árak emelkedésének.

Becslések szerint a világ 700 millió tonnás kukoricaterméséből összesen mintegy 50 millió tonna fog hiányozni az aszály miatt. További 150 millió tonna eshet ki az ipari felhasználás miatt – vagyis végül majd legföljebb 500 millió tonna marad a jószágoknak. Magyarországon 8–9 millió tonnával számoltak 2012. elején a gazdák, de most inkább az 5 millió tonnás termés tűnik reálisnak.

„Ha a termelő kiveszi a 17–18 százaléknyi szóját a takarmányból, és 12 százaléknyit rak bele, akkor meg kell emelnie a kukorica részarányát, vagyis ismét a kukorica iránti kereslet növekedésénél tartunk” – számolgat Sákán Antal. A szövetség elnöke úgy véli, ebbe a termelők jelentős része tönkremehet.

 

Váratlanul jött

Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója úgy véli, a jelenlegi ármeglódulás eltér a 2008-ban tapasztalttól. Akkor az árak elszabadulásában jelentős szerepet játszott a spekuláció, most azonban a világban és Magyarországon is ténylegesen kisebb termést takarítottak be a gazdák a rendkívüli szárazság miatt.

Ez az óriási terméskiesés váratlanul érte a termelőket, nem tudtak rá felkészülni. Márciusban jelentek meg az első intő jelek, amikor a fehérjehordozók ára megindult fölfelé. A tonnánként 100 ezer forintos szója áprilisban már 120–130 ezer forintba került. Jelenleg 160 ezer forintot is elkérnek érte, ami 60 százalékos áremelkedést jelent.

„Június közepétől szabadult el a pokol. Szemestakarmány esetén a takarmánybúza tonnánkénti ára 48 ezerről villámgyorsan 62–63 ezerre emelkedett. Az árpánál hasonlóképpen alakultak az árak, a tritikálé 59–60 ezer, a kukorica pedig 69–70 ezer forint. Az extrahált napraforgódara ára megduplázódott, mivel az év elejei 40 forintos árral szemben ma már 85 forintot kérnek el érte kilogrammonként.

Kulik számításai szerint összességében 30–35 százalékkal emelkedett a kész keveréktakarmányok átlagára. A cég a fedezetei rovására igyekezett „lenyelni” a drágulás egy részét. A szakember szerint azonban ennek is megvannak a korlátai, és az állattartó ágazatok a katasztrófa felé sodródnak. „Egy éve egy kiló sertéshús előállításának önköltsége 350–360 forint volt, jelenleg 430–440 forint, miközben az átvételi ár átlagosan 400 forint.”

A Vitafort tapasztalatai szerint a sertéstartók elkezdték értékesíteni a malacokat, hogy ne kelljen a drága takarmánnyal etetni, de a baromfitartók sincsenek jobb helyzetben. „A brojlercsirke előállításának önköltsége egy éve 250–260 forint volt, ma 310–320 forint. Eközben az átvételi ára 270 forint körül van. A baromfisok válasza: nem telepítenek új állományokat.”

 

Inkább kivágják?

Sertés esetén elsősorban a kisebb és közepes méretű állattartó telepek vannak veszélyben. A hazai állomány 80 százalékát adó 200 nagyüzem – ha az agrárpolitika nem lehetetleníti el őket – talpon maradhat. De még így is előfordulhat, hogy azok, akik maguk termelik meg a takarmányt, nem etetik fel a jószággal a 70–80 ezer forintos kukoricát, takarmánybúzát, inkább levágják az állományt.

A II. világháború óta most először fordult elő, hogy 3 millió alá esett a hazai sertésállomány, de Sákán szerint 2 millióra is zsugorodhat. Mindeközben 4,5 millió sertést dolgoznak fel Magyarországon. Ez annyit jelent, hogy több mint másfél millió import sertésből készülnek a magyar hústermékek. Ha az ország ki lesz szolgáltatva a behozatalnak, az árakat még annyira sem diktálhatjuk, mint most. A pénz is a holland, dán, német, szlovák, lengyel termelőkhöz vándorol, a külkereskedelmi hiány pedig növekedni fog.

Sákán borús képet festett a termelők lehetőségeiről. A takarmányipar mozgáslehetősége korlátozott: szigorú előírások alapján kevert tápokat gyártanak. A moslékos etetési technológia kiépítése viszont több száz millió forintos beruházást igényel. Be kellene építeni az új surrantókat, szivattyúkat, saválló vályúkat, és még lehetne sorolni. Hitelhez szinte lehetetlen hozzájutni, de eladósodni egyébként is veszélyes.

„Ilyen átvételi árak mellett talán 100 év múlva meg is térülne a befektetett összeg. Mi is azt javasoljuk, hogy az alapvető élelmiszerek – tej, kenyér, tojás és a tőkehús – kerüljön az 5 százalékos áfakörbe. A tejtermékek azonban elbírnák a 27 százalékos áfát” – mondja Sákán.

Nem igaz, hogy a költségvetés elviselhetetlen bevételkiesést szenvedne el az áfacsökkentéssel. Már csak azért sem, mert az alacsony általános forgalmi adó alaposan kifehéríthetné a húspiacot, amelynek a felét is adhatja a feketekereskedelem. Ráadásul bővülne a legális munkahelyek száma, és a járulékokból, egyéb befizetésekből az állam többletbevételre is szert tehetne.

Mit tehet a takarmányipar?

Ebben a válságos helyzetben a takarmánykeverők is keresik az alternatív beszerzési forrásokat. A Vitafortnál élelmiszer-ipari melléktermékeket, a CGF-et, a DDGS-t – a kukorica ipari felhasználásának a melléktermékét – keresik mint fehérjehordozót. Szóba jöhetnek még a cukorgyári melléktermékek, például a melasz, valamint nem állati, növényi fehérjék karbamidból. „A kereslet növekedése persze a melléktermékek árát is felhajtja. Egy tonna CGF 42–43 ezer forintról gyors ütemben 54–55 ezer forintra emelkedett. Ráadásul a hazai élelmiszer-feldolgozó ipar hanyatlása miatt a melléktermékek beszerzése eleve korlátozott” – mutat rá Kulik Zoltán.

Előfordulhat, hogy egyes keverők emelik a korpahányadot a tápban. Ám a takarmány-előállításban kevesebb a tartalék, mint hinnénk. „A legfontosabb, hogy a termelők elérjék az átvételi árak emelését. Ha ez nem sikerül, belebuknak. Ez persze a takarmánypiacra is rossz hatással lenne” – aggódik Kulik Zoltán. Szerinte 2–3 hónapon belül 20–25 százalékos áremelésre lesz szükség a termékpálya egészén, a termelőtől a fogyasztóig.

Nem segíti az ágazatot az új adónemek, például az élelmiszer-felügyeleti díj kiterjesztése sem. Ezeket a költségeket is be kell áraznia a piaci szereplőknek. A magyarországi fizetőképes kereslet gyengesége azonban erősen behatárolja az áremelési lehetőségeket. Megoldás lehetett volna az 5 százalékos áfa. Ehelyett a kormányzat az állatjóléti támogatásokat növeli, illetve kamattámogatott takarmányvásárlást tesz lehetővé.

Megjelent a Haszon Agrár magazin decemberi száma
Megjelent a Haszon Agrár magazin decemberi száma
https://www.opten.hu/