Jövőre a top up összege viharos ütemben apadni kezd, majd 2013-tól meg is szűnik. Mivel többek között a kérődző állattartók dotálása is ebből a keretből történik, az érintettek egyre idegesebbek. A szaktárca szerkezet-átalakítási programmal oldaná meg ezt a húsba vágó kérdést. Persze csak akkor, ha az elképzelést az unió még az idén jóváhagyja.

A hazai állattartóknak is haladniuk kell a korral: fontos minél jobban kiaknázni az internet lehetőségeit. Enélkül már szinte el sem képzelhető az üzleti világ.

A pesti éttermek új-zélandi vagy szlovák húst tálalnak fel. A hazai boltokban alig kapni magyar birkát. Nincs elég helyi vágóhíd, és az olasz export uralja a hazai juhágazatot. De van-e megoldás? Bemutatjuk a Bács-Kiskun megyei Öko-Juh programot.

Tovább csökkent a hazai sertéslétszám, ám a felvásárlási árak csak lassacskán emelkednek. Az ótermésű kukorica ára már-már megfizethetetlen magasságban jár, az új termésre pedig pár hónapot még várni kell.

A spórolás nem mehet a jövedelemtermelés rovására. Mivel a tőgygyulladás komoly veszteséget okoz, a tőgyfertőtlenítésen nem érdemes takarékoskodni.

A jóslatok szerint egymillió tojótyúkkal kevesebbet tartunk jövő ilyenkor, és a tojásnak csilagászati ára lesz. A termelők döntési helyzetbe kerültek: lecserélik a ketreceket, vagy abban bíznak, hogy az ellátási krízis jobb belátásra bírja az uniót.

Joggal érzi úgy a termelő, hogy költségesen működik a hazai állatifehérje-ártalmatlanítási rendszer – ez az európai összehasonlításból is kiderül. A külföldi gyakorlat azt mutatja, hogy a feldolgozó monopolhelyzete sem indokolhatja a magas díjtételeket.

Idén januárban az agrárkormányzat meghirdette a négyesmentességi programot. Ehhez támogatást is ígért az állattartóknak. Piacvédelem volt a cél, de elkéstek vele. A magyar fogyasztót az egészséges hús nem hatja meg, Európában pedig már a speciális kórokozóktól való mentesség dívik.

Jönnek a melegek, a zárt istállókban egyre jobban szenvednek az állatok, és egyre több energiát pazarolnak el testük hűtésére. Pedig egy vízporlasztásos, hétfokos hűtés ezer forintból is kihozható négyzetméterenként.

Míg a földtulajdonosoknak mostanában nem érdekük eladni a földet, addig az állattartó telepek gazdái közül sokan szeretnének túladni az ingatlanjukon. Aki van olyan bátor, hogy most keres aklot, istállót, potom áron hozzájuthat álmai telepéhez. Feltéve, hogy van türelme hónapokig keresgélni.

Csak megfontoltan érdemes dönteni az összköltség kétharmadát jelentő takarmányreceptúrák átírásáról. Máskülönben a költségcsökkentés okán nagyot romolhatnak az üzemi eredmények. Spórolni kénytelenek a kis- és a nagylétszámú telepek is, de van-e min?

Ki a juhtej, ki a juhhús, ki a tenyészállat értékesítésében hisz. Egy biztos: egy termékre, egy időpontra és egyetlen vevőre alapozni kockázatos üzletpolitika. Főként, ha egymagunkban akarjuk megvívni a harcot a felvásárlóval.

Bár a pulykalétszám is csökkenő tendenciát mutat, több van belőle az országban, mint sertésből. Termelésünk és fogyasztásunk is kiugróan magas az unióban, a feleslegre folyamatos külpiaci kereslet mutatkozik. A termelők egyre szorosabb integrációval reagálnak a piaci kihívásokra.

A német nyelvű sajtóban egymást érik az olyan automata fejőrendszerekről szóló tudósítások, amelyek egyszerre akár 30–50 tehenet is befogadnak és megfejnek, amíg egyet fordulnak a tengelyük körül. Van ennek jövője nálunk is?

Megjelent a Haszon Agrár magazin januári lapszáma
Megjelent a Haszon Agrár magazin januári lapszáma
eladó szántó