Készült: 2019. április 30. kedd

Minden ötödik növényvédő szer bizonytalan eredetű lehet a gazdák szerint, de van megoldás és az esetek nagy részében már a csomagolásnál ki lehet szúrni a gyanús terméket.


A hazánkban forgalomba kerülő növényvédő szerek közel egyötöde lehet hamisított vagy illegális eredetű a növényvédő szert használó magyar gazdák szerint. A gazdasági veszteségeken túl az ilyen szerek nemcsak, hogy súlyosan károsíthatják a fogyasztók egészségét, de környezetromboló hatásuk sem elhanyagolható. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatása optimizmusra adhat okot, mivel a gazdálkodók csaknem háromnegyede tudja, hova lehet fordulni a problémás termékekkel, továbbá a többség már a csomagolásnál látja, ha valami gyanús.

A felmérés több mint 500 olyan, növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozás, egyéni gazdaság és gazdasági szervezet döntéshozóját kérdezte meg, amelyek rendszeresen használnak növényvédő szert. A gazdák 96%-a már hallott a hamisított vagy illegális eredetű növényvédő szerekről, szerintük átlagosan a termékek 18%-a lehet problémás. Közel egynegyedük (23%) szerint 6-10%, egyötöd-egyötöd részük pedig 16-20%, illetve 1-5% körülire teszi az illegálisan forgalomba hozott vagy hamisított növényvédő szerek arányát.

 

 

A teljes kutatás ITT elérhető!

A válaszadók spontán módon leginkább a hatástalanságot nevezték meg a hamisított növényvédő szerek használatából eredő problémaként (56%), de a kiszámíthatatlanságot – vagyis az összetétellel, valamint a lebomlással kapcsolatos bizonytalanságot – is súlyos kockázatnak ítélték meg (32%). Hasonló rizikófaktorként merült még fel a fogyasztók, illetve a dolgozók egészségét (31%), a környezetet, valamint a kezelt növényeket károsító hatás (30% és 24%). Amikor az egyes kockázati tényezőket a felmérés során skálaszerűen is kellett értékelni, akkor a reklamációs lehetőség hiánya (83%), továbbá a partnerekkel szembeni bizalomvesztéstől való félelem (57%) is előtérbe került, mint a hamisított vagy illegális eredetű növényvédő szerekre jellemző kockázat. Ugyancsak jelentős arányt képviselt még a termésben maradt ismeretlen szermaradék (52%), valamint a fogyasztók egészségét általánosságban veszélyeztető hatások (49%).

„A hamisított növényvédő szereknek az emberi szervezetre nézve súlyos egészségkárosító hatásuk lehet, mivel a vegyszerekben olyan toxikus szennyezések, ellenőrizetlen melléktermékek találhatóak, amelyek rákkeltő vagy ivarsejt-károsító hatásúak lehetnek, továbbá a betakarított termények ismeretlen szermaradékokat, bomlástermékeket tartalmazhatnak” – hívta fel a figyelmet Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára. Hozzátette: az ellenőrizetlen forrásból származó szerek a legális iparági szereplőknek, valamint a teljes magyar nemzetgazdaságnak is súlyos veszteséget okoznak.

A kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók közel egyötöde (18%) fel tudott idézni olyan alkalmat, amikor a megvásárlásra kínált növényvédő szer illegális forrásból származott vagy hamisított volt. Több mint 70%-uk egyébként azt állította, hogy tudja, kihez fordulhat segítségért az ilyen esetekben. (A növényvédelmi végzettséggel rendelkezők körében ez az arány 79%, de a szakirányú végzettséggel nem rendelkezőknél is elérte a 66%-ot.) A NÉBIH-et a bejelentési lehetőséget ismerő interjúalanyok kétharmada (66%), a Növényorvosi, illetve Növényvédelmi Kamarát, vagy egyéb szervet (Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Növényvédelmi hatóság, egyéb szakhatóság) 10-10%-a említette magától. Ezzel szemben, amikor a különböző hatóságokat már egy lista alapján is lehetett értékelni, akkor a NÉBIH-et a válaszadók több mint négyötöde (83%), a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságot pedig közel egyötöde (78%) nevezte meg.

