Trend FM
Készült: 2012. július 18. szerda

Rossz híre van itthon a strucctenyésztésnek. Sokan belevágtak, mert nagy üzletnek tűnt, de sokan el is véreztek rajta. Néhány kitartó vállalkozónak mégis sikerült. Megmutatjuk, hogyan lehet haszna a legnagyobb, és hogyan a legkisebb madarunkon, a fürjön.


A strucc minden porcikája felhasználható, de fontos, hogy az elsődleges feldolgozásig minél szorosabb integrációban jussunk el. Drága testrésze a bőre, érdemes áldozni a feldolgozására.

Struccbőr – jó pénz!

A ’90-es években vágott bele néhány vállalkozó kedvű úttörő a magyarországi strucctenyésztésbe. Ma nagyjából kétezer madár alkotja a hazai állományt. A tenyésztés hajnalán az Ausztriából behozott kifejlett, 2,5–3 éves tenyészpár 1,5 millió forintot is kóstált. Ma 500–600 ezer forintért hozzá lehet jutni ezekhez a madarakhoz.

Az árzuhanás okai között szerepel a hazai agrárium más szegmenseiből is jól ismert jelenség, a „feledékeny” felvásárló, aki sok tenyésztő kedvét elvette a strucctartástól – mondja Zoufal Béla zagyvarékasi tenyésztő, a Magyarországi Strucctenyésztők Közhasznú Egyesületének elnöke.

Kellékek az induláshoz

Magyarországon a strucc veszélyes állatnak számít, ezért csak mezőgazdasági végzettséggel, legalább ötéves gyakorlattal lehet tartani. Némi könnyebbséget jelenthet majd, hogy az egyesület által szervezett tanfolyam sikeres elvégzését követően a vállalkozó tarthat struccot és emut. Az egyesület szándékát a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) is támogatja.

Legalább hat családot érdemes tartani ahhoz, hogy a gazdaság nyereséget is hozzon. Egy családban egy kakasra egy, de jobb és gazdaságosabb, ha két, vagy több tojó jut. A négynapos madarak ára 15 ezer forintról indul.

Nagy előny, ha a gazdálkodónak van saját vagy bérelt földje, mint az egyesület elnökének, aki maga termeli meg a lucernát, egyéb takarmánynak valót. Az egyesület által készített tartási szabálytervezet szerint intenzív, karámos tartás esetén egy háromtagú családnak legalább 300 négyzetméteres kifutóra van szüksége. Minden további tojó 50, a kakas 200 négyzetméteres területet igényel. A karámhoz egy három oldalról zárt, fedett istállót kell illeszteni, ahová a madarak behúzódhatnak. (Egyébként az elnök hat családot tart.) Egy egészséges tojó évente 30–70 tojást tojhat. Az intenzíven tartott madár 7–8 éves koráig tojik. Minden strucctartó gazdaságban be kell ruházni keltető és bújtató gépre, s ezek a berendezések több százezres – típustól függően milliós – beruházást igényelhetnek.

Kinek adjam el?

A strucchús állaga és színe a bélszínre hasonlít, az egészséges táplálkozás alapanyaga lehetne, mert koleszterinszegény, de az ára miatt alig van rá kereslet. Korábban az egyik nagy kereskedelmi lánc a strucchús kilóját 2500–3000 ezer forintért vette át a termelőtől, de a fogyasztóhoz már 5200 forintért jutott el a termék. Ezzel sikerült a hazai vevőket elijeszteni. Így a „magyar” strucc húsa elsősorban Olaszországba utazik, de a német és belga piac is érdeklődik.

„Tégláson és Hajdúnánáson működik az uniós előírásoknak is megfelelő vágóhidunk” – jegyzi meg Zoufal Béla. Az egyesület a korábbi rossz tapasztalatok miatt döntött úgy, kikapcsolják a felvásárlókat, kereskedőket a láncból, és közvetlenül a vágóhidaknak értékesítik a madarakat. A külföldi kereslet nagy, tavaly nem is volt elegendő vágóállat. Jelenleg 2,4–2,5 euró (700 forint) a strucc kilója a leadáskor, élősúlyban számolva. Ez nem hoz túl nagy nyereséget a termelőnek az emelkedő energia-, takarmányárak mellett.

