Értelmetlen, költséges és versenyhátrányt okoz ? érvelnek azok, akik a juhok kötelező elektronikus jelölését ellenzik. A magyar birkatartók pert indítnak a mikrochipes állatjelölés ellen.

Július elsejétől csak mikrochippel ellátott kutyákat lehet adni-venni. Mivel az ebek többsége ingyen vagy kéz alatt kerül új gazdájához, még jó ideig csak a becsben tartott jószágok lesznek megjelölve.

Piacvédelem vagy közegészségügyi gond a pulykaállomány kötelező szalmonella-mentesítése? Mindkettő. A döntés mindenesetre megszületett: idéntől muszáj védekezni a szalmonellák ellen.

Kisebb tejelőállományokkal különösen nehéz a jelenlegi átvételi árak mellett gazdaságosan termelni. De nem lehetetlen. Egy családi gazdaság takarmányozási gyakorlatát mutatjuk be.

A sertéstartók üdvözölnék, ha legalább a lengyel importot megfoghatnánk arra hivatkozva, hogy nem vagyunk azonos státusú ország. Kérdés, hogy versenyképességi gondjaink a mentességtől megoldódnak-e?"

Az állatgyógyászati kiadások a tej önköltségének mintegy 3 százalékát adják, orvossal együtt 5 százalékra kúszik fel ez a tétel. 200 tejelő tehén esetén ez már 4 és 6,6 millió forint közti kiadást jelent. Érthető, ha spórolni akarnak ezen ? de hogyan lehet?

A rendszerváltás zűrzavara szétdúlta a galambtenyésztést is. Ezen a hasznot hozó szárnyason ma azok az országok keresnek a legtöbbet, amelyeknek a hetvenes években még mi szállítottuk a galambhúst. Szervezett felvásárlással még mindig megfordíthatnánk az ágazat szekerét.

Az uniónak jók az adottságai, különösen, ha feldolgozott tejtermékekkel veszi célba az olyan kézenfekvő piacokat, mint Oroszország. 2004 előtt még mi is gondolhattunk erre. A dolog azonban úgy alakult, hogy elsődleges célunk nettó importőri pozíciónk enyhítése lett.

A tojástermelők számára 2012-ben eljön a technológiaváltás határideje. Hogy ez milyen hatással lehet a piacra, abból először 2009-ben kaptunk ízelítőt. A németek átálltak, és drámaian nőtt a tojásbehozataluk. A keresleti piacnak örülnek a termelők.

Számos sertéstartó épületben télen a szúrós ammónia, nyáron a fülledt meleg keseríti meg a bent tartózkodó állat és ember életét. A komfortérzet hiánya megjelenik a termelési eredmények romlásában is. Pedig mindez elkerülhető szakszerűen kivitelezett és üzemeltetett rendszerekkel.

Az OECD-FAO előrejelzése szerint 2018-ra 330 millió tonnára nő a világ hústermelése. Magyarország a sertéshús termelése terén elvesztette piaci pozícióit, de a baromfihús előállításában jó adottságaink vannak. Az exportpiacok megtartásához viszont további beruházásokra van szükség.

Egy rosszul kialakított istállóban állataink akár 50 százalékkal is rosszabbul tejelnek, mintha odafigyeltünk volna rájuk. A termeléscsökkenés mind hideg, mind hő stressz hatására bekövetkezik. A tehenek nem túl igényesek, de egy jól tájolt és jól szellőző istállóval sokat nyerhetünk.

A nagyüzemi állattartók közül legfőképpen a sertéstenyésztők problémája az egyre nagyobb mennyiségben keletkező trágya kezelése. Mivel a környezetvédelmi jogszabályok egyre szigorodnak, ezért ha lehetőség van költségcsökkentő megoldásokra, érdemes élni velük!

Az iparszerű állattartás térhódításának következtében fokozatosan nő ennek környezetterhelő hatása, de egyre szigorodnak a környezetvédelmi jogszabályok is. A nagy létszámú telepeknek egyre többet kell áldozniuk ?környezettudatosságuk? bizonyítására.

Megjelent a Haszon Agrár magazin januári lapszáma
Megjelent a Haszon Agrár magazin januári lapszáma
eladó szántó