Az interjúalanyok jóval több mint fele (57%) szerint leginkább a csomagolás árulkodik a hamisításról vagy az illegális forgalmazásról: ezen a kategórián belül 31% említette a megszokottól eltérő kiszerelést, 8-8% a hiányzó feliratokat, használati utasításokat, valamint sérülést. Ugyancsak viszonylag sokan említették még a nem megszokott állagot (10%) és színt (8%). A gyanúsan alacsony árat a válaszadók 16%-a jelölte meg.

A kutatásból az is kiderült, a gazdák körében nem számít általános gyakorlatnak az, hogy minden vásárlás alkalmával ellenőrizzék a növényvédő szerek eredetiségét: tízből mindössze négy-öt válaszadó teszi meg ezt a lépést, míg mások bizalmat szavaznak a kereskedőiknek, vagy szúrópróbaszerűen ellenőriznek. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a birtokméret növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb szerepet kap a beszerzésekre kiterjedő ellenőrzés.

Szalkai Gábor, a Magyar Növényvédelmi Szövetség (NSZ) ügyvezetője, a HENT tagja a kutatás eredményei kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az illegális eredetű, hamis termékek összetételét, hatását nem vizsgálják a növényvédő szerekre vonatkozó uniós szabályozási folyamatok során, ezért a hamisított és illegális anyagok ismeretlenek maradnak a gyanútlan felhasználók, fogyasztók számára. „Ennek ellenére az adatok világosan alátámasztják, hogy a magyar gazdák felelősséggel termelik meg a mindennapi élelmiszereinket, és a növényorvosok segítségével hatékonyan alkalmazzák az integrált növényvédelem különböző eszközeit a termés megvédése érdekében” – tette hozzá a szakember.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület a hamisítás elleni küzdelmet érintő kérdésekben javaslattevő, véleményező, illetve tanácsadói feladatokat lát el.

Ezek a következők:
•    a hamisítás elleni nemzeti stratégia és az ahhoz kapcsolódó intézkedési tervek kidolgozása, végrehajtásuk összehangolása;
•    a hamisítás elleni nemzetközi és európai uniós kezdeményezésekkel kapcsolatos kormányzati tevékenység összehangolása és támogatása;
•    a hamisításra vonatkozó statisztikai adatok rendszerezése, elemzése;
•    tudatosságnövelő, felvilágosító programok, kampányok kezdeményezése, összehangolása, valamint végrehajtásuk figyelemmel kísérése;
•    a hamisítás elleni fellépésben közreműködő rendészeti és igazságügyi szervek alkalmazottainak továbbképzése;
•    javaslattétel a szellemi tulajdonjogok érvényesítését szolgáló jogszabályok megalkotására és módosítására.

A Testület célja, hogy a fogyasztók egészségét és testi épségét is veszélyeztető hamis termékek kiszoruljanak a piacról, továbbá:

•    a hamis termékek és szolgáltatások kereslete és kínálata csökkenjen,
•    a szellemitulajdon-jogok védelmét megerősítse – ezáltal az innovációt előmozdítsa és a vállalkozások versenyképességét növelje,
•    a jogsértések elleni fellépést hatékonyabbá tegye, eszközrendszerét bővítse – ezáltal a feketegazdaság aránya csökkenjen és foglalkoztatás fehéredjen,
•    megakadályozza a hamisításból származó illegális jövedelmek bűncselekményekbe való visszaforgatását,
•    tudatosságnövelő tevékenységével, kommunikációjával felhívja a figyelmet a szellemitulajdon-jogok védelmének fontosságára és megsértésének lehetséges következményeire, veszélyeire.

A teljes kutatás ITT elérhető!

Megjelent a Haszon Agrár magazin!
Megjelent a Haszon Agrár magazin!