A piaci szereplők tisztességtelen magatartása nagy gond az ágazatban. „Tégláson egy svájci cég beruházott, mintafarmot is alapítottak. Lenne piacuk, vettek is Görögországban 70 tenyészállatot, de azok nem tojnak” – említi Varga Miklós állatorvos, strucctenyésztő. Szerinte a görögök becsapták a vállalkozást, és öreg, tojóképtelen madarakat adtak el nekik. Az ivarérettség, vagyis 3–4 éves kor után szinte lehetetlen megállapítani a madarak korát.

Mit adjak el?

Egy 80–100 kilós, 8–12 hónapos, vágásra érett madárnak szinte minden porcikája felhasználható, és 30–35 kiló húst ad – ha nem is önként. Bőre rendkívül értékes, mert vékony, de roppant erős és tartós. Magyarországon is próbálkoztak kikészítő, festő üzemekkel, de végül hamvába holt a feldolgozás kísérlete. Napjainkban olasz és spanyol cégek vásárolják fel a hazai nyers struccbőrt. Egy madár 1,5–2 négyzetméter bőrt ad, s ez 40–60 ezer forintos bevételt hozhat.

A strucctoll az egyetlen természetes antisztatikus anyag, így a számítógép és műszeripar is keresi, de a Rio de Janeiro-i karnevál, vagy a híres mulatóhelyek is elképzelhetetlenek nélküle. A tojás itthon is keresett, főleg húsvétkor, de az csak szezonális melléktermék lehet, hiszen egy árutermelő gazdaságban a tojás megy a keltetőbe.

„Ha sikerül az emusokkal egyezséget kötni, talán ki tudunk alakítani egy saját bolthálózatot, ahol a hazai vevők számára is elérhető áron kínálhatnánk a futómadarak húsát, valamint az abból készült termékeket” – vázol fel egy lehetséges megoldást Zoufal Béla.

Az egyesület szeretné elérni a struccok honosítását is, mert most semmilyen támogatást nem kaphatnak a tenyésztők. Meg kell oldani a törzskönyvezést, a tenyésztési programot. Az uniós előírások a legeltető strucctartásra vonatkoznak, a magyar tenyésztők egyesülete viszont a hízó madarak intenzív tartására dolgozott ki szabályokat, amelyek az uniósnál kisebb területet írnak elő.

„Az uniós állatjóléti, állatvédelmi alapelvek természetesen a mi ajánlásunkban is megjelenik. Mivel még nincsenek honosítva a futómadarak, most senki nem ellenőrzi a tartási körülményeket. Nagyon gyorsan meg kellene határozni az ezzel kapcsolatos irányelveket” – vélekedik Varga Miklós állatorvos. A szakember megnyugtatásul közli: a közfogyasztásra levágott madarakra természetesen érvényesek a hazai élelmiszerbiztonsági előírások.

„A strucc Magyarországon veszélyes állatnak számít, vágáskor tenyésztett vadként kell kezelni, ugyanakkor baromfiként van nyilvántartva” – sorolja a szabályozási furcsaságokat az állatorvos. A lényeg mégis az, hogy a vágóhídra a strucc állatorvosi papírral érkezik. Kizárólag az uniós szabványnak megfelelő vágóhídon vágható, és utána a húsvizsgálat már úgy zajlik, mint a tenyésztett vadak esetében.

A kistermelők a vágóhídról hazavihetik a húst, és hatósági állatorvos által engedélyezett feltételek között értékesíthetik, vagy fel is dolgozhatják, majd eladhatják. „A szántóföldtől egészen a fogyasztóig ellenőrzött a termékpálya” – foglalja össze Varga Miklós. Egyébként a struccal 3–4 hónapos korától jóval kevesebb állategészségügyi gond van, mint a baromfifélékkel, sertéssel.

Fürj: átállás kozmetikumra!

Egy család tojásigényét is képes kielégíteni 10–20 fürj. De nagy tételben kozmetikai cégek és több ország is érdeklődik a fürjtojás iránt. Érdemes ezt meglovagolni.

Hazánkban a ‘80-as években sokan tartottak ilyen apró madarakat, mára azonban csökkent a számuk. A japán fürjek, vagy más néven gazdasági fürjek húsa és tojása is ízletes, sőt, még arcpakolásnak is lehet használni.

