Trend FM
Készült: 2012. május 09. szerda

A gyapjú felvásárlási ára ugyan emelkedett a korábbi évekhez képest, de nem állítható, hogy tetemes hasznot hozna. Ha pedig nincs profit, a gyapjú növesztésére fordított energiát máshol jobban hasznosíthatja az állat. Ezért újra előtérbe került a gyapjúmentes juhok tenyésztése.

Az elmúlt időszakban végre kedvezőbb gyapjúfelvásárlási árakkal találkozhatnak a juhtartók. Ám a magasabb árak ellenére a gyapjú csak melléktermékként értékesíthető. Az árbevétel egy hús–gyapjú termelésű állománynál 96 százalékban a bárány értékesítéséből és 4 százalékban a gyapjúból származik.


Többgenerációs pásztorcsaládok jelenleg is gazdálkodó sarjai már csak emlékeikből tudják felidézni azokat az éveket, amikor a gyapjúból jóval többre is futotta. A balmazújvárosi Veres István évtizedek óta foglalkozik juhtartással. Jelenleg 1200 körüli állományában 150 racka van, a többi merinó fajta. A bárányok mellett a gyapjút is termelői szervezetek útján értékesíti. Általában március utolsó heteiben végzik a nyírást, amit hat-nyolc ember három nap alatt befejez.

A gazda elmondása szerint tavalyelőtt annyit kaptak a gyapjúért, amennyi fedezte a nyírás költségét. Tavaly ennél jobb árat fizettek érte, és idén is erre számítanak. „Még emlékszem, hogy a nyolcvanas években volt olyan esztendő, amikor a nyári legeltetést ki tudtuk fizetni a gyapjú árából. És még maradt is valami” – meséli Veres István.

Ebben az időszakban, azaz csaknem negyedszázada 10 ezer tonna volt az ország gyapjútermelése. A Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetsége márciusi tájékoztató adatai szerint a gyapjú felvásárlási ára 280–385 forint között változott. „Több éven keresztül 100 forint alatt volt a gyapjú ára, most valamivel magasabb. Annak ellenére, hogy a gyapjúra van igény, immár a bárány a fő termék” – mondja az ötszázas létszámú merinó állománnyal rendelkező B. Csák Imre, Biharnagybajom településen.

A „magyar szőrös”

A gyapjú méltatlan árára válaszul egyre több országban kezdtek el foglalkozni a szőrös és vedlőgyapjas juhok tenyésztésével. A juhászatok előtt pedig újabb lehetőség áll a hústermelés költségeinek csökkentésére: a gyapjatlan juh. Magyarországon a Debreceni Egyetem kutatói végeznek ilyen irányú kutatásokat.

Az ország juhállományának fajtaszerkezetében a merinó fajtacsoport dominál, szakértők becslése szerint 80–85 százalékban. A kifizetődőbb termeléshez nélkülözhetetlenek a genetikai fejlesztések. Egy merinó juhról évente lenyírt gyapjú tömege a testsúly tíz százalékát is elérheti, ami jelentős fiziológiai terhelést jelent az állat számára.

„A gyapjú fehérje természetű produktum. Ha ez nem hoz hasznot, akkor célszerűbb máshova beépülnie, bárányba, húsba vagy tejbe” – mutat rá Kovács András professzor az Állattenyésztés-tudományi Intézet munkatársa. A világ házijuh-állományának csak 10 százaléka szőrös juh, de nem volt ez mindig így, hiszen a jelenlegi gyapjas juhok ősei is ilyenek voltak. A debreceni kutatók fő célja a trópusi fajták népszerűsítése (szomáli, barbadosi, dorper), és az állatok minőségének javítása, a „magyar szőrös juh” kialakítása.

„Hat éve a schönbrunni állatkertből kaptunk ajándékba négy szomáli juhot. Ezek számát egy hazai hobbitenyésztő révén tovább gyarapítottuk. 2006-ban, Németországból 23 barbadosi, 2007-ben Franciaországból 14 dorper juhot vásároltunk. Ezzel elkezdődött a több éve tartó kísérletsorozat” – meséli az ötletgazda, Kovács András. A Jedlik Ányos-pályázat révén további juhokra tettek szert, és most tavasszal már a harmadik generáció születik a három juhfajta keresztezéséből. A kutatók célja a mi hidegebb éghajlatunkon is tökéletesen vedlő, a dorpernél hosszabb lábú „magyar szőrös juh” kialakítása.

Amit a trópusi fajta tud

Egy juh nyírási költsége 200–300 forint között mozog. A szőrös juhok esetében ez megspórolható, ugyanis a szomáli és a barbadosi fajták maguktól vedlenek, így sem a nyírással, sem a fürösztéssel nem kell bajlódni. Valamint ezen fajták farka rövid és szőrös, így annak csonkítása is elmarad. A dorper juh Dél-Afrikában szintén magától vedlik, de európai éghajlat alatt az állatok nagy része későn és tökéletlenül vedlik, vagy egyáltalán nem.

„Mind a három fajtának megvannak a maga előnyei. Ezeket egyesítené magában a magyar juh. A szomáli tökéletes szőrössége, a barbadosi magas ikerellési aránya, jó lábai és bélféreg-rezisztenciája miatt fontos, míg a dorper nagyobb mérete, hústermelő képessége, jobb súlygyarapodása és súrlókor-rezisztenciája okán” – mondja Kovács András. A fajtákra jellemző még az aszezonális ivarzás, így hormonális kezelések nélkül is megoldható az időzített elletésük.

Húsuk különösen ízletes, bőrük pedig egyedülálló minőségű, amit egy neves autógyártó cég is alkalmaz autóiban. A juhászatokban már meglévő gyapjas fajtákkal keresztezve csökkenthető a gyapjú mennyisége, és a gyapjas fajta idővel vedlővé tehető.

Jobb genetikával

A hazai merinóállomány nagyon heterogén minőségű, a juhászatok többségében a hozamok messze elmaradnak a kívánatostól. Pedig a dormándi mintatelep példáján látszik, hogy magyar merinófajtával is el lehet érni az éves 170 százalékos szaporulatot. A szaporaság, az értékesített bárányszaporulat növelése és az előállított bárányok minőségbeli javulása többletbevételt jelent. Most, hogy elindult a kérődző-szerkezetátalakítási program, azok a tenyésztők, akik már az előző évben is részesültek anyajuh-támogatásban – és vállalják a március elején megjelent rendelet előírásait –, 6000 forintos támogatást kaphatnak anyajuhonként.

Ehhez idén, az utolsó alkalommal hozzájön még a top up támogatás. Ezért azok a tenyésztők, akik eddig halogatták állományuk genetikai fejlesztését, most lehetőség előtt állnak. Akár az új fajták tenyésztésbe állításával, akár a régebb óta bevált keresztezésekkel, jó minőségű apaállatok vásárlásával növelhetik a gazdaságossági mutatókat. A gazda döntése, melyik irányt veszi, miben hisz igazán. n Gervai Péter

Takarék

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma