Készült: 2012. május 09. szerda

Megfelelő padozatfelület, játékra alkalmas anyagok, csoportos tartás – néhány szabály, amit 2013. január 1-jétől minden sertéstartónak alkalmaznia kell. A hazai gazdálkodók felkészültek a jövő évre. Nyugati versenytársaink szerencsére még nem.

Kétezer kocát meghaladó állománnyal rendelkezik a Pankotai Agrár Zrt. Szentes környékén. Évi 50 ezer feletti malackibocsátást produkál, amely szinte teljes egészében hízlalásra kerül. Ezeket élő hízóként értékesítik, méghozzá elsősorban belföldön. De lehetőség szerint külföldi vágóhidaknak, feldolgozóknak is adnak el sertést.

A 2013. január 1-jétől érvénybe lépő új állatjóléti szabályok ezen várhatóan nem fognak változtatni, hiszen a Pankotai Agrár Zrt. már felkészült a módosításokra. „Az állatvédelmi szabályok változása ismert volt. Mi az előző időszakban jelentős fejlesztést hajtottunk végre, hogy megfeleljünk a környezetvédelmi és az állatjóléti feltételeknek. Ezt azzal a szándékkal tettük, hogy a sokat emlegetett versenyképességünk is javuljon” – mondja Földi János, a cég vezérigazgatója. Ezek a fejlesztések részben saját forrásból, támogatásból és banki hitelből valósulhattak meg. A vezérigazgató szerint a magyar sertéstartók felkészülten várják a jövő évet. Úgy tapasztalta, hogy a legtöbben igyekeztek megfelelni az életbelépő szabályoknak.

Nem voltak lekötve

A jogszabály szerint 2013-tól a termékenyített kocasüldők, illetve kocák csoportos tartása során minden egyes állat számára legalább 1,64 négyzetméter akadálytalanul használható alapterületet kell biztosítani, és minden egyes kocának legalább 2,25 négyzetmétert. Sőt állandó hozzáférést kell nyújtani manipulálható anyaghoz, amivel a sertések játszhatnak: fatuskóhoz, gumiköpenyhez, speciális játékhoz.

Több szabály is vonatkozik a padozatfelületre, és ugyancsak lényeges előírás, hogy „a tíznél kevesebb kocát tartó gazdaságok kivételével a kocasüldőket és a kocákat a termékenyítés utáni 4. hét eltelte utáni naptól 1 héttel az ellés várható időpontja előtti napig csoportosan kell tartani. A csoport tartására kialakított kutrica oldalfalainak 2,8 méternél hosszabbnak kell lenniük.”

Földi János szerint hazánk valamivel könnyebb helyzetben van, mint több uniós ország. „Talán más európai országhoz viszonyítva előnyünk, hogy nálunk nem volt hagyománya az egyedileg lekötött sertéstartásnak a kocáknál”. A szakember szerint a szabályozás hatására nem várható olyan drasztikus piaci zavar a sertéshús esetén, ami a tojásmizériához lenne fogható.

Felkészülten várja 2013 elejét Oláh János, tiszagyendai sertéstartó is, aki 14 éve egy kis telepet üzemeltet családjával: mindössze 30 kocát tartanak. „Mindazt megvalósítottam, amit az uniós előírások megköveteltek. A telepkorszerűsítés májusban fejeződik be, az utolsó ellenőrzések és lehívások előtt állok” – meséli. Ő is azt tapasztalja, hogy a gazdálkodók nagyon sok pénzt fektettek bele abba, hogy az uniós előírásoknak megfeleljenek.

Költségnövelő előírás

Földi János az új állatjóléti szabályok kapcsán elmondta: bár a szabályozást nem a sertéstartók hozzák, de alapvetően egyetértenek azzal, hogy egy kocát nem jó egyedileg lekötve tartani. „A taposórácsméretek, a kutricakialakítások szabálya is elfogadható, hiszen a sérülést előidéző rács, vagy a zsúfolt tartás károkat is okoz a termelésben.” A vezérigazgató szerint azonban ezek a fejlesztések nagyban növelik a költségeket, ami hosszú távon meg fog jelenni az árakban is.

„Remélem, számítógépet nem fognak nekik rendelni” – mondja kesernyés humorral Oláh János, hozzátéve; a legtöbb szabállyal ő is egyetért. De a fejlesztések szerinte is olyan költségekkel járnak, amit a sertés árából nehéz kitermelni, bár az elmúlt időszakban ez emelkedett. A KSH nemrég közzétett jelentése szerint a vágósertés ára a 2011. év folyamán dinamikusan növekedett. Az idei első két hónapban pedig tartani tudta az árát. Így az előző év azonos időszakához képest átlagosan 25,4 százalékkal magasabb árat kaptak érte februárban a termelők. A hízósertés kilónkénti ára jelenleg nagyjából 370 forint.

Olcsóbb külföldről

„A legnagyobb problémát talán az előző időszak alacsony sertésárából és az ehhez párosuló magas takarmányárból keletkező veszteség okozza” – foglalja össze az ágazat gondjait Földi János. Mint mondja, mára némiképp változott a helyzet, hiszen magasabb a sertésár, ám a takarmányárak nem csökkentek. Ezen kívül a vezérigazgató szerint komoly gondot jelent, hogy a különböző hatósági előírásoknak, elvárásoknak (pl. környezetvédelmi, állatjóléti stb.) csak komoly fejlesztésekkel lehet megfelelni. Ezek a beruházások a termelés hatékonyságának, versenyképességének növekedéséhez nem segítik hozzá az állattartót – viszont sok pénzt kötnek le.