József 1995 óta tenyészt fürjeket Táborfalván. „Régen nagyon sokat olvastam erről, és így jött az ötlet. Annyi helyem nem volt, hogy tyúkokat tartsak, ezért kezdtem fürjekkel foglalkozni. Kisebb terület kell nekik, jobb ízű, egészségesebb a tojásuk és a húsuk is” – kezdi mesélni történetét a fürjtenyésztő. Most József új helyet és ketreceket készít a madarainak, ezért viszonylag kicsi az állománya. De van olyan év, amikor 300–500 japán fürjet is tart egyszerre.

Szépségmániásoknak

A fürjtojás nemcsak étkezési, hanem kozmetikai célokra is felhasználható. „Magyarországon még kevesen ismerik a fürjtojás-pakolást, de Nyugaton, például Németországban nagyon elterjedt. A tojást fel kell törni, majd villával felverni, és mindenféle adalék nélkül az arcra, testre kenni. Bőrfeszítő hatása van, pattanások, ráncok ellen nagyon hatásos” – meséli József. Egy nagyjából 10 grammos tojást 6–7 forintból lehet előállítani a jelenlegi takarmányárak mellett, és 25–27 forintért adható el.

A termelő közvetlenül, otthonában értékesíti a tojásokat. Párszáz fürj birtokában nem tárgyalhat nagy cégekkel, ehhez több ezres, tízezres nagyságrendű állomány kell. „Leginkább azok vásárolnak fürjtojást, akik valahol olvasták, hogy gyógyhatása van. Nálunk még nem olyan elterjedt, mint Németországban.” A közvetlen értékesítés egyik nagy előnye József szerint, hogy a vásárlók mindig friss tojást kapnak.

Egészségmániásoknak

Természetesen nem csak arcpakolásként hasznos a fürjtojás. Fogyasztása egyesek szerint jó hatással van a vérnyomásra, és hasznos lehet a keringési zavarokkal, cukorbetegséggel, májbetegségekkel, asztmával, vesebetegségekkel vagy vérszegénységgel küszködők számára. Sőt gyulladáscsökkentő hatása is van. A fürjtojás hívei szerint nagyobb a beltartalma és vitaminértéke, mint a tyúktojásnak, koleszterinszintje pedig jóval alacsonyabb.

Éves szinten egy fürj mintegy 280–300 tojást tojik, és 8–10 hetesen már termel is! A termék további előnye, hogy hosszú időn át eltartható, hűtőben tárolva 60 napig, de szobahőmérsékleten is 30 napig fogyasztható.

A tojáson kívül József pecsenyének is árul fürjeket. Ezek a madarak kifejezetten ízletesek grillezve, sütve. A szárnyasok darabja 400 és 500 forint között vásárolható, általában tízes csomagokban juthatnak hozzá a vásárlók. Egy kifejlett madár súlya 15–35 dekagramm lehet.

Nagyban még inkább megéri ezeket a madarakat tartani, hiszen a világ legtöbb táján nagyon keresett a tojásuk, de a húsuk is. Németországban, Olaszországban, de akár Japánban és az Egyesült Államokban is komoly igény mutatkozik ezekre a termékekre, és hazánk kiváló adottságokkal rendelkezik az apró madarak tartásához.

Kis helyen is

A mai ketrecárak mellett költséges lehet az indulás, de mindenképpen jól jár, aki ezeket az apró madarakat tartja. „Ha valaki megvesz 10–20 darabot, és van egy kis helye, ahol nincs szél, és az eső sem veri a madarakat, akkor egy család el tudja látni magát elegendő tojással” – mondja a termelő. Egy négyzetméteren akár 12–15 fürj is tartható. Egy madárnak mindössze 20–25 gramm a napi takarmányigénye. Mivel hazánkban nincs speciálisan fürjeknek szánt takarmány, ezért József baromfitáppal eteti a szárnyasokat.

A termelő saját maga gyártja ketreceit is, saját tapasztalatok, tervek alapján. „Sajnos, nincs fürjketrecgyártó Magyarországon, így kénytelen vagyok én elkészíteni őket. Valamikor Tatabányán még gyártottak baromfiketreceket, de ma már nem” – meséli. Mint mondta, ketreceit az ország minden tájáról keresik.

 

A Fürj ára 2012-ben

Étkezési fürjtojás: 25 Ft

Tenyész-fürjtojás: 39 Ft

Naposcsibe: 190 Ft

2 hetes, vegyes ivar: 290 Ft

3–4 hetes tojó: 500 Ft

3–4 hetes kakas: 400 Ft

Éves szinten 280–300 tojást tojik

Takarék

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma