Széchenyi 2020

Az OECD-FAO előrejelzése szerint 2018-ra 330 millió tonnára nő a világ hústermelése. Ebből a mennyiségből a jelenlegi 24 millió tonnával szemben 30 millió tonna kerül a világkereskedelembe. Magyarország a sertéshús termelése terén elvesztette piaci pozícióit, élőmarhaexportunk viszont folymatosan nő.

Idén több egymást erősítő hatás eredőjeként nőtt a vágott baromfi iránti kereslet és a fogyasztói ára is. A termelői ár viszont nem, sőt... A kormány nadrágszíj-húzogatása pedig a termelést nyereségessé tevő támogatást nyirbálta meg.

A halgazdálkodás nyereséges. Kinek kicsit, kinek nagyon. A magyar ember ráadásul igen leleményes, sok érdekes ötlet, kezdeményezés indult el az ágazatban.



November közepéig célszerű az állattartóknak szalmára cserélniük, a növénytermesztőknek pedig széthordaniuk a szerves trágyát. Ezt követően tilos az ideiglenes trágyakazal létesítése, két hónapon belül pedig a meglévőt is fel kell használni. Addig is hova szabad rakni azt a trágyát?

A fajlagos költségek csökkentésének legjobb módszere, ha növeljük a fialási alomlétszámot. Ennek növekedésével azonban csökkenhet az egyes malacok súlya. Az ilyen malacok sikeres felnevelése sok telepen létkérdés, és különféle praktikák alakultak ki rá.

Magyarországon nincs hagyománya sem a marhahizlalásnak, sem a marhahúsevésnek. Évente és fejenként négy kilót fogyasztunk el belőle húsleves, gulyás, esetleg rostélyos formájában, és fogalmunk sincs róla, hogy ilyenkor is tejhasznú selejttehenet eszünk. Pedig a hízott marha kilójáért 75 százalékkal többet ad a piac, mint amennyi az előállítás önköltsége! Hol van még egy ilyen ágazat?

Lassan Európában is felbukkan a japán Kobe tartományból származó szarvasmarha, amely sajátos tenyésztési körülményeinek is köszönheti hírnevét. A kobei szarvasmarha húsa a világon a legdrágább, legexkluzívabb. Ha a leadandó állat a legszigorúbb minőségi előírásoknak is megfelelt, akkor eladási ára a huszonötmillió forintot is elérheti.

Benyújtottuk az Európai Uniónak az Aujeszky-féle betegségtől való mentesítési programot. Ígéretek vannak, de válasz egyelőre nincs. A jelenleg már ?tiszta? hazai állományt pedig az import útján az esetleges újrafertőződés fenyegeti.

Az idei év a tavaszi faggyal és aszállyal rendkívüli próba elé állította a magyar gazdákat, az állattartók pedig az égbe szökő takarmányárakat nyögik. Könynyebb helyzetben vannak azok az állattartók, akik saját földjükön termelik meg a takarmánynak valót.

A rendszerváltás óta példátlan összefogás körvonalazódik a sertéstartók és a húsfeldolgozó ipar jelentős szereplői között. Eddig inkább harcban álltak egymással, ám a jelek szerint végre megszületett a felismerés, hogy összefogás nélkül ellehetetlenülhet a hazai állattartás és jó minőségű, nyomon követhető alapanyag híján a feldolgozó ágazat is tönkre mehet. Sákán Antal a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke szerint a közös munka akár már ősszel megindulhat.

Néhány hónapja nagy visszatérőként jelent meg a hipermarketek hűtőpolcain a hazai gyártású nyúlhús, amelynek évtizedes visszaesés után eljöhet a reneszánsza. Miért nem fogy jobban ez az egészséges húsféleség, és megéri-e nyúltenyésztéssel foglalkozni?

A takarmánygyártók a gyenge minőségű kalászos termés, a drága külföldi szója és az áfaemelés miatt némi tápdrágulást valószínűsítenek. A sertéstartók ezt egyrészt nem látják indokoltnak, másrészt derűsek a jól alakuló felvásárlási árak miatt.

A magyar-román határon működő Smith field amerikai sertésfeldolgozó óriásvállalat agresszív terjeszkedési politikájával fenyegeti Románia és a környező országok sertéstenyésztőit. A történet tanulságos.

Magyarországon évente 25 ezer tonna mézet termelnek. Ennek hagyományosan négyötödét külföldre exportáljuk. Most viszont a hazai bő egyötöd nyomtalanul eltűnt. A tavalyi mézhamisítási botrány után olyan űr keletkezett a piacon, ami csaknem megduplázta a valódi méz árát.

Takarék