Földi János szerint nem könnyű hazai sertéstartóként felvenni a versenyt a konkurenciával. „A magyar sertésár az európai ár függvénye. A hazai ár változása szállítási költséggel korrigálva a nemzetközi árakban nyomon követhető. Viszont kérdés, hogy vannak-e a versenytársaknál az árakat eltérítő tényezők, esetleg támogatás, vagy más exportot segítő rendszer. Ezek az esetleges különbségek lényegesen befolyásolják a versenyképességet.”

Eközben a hazai gazdálkodók helyzetét mindenképp rontja az áfa is a szakember szerint. „Mivel ez forgalmi jellegű adó, a végén a fogyasztó fizeti. Fontos, hogy a jelenlegi uniós rendszerben, ha belföldön értékesítünk sertést egy vágóhídnak, akkor áfával (jelenleg 27 százalék) növelt áron kell azt kifizetnie.

Igaz, hogy ezt később visszaigényelheti, de így is jelentős ideig terheli a likviditását. Míg ha más uniós országból vásárol alapanyagot vagy húst, az nulla százalékos áfával érkezik. Ebből adódik a belföldi beszállítók hátránya a külföldiekkel szemben.”

Nem lesz közvetlen támogatás

A szakember szerint az ágazat helyzetén főképp a kiszámíthatóság növelésével lehetne segíteni. „Fontos, hogy azonos feltételek között tudjunk versenyezni. Figyelnünk kellene arra, hogy mások hogyan és mit csinálnak. Alkalmazni kellene azokat a technikákat, melyek előnyt jelentenek vagy hátrányt szüntetnek meg. A fejlesztéseket, a finanszírozást lehetőleg folyamatosan támogatni kellene. A sertés egy viszonylag lassan fejleszthető ágazat, hisz a gondolattól a kész hízósertésig majdnem egy év is eltelik. Tehát az nagyon fontos, hogy hosszú távra tervezhessünk, változatlan gazdasági feltételek mellett.”

Oláh János gazdálkodó szerint is a kiszámíthatatlanság okozza a legnagyobb problémát az ágazatban. „Egyik napról a másikra változik a hús és a takarmány ára, a pályázatok megvalósítását pedig sok huzavona nehezíti.” Pozitívumként említi azonban, hogy a kis telepeknél előnyt jelent, hogy a környező települések lakói jobban érdeklődnek a sertés iránt. Így elmondása szerint lehet boldogulni.

Milliós beruházásokkal a hátuk mögött a magyar sertéstartók úgy vélik, felkészültek 2013-ra. Ami a távolabbi jövőt illeti, nagyon valószínű, hogy az új hétéves ciklusban sem részesülhet az ágazat közvetlen támogatásban. Közvetett módon továbbra is lehet majd némi forráshoz jutni, például az állatjóléti támogatáson keresztül.

A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács április 12-i tanácskozásán Turi-Kovács Béla, a fenntartható fejlődés bizottságának alelnöke úgy fogalmazott: helyre kell állítani az állattenyésztés és a növénytermesztés megbomlott egyensúlyát Magyarországon. Mert csak így lehet fellendíteni a nehéz helyzetben lévő sertéságazatot. Ennek megvalósítása azonban még várat magára.

Sertéshús import változása

Részleges információk alapján az Egyesült Királyság, Svédország és Luxemburg valamennyi sertéstartója megfelel az állatjóléti változásoknak. Hét további tagállamban – köztük Magyarországon – a gazdák 90 százaléka, míg öt tagállamban (köztük Németország, Hollandia, Dánia) a gazdák 60–90 százaléka fog megfelelni ez év végéig az előírásoknak. A változás a déli tagállamoknál jelenti a legnagyobb problémát, hiszen ott az átállás eddig alig valósult meg, de a belgák sem képesek a tartásmódot az előírásokhoz igazítani.

Tavaly 264 millió eurónak megfelelő sertéshús érkezett hazánkba, ami 29%-kal több, mint a 2010-ben. Tavaly a két legnagyobb importőrünk 92 millió euróval Németország, 88 millió euróval pedig Lengyelország volt. Az előző évekhez képest növekvő tendencia figyelhető meg a sertéshús-behozatalban. Információk szerint a lengyel sertéstelepek 78%-a felel meg az állatjóléti változások követelte előírásoknak, de az ütemezés szerint ezt az arányt év végéig 94%-ra szeretnék feltornázni. A németeknél év végéig 90%-os megfeleltségi szintet terveznek elérni. Úgy tűnik tehát, hogy a magyar sertéshús-behozatal a következő évben jelentősen nem fog változni.

Ám a kínálat csökkenése miatt a jövő év első hónapjaiban részleges zavarok alakulhatnak ki a húspiacon. Ennek lesz ugyan egy kis árfelhajtó hatása, de sokat nem várhatunk tőle.

Megjelent a Haszon Agrár magazin januári lapszáma
Megjelent a Haszon Agrár magazin januári lapszáma