Készült: 2014. január 09. csütörtök

Töretlenül ível felfelé a mangalica pályája. Míg 1991-ben csak három termelő foglalkozott összesen alig 200 állattal, addig ma több mint 60 ezer ilyen sertést tartanak számon. 20 év alatt Japánig és az Egyesült Államokig jutott a hazai őshonos fajta.

A Pick szalámi révén 2008 óta mangalicahúst is ehetnek a Japánok. A szegedi cég második legnagyobb piacának számító szigetországban egyre nagyobb népszerűségnek örvend a magyar húskülönlegesség. A keleti sikerek után pedig hosszú idő után az Egyesült Államokat is meghódíthatja a mangalica. Tavaly januártól ugyanis - több mint 20 év után - zöld utat kapott az amerikai export is. Hazánkban évente mintegy 60 ezer mangalica hízót állítanak elő a termelők, ennek mintegy kétharmada, tehát nagyjából 40 ezer hízó az ellenőrzött állomány. Ráadásul ennek csak a felét, tehát hozzávetőlegesen 20 ezer darabot szállítanak a vágóhidakra, a többit közvetlenül háztól értékesítik.

Annak a 20 ezer darabnak, ami a vágóhídra megy, a jelentős részét exportálják. „A sertések négy lába jellemzően Spanyolországba kerül fagyasztott formában, ahol aztán sonka készül belőlük. De az utolsó négy évben egyre erősödött a japán, a német, az osztrák és a holland piac is, de további távol-keleti országokban is egyre népszerűbbek a mangalicatermékek – legyen az tarja, karaj, hasaalja vagy éppen a szalonnafélék” – tudjuk meg Tóth Pétertől, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnökétől. Szerinte az amerikai export éves távlatban akár 30 százalékos bővülést is jelenthet a hazai mangalicák állományában.

Ami a belföldi piacot illeti, ott első sorban az ismeretlen származású állatokat, illetve az igazolt háztáji állományt értékesítik a gazdák. A kistermelők egy jelentős része nem vágóhídra értékesít, hanem például fesztiválokra, de sokan közvetlenül háztól adják el a szalonnát, kolbászt. Összességében tehát a hazai piacon mintegy 40 ezer mangalicahízót értékesítenek évente.

50 kocánként tartva

A hazai mangalicaállomány tendenciájában növekvő – szemben az országos sertésállománnyal. A fajta hazánkban elsődlegesen a kistermelők sertése. Tóth Péter szerint jelenleg mintegy 150 tenyészetben van mangalicasertés, ebből pedig csak három olyan üzem van, ahol négyszáz kocát találunk. A piacra termelő tenyészetek zöme nagyjából 50 kocás. Az állománynövekedést Tóth Péter is fontosnak tartja, amihez a sertésstratégia is segítséget adna. Ebben az szerepel, hogy a jelenlegi 60 ezer helyett mintegy 150 ezerre lenne szükség.

A stratégia háromféle sertéssel foglalkozik. A program legjelentősebb része a nagyüzemi sertések helyzetének rendbetétele. Emellett fontos a szárazáru, vagy más néven szalámisertés, amely esetében az a cél, hogy a hazai állomány kiváltsa a jelenleg külföldről importált kocákat. Ebben a sorban pedig a harmadik a mangalica, mint különleges minőségű, speciális alapanyag, amelyik egy prémium szegmens igényeit elégíti ki. Az állománynövelés érdekében a sertésstratégia tartalmaz egy egységes piacra jutási, támogatási és piacépítési koncepciót. Mindehhez a teljes stratégia 2,6 milliárd forintos büdzséjéből 150 millió forint jut a mangalicára.

A sertésstratégia a mangalicát egyfajta „kapunyitogató sertésként” közelíti meg, hiszen ebből a fajtából magas minőségű, prémium termékeket lehet előállítani, amelyek új piacokat képesek meghódítani. A fajta tehát olyan úttörő termékek alapanyaga lesz, amelyek alkalmasak arra, hogy más magyar élelmiszereknek is kedvező pozíciót teremtsen a külföldi piacokon – vélekedik Tóth Péter.

Hogyan kezdjük el?

Tóth Péter több gyakorlati tanáccsal is ellátja azokat, akik azzal kacérkodnak, hogy mangalicatartásba fognának. „A mangalicatartás nagy elszántságot igényel, mert ez inkább életforma, mint egyszerű pénzkereset. A jószággal tényleg foglalkozni kell. Szükség van hozzá egy bekerített területre, épületre, takarmányra is. A mangalica nem vaddisznó. A közvélekedéssel ellentétben nem elég beengedni egy 5 hektáros gyümölcsösbe. De az első lépés mégis inkább a piaci lehetőségek felmérése. Ha helyben nincs rá kereslet, akkor érdemes néhány nagyobb integrátorral leszerződni. Ha ez megtörténik, akkor a mangalicatartás egy sikeres, hosszú távú tevékenység lehet”.

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi lapszáma
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi lapszáma
eladó szántó