Állattenyésztés

Magyarországon évente 25 ezer tonna mézet termelnek. Ennek hagyományosan négyötödét külföldre exportáljuk. Most viszont a hazai bő egyötöd nyomtalanul eltűnt. A tavalyi mézhamisítási botrány után olyan űr keletkezett a piacon, ami csaknem megduplázta a valódi méz árát.

Válság idején a vevők hajlamosabbak csak az árat nézni. A kereslet az értékes sajtféleségek iránt megcsappant. A sajtkészítők előre menekülnek: beruháznak, céhet alapítanak ? egyszóval nem hagyják magukat.

Már tudjuk, az új influenzavírus képes arra, amire a madárinfluenza nem: emberről emberre terjed. Lehet, hogy ennek a hírnek nagyobb hatása lesz emberi kapcsolatainkra, mint a húsfogyasztásunkra? A vásárlók magatartása nem mindig racionális. Mire számíthat a sertéshúságazat?



A piac folyamatosan igényli a tyúktojást, ez az ágazat támogatás nélkül is életképes. A tojás ilyenkor, húsvét táján 20-30 százalékkal drágul, majd május elejére esik vissza az ára. A termelők mostanra kiábrándultak a multikból, és a biztonságosabb értékesítési csatornákat választják. Az egyetlen ? ám érzékeny ? problémát az import takarmány drágulása okozza.

A válság veszélybe sodorta az olyan költséges és utófinanszírozott beruházásokat, mint az állattartó telepek korszerűsítése. Miután egy felmérés szerint a nyertes pályázatok fele ?bedőlt? volna, a tárca látványos könnyí tésekbe kezdett.

Évek óta csökken a magyar állatállomány, az ágazat szereplőinek többsége képtelen eredményesen gazdálkodni. Pedig a forint gyengülése megnyitotta előttünk a külpiacokat. Ideje lenne gabonánkat ?bőrbe kötve? exportálni.

Bár a gyenge forint hatására az importnyomás enyhült valamit, még így is jelentős. A multik és a feldolgozóipar nagy része ugyanis külföldi kézben van. Az élelmesebb termelők, feldolgozók közvetlenül a fogyasztóknak értékesítenek, vagy közösen működtetett web oldalon kínálják termékei ket. Mások a multik megregulázásától várják a megoldást.

Nehezen tudnak versenyezni a hazai baromfitenyésztők, sertéstartók a brazíliai termelőkkel, akiknél az éghajlat gondoskodik a megfelelő hőmérsékletről. Nálunk nincs mit tenni, fűteni kell az istállókat, ólakat.

Az almozás nélküli állattartásból származó trágya nem hulladék, hanem értékes anyag. Tárolását és kijuttatását viszont egy sor előírás szabályozza, melyeket nehéz teljesíteni. A legnagyobb probléma azonban a partnerek ?csikorgó? együttműködése.

A hízósertés-előállításban hosszú évek óta megfigyelhető egyfajta ciklikusság. Az emelkedő költségeket csak lassan ismerik el az átvevők, így a sertéstartók kedve időről időre elmegy az egésztől. Akik viszont ringben maradnak, profitálnak a hiány miatti keresletnövekedésből.

Azok, akik a sertések és baromfifélék tartási körülményeiben hajlandóak ?túlteljesíteni? a kötelező előírásokat, plusz pénzekhez juthatnak. Egy rendeletmódosítást követően amennyiben támogatási igényünket szeptember 30-ig jelezzük az MVHnak, akkor ? ?ha a rendelkezésre álló források lehetővé teszik? ? a támogatáshoz még az idén hozzájuthatunk. Egyébként csak jövőre.

A takarmányárak emelkedését az átvevők még nem kívánják ellentételezni, nem csoda, hogy erőteljes állománycsökkenésnek vagyunk tanúi a magyar sertéságazatban. A húsipar a most még olcsó húst a tartalékok feltöltéséhez használja fel, úgyhogy a várva várt termelői áremelkedés egészen áprilisig kitolódhat. Miközben Hollandiában és Dániában a kibocsátott sertések száma néhány százalékkal emelkedett, a válság egész Közép-Európában érezhető.

Az elmúlt két-három évben alaposan, mintegy ötödével visszaesett a magyar tojástermelés. Az állománycsökkenés és a takarmányárak növekedése egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a bolti tojás ára megugorjon. A termelők azonban most sem voltak képesek költségeik növekedését a termelői árban érvényre juttatni.

Országos tejhiány miatt foghíjas az egyik nagy áruházlánc tejkínálata ? legalábbis ez áll azon a tájékoztatón, amelyet a tejpultokra függesztettek ki. A Tej Terméktanács szerint egész Európában hiánycikk a tej, és ez a helyzet csak romlani fog, év végéig körülbelül 5-6 százalékkal drágulnak a tejtermékek a gyártók szerint.

Takarék

Megjelent az Agrár magazin júniusi száma
Megjelent az Agrár magazin júniusi száma