Trend FM
Készült: 2012. július 18. szerda

Minek köszönhető a tavalyi tojásárrobbanás? Szerzőnk elemezte a számokat. A tojástermelés és -feldolgozás bevételei jóval nagyobb mértékben növekedtek, mint azt a költségek indokolták.


Nem indokolja a tyúktartás módjának kötelező váltása a tojás drágulását – röviden összefoglalva ez derül ki az európai tapasztalatok és adatok elemzéséből. Sokkal inkább hiánypszichózisról van szó, vagy méginkább üzleti fogásról. Ha a vásárlók és a viszonteladók attól tartanak, hogy kevesebb alapanyagot vehetnek, máris jöhet az áremelés. Ráadásul, bár magasnak érezzük a tojás árát, a termelői értékesítési árak Magyarországon jóval alacsonyabbak az EU átlagánál. Lássuk, hogyan bizonyítják ezt az adatok.

Az EU-irányelv életbelépését megelőző időszakban az étkezési tojás ára a legmagasabb 2010 elején volt, amikor a német és osztrák tojóállomány megcsappant. A tojás ára 2011-ben csak július közepétől kezdett növekedni, akkor viszont erőteljesen megugrott. Idén robbanásszerű áremelkedés történt, és az árak 2012-ben EU-átlagban 50 százalékkal haladták meg az előző négy év átlagát.

Magyarországon a csomagolóhelyi árak idén márciusban 66 százalékkal szárnyalták túl az előző évit. De az árkülönbség még most is 40 százalékos. A felvásárlási átlagár csaknem 22 forint, míg egy évvel ezelőtt szűk 16 forint volt. Az év eleji növekedés után júniusra a piacokon egyaránt 30–40 forint között, míg az üzletekben 33–60 forint között lehetett tojást venni.

Tény viszont, hogy a tartásmódváltás miatt csökkent az előállított étkezési tojás mennyisége – hiány alakult ki a piacon –, így növelhetővé vált a termék ára. Az emelkedés nemcsak az étkezési tojás árában jelentkezett, hanem a feldolgozott termékekében is, holott azok alapanyagának mennyisége nem csökkent. Az Európai Bizottság 2011 decemberében adott engedménye szerint ugyanis júniusig feldolgozható a hagyományos termelésű tojás tojéslé és tojáspor formájában.

Ennek ellenére, míg 2011 decemberében egy budapesti vendéglátóhely 7150 forintért vásárolta a tojáslé 11 kilogrammos kiszerelését, addig 2012 áprilisában már 21 százalékkal többet, 9080 forintot fizetett érte. n Aliczki Katalin

etkezesi tojas2.ai

Közvetlen összefüggést a tartástechnológia-váltás és a tojás ára között nem lehet kimutatni. A legmagasabb ár Svédországban van, ahol teljes mértékig megtörtént a tartásmódváltás. Ez érthető. Ám Németországban, ahol 2010-ig szintén lezárult a technológiaváltás, uniós átlagáron lehet tojást venni.

Étkezési tojás (M + L) termelői ára az EU tagországaiban (2011/44. hét)

Az AKI előrejelzést készített a tojás feldolgozói és fogyasztói árának alakulásáról – figyelembe véve a technológiaváltásra már átállt országokban tapasztalt árváltozást és a termék szezonalitását is.

A tojás ára 2012-ben – az eddigi tendenciáktól eltérően – húsvét előtt két héttel, a 13. héten érte el a maximumát, amikor termelői ára 34,19 forint volt, ami 67 százalékkal meghaladta 2011 azonos időszakát.

A húsvét előtt indult árcsökkenés az ünnep után folytatódott. A tojás keresletének nyári pangása további árvisszaeséshez vezet, és a tojás fogyasztói ára tartósan 35 forint alá esik. Szeptemberben lassan indulnak majd növekedésnek az árak. Karácsonyig – várhatóan 10 százalékos áremelést követően – a csomagolóhelyi értékesítési ár 21–24 forint, míg a fogyasztói ár 40–45 forint körül alakulhat.Az egyes tartásrendszerek önköltsége a tojótyúktartásban

Az Agrárkamara 2010-ben készült tanulmánya szintén arról tanúskodik, hogy az áremelkedésről csak részben tehet a tartástechnológia. A feljavított ketrecben tartás mindössze nyolc százalékos termelésiköltség-növekedéssel jár.

A legdrágább a biotartás, viszont a magyar termelőknek csupán elhanyagolható hányada választotta alternatívaként ezt a tartásformát. A döntő többség – ha folytatni akarja a termelést – inkább feljavítja a ketreceket.

Takarék

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma